A környező országokban egyre nagyobb gondot okoznak az emberre veszélyes gyomnövények. A parlagfüvet például közellenségként kezelik, irtására rendeletek születtek. Vajon vidékünkön felveszik-e a harcot a veszélyes gyomok ellen? – kérdezte a Kárpáti Igaz Szó Jurij Spontákot, a megyei környezetvédelmi főosztály helyettes vezetőjét.
– Mi a helyzet a parlagfűvel, amely nemcsak az embernek árt, hanem a mezőgazdaságban is károkat okoz?
– Ez nagyon elterjedt gyom. Rengeteg allergiás megbetegedést, sú-lyos asztmatikus rohamokat, heves rosszullétet képes előidézni. Tudomásom szerint nálunk is ezrek szenvednek tőle, és a mezőgazdaságnak is sok bajt okoz, csak nem nagyon törődnek vele. Erőteljes gyökérzetével a vegetációs időszakban egy hektárról akár kétezer tonna vizet is képes elszívni a talajból, és annyi tápanyagot, amennyit hét mázsa műtrágyával lehet pótolni. Tehát a szennyezett területeken jelentősen csökkenti a terméshozamot. Ráadásul erőszakos gyom, mely fokozatosan kiszorítja a hasznos növényeket.
– Ilyen agresszív növény a medvetalp is.
– A kaukázusi medvetalp egy, Európában is meghonosodott gyomnövény, amely a zellerfélék családjába tartozik. A Kaukázus vidékén, illetve Közép-Ázsiában őshonos. Európába a 19. században telepítették be dísznövényként. Szaporodóképességének és igénytelenségének köszönhetően gyorsan kiszabadult a kertekből, és mára szinte az egész kontinensen elterjedt. Vidékünkre a szovjet érában hozták be zöldtakarmányként, de csak ökológiai galibát okozott. Megállíthatatlanul burjánzik, elfoglalja az őshonos növények életterét és valóban veszélyes az emberre. Próbálkoznak az irtásával, de szerintem elkéstek vele, mert már óriási területeket fertőzött meg.
– A szomszédos országokban szervezetten irtják a veszélyes gyomokat. Nálunk tesznek-e valamit ennek érdekében?
– Napjainkban egyre többen ismerik fel ezek veszélyét, ezért néhány járásban már felvették velük a harcot. Az említett gyomnövények már a megye nagyobbik felét megfertőzték. Azt persze nem tudjuk, pontosan mekkora területen terjedtek el. A parlagfű például becsléseim szerint több mint hatezer hektárt borított be, sőt már a hegyi legelőkön is megjelent. Az önkormányzatok azonban pénzhiányra hivatkozva nem törődnek a problémával. Átfogó megyei program pedig nincs a bajok kezelésére.
– Valahogyan mégis meg kellene tőle szabadulni.
– A folyók, patakok mentén, útszéleken, kertekben kaszálással igyekeznek irtani. Ez azonban csak átmeneti megoldás, mert a földben maradó gyökérzetről rövidesen újra sarjad. Ungváron a folyó mentén évek óta ennek lehetünk a tanúi. Nagyobb területek esetében az ammóniumszulfátos vegyszeres kezelés hozhatna eredményt, ám ez meglehetősen költséges megoldás. Nem is alkalmazzák.
Balogh Csaba
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
