Elítélte Németország kijevi nagykövete, Izrael külügyminisztériuma és az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetének vezetője is azt a fővárosi felvonulást, amely során több száz nacionalista vonult fel a hitleri Németország mellett harcoló ukrán Galícia SS-hadosztály megalakulásának évfordulóján.
„A Waffen SS-alakulatok súlyos háborús bűncselekményekben vettek részt, és a holokauszthoz is közük volt a második világháború idején. Semmilyen önkéntes szervezet, amely ma Ukrajnában harcol vagy működik, nem kapcsolódhat hozzájuk” – jelentette ki Anka Feldhusen, Németország kijevi nagykövete a Twitteren.
Anton Drobovics, az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetének vezetője szintén úgy ítélte meg, hogy SS-csapatok dicsőítése elfogadhatatlan egy európai ország számára. Hozzátette: meggyőződése, hogy az ukránok többsége ebben egyetért vele. Nemtetszését fejezte ki továbbá amiatt, hogy az évfordulón a felvonulók kötelezően visivánkában, azaz ukrán népi hímzésű blúzokban jelentek meg. Szerinte a népviseletet a náci múlttal összekötni súlyos hiba. Rajta kívül David Arahamija, a Nép Szolgája parlamenti frakcióvezetője is elítélte a kijevi „marsot”.
A szerdai felvonulást, amelyen néhány százan vettek részt – és amelyet „visivánka-felvonulásnak” neveztek el, így kaptak rá engedélyt – nacionalista és háborús veterán szervezetek, pártok szervezték, köztük a Szvoboda és a Jobb Szektor. A szervezők azt mondták az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint, hogy a rendezvény célja az 1943-ban bevonult önkéntesek emlékének tiszteletben tartása, akik azért szereztek fegyveres kiképzést, hogy megakadályozzák az 1941-es sztálinista borzalmak visszatérését az ukrán területekre. Egyúttal ugyancsak április 28-án volt 2014-ben az utolsó ukránpárti tüntetés Doneckben, így egyben megemlékeztek mindenkiről, aki „a moszkvai terror” ellen harcol.
Az utóbbi időben több hasonló jelenség is komoly társadalmi vitát váltott ki Ukrajnában. A napokban hosszas bírósági pereskedés után egy fellebbviteli bíróság helybenhagyta, hogy a kijevi Moszkva sugárút ezentúl Sztepan Banderának, az 1942-ben létrejött Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) alapítójának nevét viselje.
Március közepén Lemberg vezetése kezdeményezte a kormánynál, hogy városuk sportarénáját szintén Banderáról nevezhessék el. Néhány nappal korábban az ugyancsak a nyugati országrészben lévő másik megyeszékhely, Ternopil helyi vezetése már elnevezte stadionját az UPA egy másik vezetőjéről, egykori főparancsnokáról, Roman Suhevicsről.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
