Az Egyesült Államok újabb 200 millió dollárt utal át Ukrajnának katonai támogatásra – jelentette be a washingtoni védelmi minisztérium. A mindkét fél szerint jól sikerült Trump–Putyin csúcstalálkozó után némileg talán meglepő a washingtoni bejelentés.
A Trump-kormányzat megerősíti az Egyesült Államok és Ukrajna közötti, régmúltra visszanyúló védelmi kapcsolatokat, és ennek jegyében további 200 millió dollárt utal az ukrán kormányzatnak – írta a Pentagon. Ezzel összesen egymilliárd dollárra emelkedett annak a támogatásnak az összege, amellyel az Egyesült Államok a Krím 2014-ben történt bekebelezése óta segíti Kijevet.
A Pentagon közleménye szerint a most átutalt összeg az ukrajnai haderő erősítését segíti, és elsősorban a katonai kiképzőprogramokhoz szükséges eszközök beszerzését szolgálja majd. Utalva arra az Ukrajnában nemrégiben elfogadott törvényre, amely az ország és a NATO közötti kiberbiztonsági együttműködést erősíti, az amerikai védelmi minisztérium kommünikéje megjegyezte: a reformok hozzájárulnak Ukrajna védelmi képességeinek növeléséhez, amelynek célja, hogy az ország hatékonyan megvédhesse területi épségét és demokratikus berendezkedését.
Rob Portman ohiói republikánus szenátor, a külügyi bizottság tagja üdvözölte a bejelentést, és leszögezte: „Ez egyértelmű üzenet, hogy Amerika az ukrán nép mellett áll az orosz agresszió elleni küzdelmében”.
Mindeközben a Fehér Ház is tett egy bejelentést: nem támogatnak egy Kelet-Ukrajnában rendezendő népszavazást.
Az Egyesült Államokban akkreditált orosz nagykövet, Anatolij Antonov fedte fel, hogy a Helsinkiben tartott csúcstalálkozón Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök állítólag megvitatta a szeparatisták által ellenőrzött Kelet-Ukrajnában tartandó népszavazás lehetőségét.
Garrett Marquis, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője leszögezte: az orosz és az ukrán kormány közötti, a Donec-medence helyzetének rendezését célzó megállapodások nem foglalják magukban bármilyen referendum megrendezésének lehetőségét. Hangsúlyozta továbbá, hogy egy ilyen, esetlegesen mégis sorra kerülő népszavazásnak nem lenne legitimitása.
Közben az amerikai közszolgálati rádió neve elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselőjére hivatkozva arról számolt be, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin őszre tervezett második találkozóján – amelyet esetleg Washingtonban rendezhetnek – várhatóan napirendre kerülnek a Helsinkiben is megvitatott amerikai biztonságpolitikai „aggodalmak”, köztük az amerikai választásokba történt orosz beavatkozások ügye is.
Az őszi csúcstalálkozón Ukrajna mellett Észak-Korea, Irán és Szíria helyzete, továbbá a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása szintén terítéken lesz.
Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője Twitter-bejegyzésben jelentette be: Donald Trump felkérte John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadót Vlagyimir Putyin hivatalos meghívására.
„Türelmetlenül várom az újabb találkozót Vlagyimir Putyin orosz elnökkel” – írta szintén Twitter-bejegyzésében Donald Trump.
Mikroblogjában az elnök kitartott amellett, hogy a Helsinkiben tartott amerikai–orosz csúcstalálkozó sikeres volt, s ezt csak a megfogalmazásában a „nép ellenségének” nevezett média nem tekintette annak. A médiát Trump ismét hamis hírek publikálásával vádolta meg. Ezt követően leszögezte, türelmetlenül várja mindannak a valóra váltását, amiről Helsinkiben beszéltek orosz kollégájával.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
