2018. január 12-én nemzetközi tudományos konferenciát rendezett az ungvári Hungarológiai Központ, mivel harminc év telt el azóta, hogy 1988. január 12-én az Ungvári Állami Egyetem rektora kiadta 15-05. sz. rendeletét a Hungarológiai Központ szervezési, előkészületi munkálataira. Igazgatónak Lizanec Péter professzort, a filológiai tudományok doktorát nevezte ki, aki azóta is töretlen energiával irányítja az intézményt. A konferenciáról Horváth Katalin nyelvész, az egyetem nyugalmazott docense írt beszámolót a Kárpáti Igaz Szó számára.
A konferencia megnyitó beszédében Lizanec professzor vázolta az elmúlt évtizedek eredményeit, köszöntötte a tudományos tanácskozást megtisztelő ismert személyiségeket: Buhajla Józsefet, Magyarország ungvári főkonzulját, Barta Józsefet, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének első helyettesét, Igor Sztudenyákot, az Ungvári Nemzeti Egyetem tudományos prorektorát, Rezes Józsefet, a Kárpátaljai Állami Közigazgatás nemzetiségi és vallási osztályának vezetőjét, Spenik Sándort, az UNE Ukrán−Magyar Oktatási−Tudományos Intézetének igazgatóját.
Többek között nagyra értékelték a kárpátaljai, többségében magyarlakta települések történelmi nevének visszaállítását, amelyet Lizanec Péter alapozott meg tudományosan ifj. Bíró Andorral, a történelem tudományok kandidátusával, s amelyet az Ukrán Legfelső Tanács hagyott jóvá.
Hennagyij Moszkal, a megyei közigazgatás elnöke nevében Rezes József Kárpátalja legmagasabb rangú kitüntetését, a Kárpátalja fejlesztéséért érdemérmet nyújtotta át Lizanec Péter professzornak a tudományos és közéleti tevékenysége elismeréseként.
Az ungvári központ szorosan együttműködött a mára sajnálatos módon megszűnt római, párizsi, hamburgi hungarológiai központokkal.
A konferencián több mint negyven előadás hangzott el, amelyek hamburgi, budapesti, debreceni, nyíregyházi, kijevi, beregszászi, munkácsi, ungvári kutatók hungarológiai vizsgálatainak eredményeit mutatták be az irodalom-, a nyelv-, a történelem-, a néprajztudomány, a pedagógia területén. Lehetetlen egy ismertetés keretében értékelést adni mindegyikről, kiemelném Dr. Holger Fisher hamburgi professzornak a plenáris ülésen megtartott, problémákat is felvető tartalmas előadását, aki a hungarológia helyzetét elemezte Németországban a sikerek és kudarcok között. Vázolta a vitákat a hungarológia fogalmának tartalmáról, kifejtette a beágyzottságát és személyi feltételeit, a hallgatók érdeklődését a hungarológia iránt. Hangsúlyozta, hogy a BA/MA rendszer megváltozott feltételei között nem sikerült újra meghatározni a hungarológiai képzés céljait stb.
Az elmúlt 30 év alatt központunk jelentős szervezési, tájékoztatási, pedagógiai és tudományos kutatómunkát végzett. Elegendő a legfontosabb kiadványokat megnevezni: a munkatársak közreműködésével jelent meg a hétkötetes Összkárpáti Nyelvatlasz (1988–2003), Lizanec Péter háromkötetes atlasza, A kárpátaljai magyar nyelvjárások atlasza, a Magyar–ukrán szótár, az Ukrán–magyar szótár, az Ukrán–magyar, Magyar–ukrán állandósult szókapcsolatok és kifejezések szótára, Hungarológiai kutatások bibliográfiai mutatója (1990), Örményország, Oroszország, Ukrajna és Észtország hungarológusainak bibliográfiai mutatója (1997). Az Acta Hungarica c. szakmai folyóiratnak 23 száma jelent meg (1990–2018), a 23. szám tartalmazza a konferencián elhangzott előadásokat.
Megyénkben a 90-es évektől fokozott érdeklődés bontakozott ki a helyi nyelvek tanulása iránt, így születtek meg a következő kiadványok: Українська мова для угорців (1992), Угорська мова для українців (1992), Венгерский язык для начинающих (1991), Изучаем венгерский язык (1992), Учим украинский язык (2009).
Az utóbbi években a 808. sz. állami költségvetésű téma keretében a Hungarológiai Központ munkatársai az UNE Magyar Filológiai Tanszékének oktatóival jelentették meg A kárpátaljai magyar nyelvjárások szótárát (2012–2014) 960 oldal terjedelemben, Hungarisztika az Ungvári Nemzeti Egyetemen (2013) 266 oldal terjedelemben.
A Hungarológiai Központ bázisán működik a Kárpátaljai Magyar Tudományos Társaság (1993-tól), amelynek tagjai sorában 36 nagydoktor, professzor, 46 kandidátus, docens van. A Társaság folyóiratának A KMTT Tudományos Közleményeinek, eddig öt száma jelent meg. A Társaság 1993-tól minden hónap első szerdáján ülésezik, a tagok beszámolnak aktuális kutatási témáikról. A Hungarológiai Központban alakult meg a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetsége (1998).
Az elhangzott előadások a hungarológia aktuális kérdéseit fejtették ki. Tanulságos volt az azokat követő élénk vita. A konferencia résztvevői arra a következtetésre jutottak, hogy a felmerülő nehézségek ellenére Kárpátalján van jövője a hungarológiának.
