Az Európai Unió hat hónappal, március 15-ig meghosszabbította az Ukrajna területi integritásának megsértése és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt Oroszország ellen bevezetett korlátozó intézkedéseket. Az Európai Unió Bírósága orosz bankokat és vállalkozásokat marasztalt el. Az USA energiaügyi megszorításokat fontolgat.
Az EU hosszabbított
Az uniós tagországok külügyminisztereinek tanácsa a helyzet értékelését követően nem tartotta indokoltnak a szankciórendszer módosítását. Az intézkedések vagyoni eszközök befagyasztásából és utazási tilalomból állnak, és továbbra is 155 emberre és 44 szervezetre vonatkoznak.
Az unió 2014 márciusa óta több lépésben vezetett be korlátozó intézkedéseket Oroszországgal szemben. Az intézkedések válaszok voltak a Krím jogellenes annektálására és Ukrajna szándékos destabilizációjára.
Az ukrán válság nyomán bevezetett uniós korlátozó intézkedések között szerepel a Krímből és Szevasztopolból származó termékek behozatali tilalma, valamint egyes termékek és technológiák exportjának tiltása.
Ezek mellett 2014-ben az EU lemondta az EU–Oroszország csúcstalálkozót, és úgy határozott, hogy nem rendezi meg a szokásos kétoldalú csúcstalálkozókat az orosz féllel. Az unió a vízumkérdésről, valamint az EU és Oroszország közötti új megállapodásról folytatott tárgyalásokat is felfüggesztette.
Az uniós vezetők 2015 márciusában a szankciók időtartamát a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kötötték, ami még nem történt meg.
Az ítélet jogerős
Megerősítette kihirdetett ítéletében az Európai Unió Bírósága a több orosz bankkal és vállalkozással szemben az Európai Unió által elfogadott büntetőintézkedéseket – közölte az MTI.
Az Európai Unió 2014-ben fogadott el korlátozó intézkedéseket több orosz bankkal, valamint az olaj- és gáziparban tevékenykedő több orosz vállalkozással szemben válaszul Ukrajna destabilizálására. Az EU korlátozásokat írt elő bizonyos pénzügyi műveletekre, továbbá egyes termékek és érzékeny technológiák kivitelére, szűkítették néhány orosz szervezetnek a tőkepiacokhoz való hozzáférését, valamint megtiltották bizonyos olajipari műveletekhez szükséges szolgáltatások nyújtását.
Az intézkedéseket több érintett vállalkozás és bank kifogásolta, és kérte az Európai Bíróságot, hogy semmisítse meg őket.
A testület ítéletében helybenhagyta a szankciókat.
Megállapította: deklarált céljuk, hogy megnöveljék az Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének aláásására irányuló orosz intézkedések költségeit, előmozdítsák a válság békés rendezését.
A bíróság hangsúlyozta, ez a cél egybevág a béke és a nemzetközi biztonság megőrzésére irányuló törekvésekkel, összhangban áll az unió külső tevékenységének céljaival. Kiemelte: az EU megteheti, hogy olyan korlátozásokat rendeljen el, amelyek az orosz gazdaság azon ágazataiban működő vállalkozásokra irányulnak, amelyekben az unióból származó termékek, technológiák vagy szolgáltatások különösen fontos helyet foglalnak el.
Az USA kivár
Szankciók lehetőségét helyezte kilátásba az Oroszország és Németország között épülő Északi Áramlat 2 gázvezeték ellen Rick Perry amerikai energiaügyi miniszter, miután Moszkvában orosz hivatali partnerével, Alekszandr Novakkal tárgyalt – áll az MTI hírében.
Perry a Novakkal közösen tartott sajtótájékoztatón igennel felelt arra a kérdésre is, hogy az Egyesült Államok tervez-e újabb energiaügyi szankciókat. Hozzátette ugyanakkor, hogy Washington nem kíván azonnal gazdasági büntetőintézkedéseket bevezetni.
„Novak miniszterrel egyetértünk abban, hogy nem akarunk eljutni addig a pontig, amikor szankciók lépnek életbe” – mondta Perry.
Perry ugyanakkor nem részletezte, hogy az Északi Áramlat 2 építésének melyik szakasza váltana ki amerikai büntetőintézkedéseket, és azok milyenek lennének. Hangsúlyozta, az Egyesült Államok támogatja az európai országok azon törekvését, hogy a minimumra csökkentsék az egyetlen energiaszolgáltatótól való függőségüket.
Mint mondta, Washington ellenzi a gázvezeték új ágának megépítését, mert azáltal egy helyre koncentrálódna az orosz gázkivitel kétharmada, ami sebezhetővé teszi Európa energiaellátását, ha valami balul sikerülne. Perry felszólította Oroszországot, hogy legyen felelősségteljes szállító, és erőforrásait ne használja többé befolyásolásra és bomlasztásra.
Novak közölte: Oroszország és az Egyesült Államok hasonló nézeteket vall arról, hogy az energetika nem lehet a nyomásgyakorlás eszköze, és a fogyasztónak joga van megválasztania energiaforrásait. Ugyanakkor aggodalmának adott hangot a Perry által kilátásba helyezett szankciók miatt.
Úgy fogalmazott, „aggasztanak bennünket ezek a kijelentések és az általános állásfoglalás a szankciók kérdésében egy olyan, nagyon versenyképes projekttel kapcsolatban, amely az európai fogyasztók érdekeit szolgálja”.
