Kit fenyeget „potenciális veszély”?

Az utóbbi napok eseményei arról tanúskodnak, hogy az ukrán–magyar viszonyban a párbeszédet felváltotta a vádaskodás, a fenyegetőzés. Vaszil Bodnar ukrán külügyminiszter-helyettes, Heorhij Tuka, a megszállt területekkel foglalkozó miniszter helyettese élesen támadta a magyar külügyi tárca vezetőjét. Szijjártó Péter az ukrán lépésekkel arányos intézkedéseket ígért.

Összeállításunkat az MTI, az Ukrinform és az UNIAN anyagai alapján készítettük.

Bodnar vádol

A diplomata Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter múlt pénteken tett azon kijelentésére reagált, amelyben a tárcavezető leszögezte, a kárpátaljai magyarokat hátrányosan érintő intézkedések és megfélemlítési kísérletek után most újabb szintet lépett az ellenük irányuló támadássorozat. Hozzátette: az eseményeket Magyarország folyamatosan figyelemmel kíséri, és nem kizárt, hogy a jövőben is szükség lehet az Ukrajna integrációját lassító intézkedésekre. A magyar külügyminiszter kijelentésének előzménye az volt, hogy múlt szerdán az Ukrinform videófelvételt tett közzé, amelyen kárpátaljai magyarok állampolgári esküt tesznek, és magyar útlevelet kapnak Magyarország Beregszászi Konzulátusán. Az orgánum azt állította, a felvételhez saját forrásból jutott.

Vaszil Bodnar Szijjártó szavait kommentálva kijelentette, ez a hozzáállás nem felel meg a jószomszédság politikájának és a partneri viszonynak. Szerinte a Magyarország által már eddig megtett lépések Ukrajna európai, euroatlanti integrációjának akadályozásában egyáltalán nem az ukrajnai magyarok jogainak védelmét célozzák, de még csak nem is Magyarország érdekeit, hanem egy harmadik fél, Moszkva érdekeit szolgálják.

A helyettes külügyminiszter kijelentette, ez Ukrajna számára potenciális veszélyt jelent. A diplomata úgy látja, hogy bizonyos közelmúltbeli magyar lépések nem véletlenszerűen következtek egymás után, így a NATO–Ukrajna Bizottság csúcsszintű találkozójának megakadályozása a két ország külügyminisztereinek júniusi találkozóját követően, a Kárpátalja fejlesztéséért felelős biztos kinevezése, majd a videofelvétel megjelenése, amelyen magyar útleveleket adnak át kárpátaljai magyaroknak azzal a javaslattal, hogy rejtsék el azokat az ukrán hatóságok elől.

Kifogásolta, hogy Szijjártó Péter Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszternek augusztus 31-i telefonbeszélgetésük idején tett ígérete ellenére a magyar kormány máig nem változtatta meg a Kárpátalja fejlesztéséért felelős biztosi megnevezést.

Bodnar szerint Budapest reakciója az „útlevélbotrányra” arról tanúskodik, hogy Magyarország tisztában van a cselekmény törvénytelenségével. „A kapcsolatok további éleződésével fenyegetnek bennünket, csak azért, mert felhívjuk a figyelmet arra, hogy a magyar konzulok megsértik államunk törvényeit, és ennek következményei lehetnek. Nem arról van szó, hogy kiutasítunk vagy sem, hanem a probléma egészének a megoldásáról. Ez azt jelenti, hogy érzik ennek a felelősségnek az elkerülhetetlenségét és azt, hogy ez törvénytelenül volt végrehajtva, az ukrán jogszabályok és a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény megsértésével” – fejtegette a miniszterhelyettes.

A diplomata leszögezte: Ukrajna nem fogja tétlenül nézni, hogy Magyarország beavatkozik belügyeibe.

„Kitartunk álláspontunk mellett. A megfelelő módon, nagykövetségeinken keresztül fordulunk egymáshoz, külügyminisztereink közvetlenül vitatják meg az ügyet, az államfő felszólal az ENSZ-ben, nekem és kollégáimnak is lesznek kapcsolatfelvételeim” – fűzte hozzá Bodnar további részetekbe nem bocsátkozva.

Tuka büntetést követel

A megszállt területekkel foglalkozó tárca helyettes vezetője szerint az „útlevélbotrány” után ki kell utasítani a beregszászi magyar konzult. Heorhij Tuka – aki 2015 és 2016 között Luhanszk megyei kormányzó volt – a Facebookon közzétett bejegyzésében emellett azt állította, hogy már hónapokkal korábban figyelmeztetett a kárpátaljai „kúszó szeparatizmusra”. Tuka irányításával jött létre 2014-ben az a Mirotvorec (Béketeremtő) nevű ukrajnai internetes portál, amely adatbázisában nyilvánosságra hozta öt olyan kárpátaljai nevét és személyes adatait, akik a magyar állampolgárság megszerzésével a portált működtető ukrán nacionalista szervezet szerint törvénysértést követtek el.

A miniszterhelyettes bejegyzésében nemtetszésének adott hangot amiatt, hogy Kijev még hezitál a magyar konzul kiutasítását illetően.

„A diplomata durván megsértette a viselkedési normákat, amiért meg kell büntetni. Elég volt a magyar vezetéssel való játszadozásból, amely lábbal tiporja Ukrajna törvényeit. A törvény megsértésének tudatában a magyar vezetés nem kért bocsánatot, nem tett javaslatot a kölcsönös megértés keresésére. A magyar vezetés gyakorlatilag zsarolni kezdte Ukrajnát. A zsaroló cselekedeteire adott reakciónak egyértelműnek kell lennie. Az Ukrajna területén működő valamennyi diplomáciai intézménynek be kell tartania az ukrán jogszabályokat” – szögezte le a miniszterhelyettes.

Szijjártó arányos választ ígér

Ha az ukrán fél konzult utasít ki, az nem maradhat azonnali arányos válasz nélkül magyar részről, ezt azonban remélhetőleg el lehet kerülni – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter azt megelőzően nyilatkozott a repülőtéren, hogy elutazott volna New Yorkba, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) közgyűlésére.

Közölte, több mint harminc kétoldalú tárgyaláson fog részt venni, amelyek közül kiemelte a Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel kedden folytatandót, mivel szavai szerint az elmúlt időszakban újabb lendületet vett a magyarellenes hangulatkeltés Ukrajnában.

Az ukránok elnök- és parlamenti választásra készülnek, a jelenleg hivatalban lévő elnök támogatottsága pedig meglehetősen szerényen alakul, így a kampányban a „jól ismert magyargyűlöletet” vették elő a hatalmon lévők azért, hogy javítsák az esélyeiket – hangoztatta.

Ez több jelenségben is testet öltött: az ukrán titkosszolgálat elkezdte vegzálni a magyar nemzeti közösség bizonyos tagjait; ma már nyíltan, honlapon szólítanak fel a kettős állampolgársággal rendelkezőkkel szembeni fellépésre; egyre sűrűbben érik inzultusok a magyar diplomatákat; valamint többször „kihallgatásra invitálták” a magyar kormány által finanszírozott gazdaságfejlesztési programban részt vevő alapítványhoz köthető embereket – sorolta a miniszter.

Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a múlt héten minden eddiginél tovább mentek, amikor

a nemzetközi jog és diplomácia összes létező, írott és íratlan szabályát felrúgva titkosszolgálati akciót hajtottak végre Magyarország egyik ukrajnai konzulátusán, egy NATO-tagállam képviseletén, magyar fennhatóságú területen.

Magyarország külképviseletein kizárólag olyan tevékenységek zajlanak, amelyek teljes mértékben összeegyeztethetőek a nemzetközi és a magyar joggal – szögezte le a tárcavezető.

A kettős állampolgárság bevett Európában, és ha egy állam valóban az Európai Unió (EU) irányába akar haladni, nem kérdőjelezheti meg ezt az intézményt – vélekedett.

Azt mondta, hogy Magyarország a jó kapcsolatban érdekelt Ukrajnával, és a tettek szintjén is ezt bizonyítja. Ha nem így lenne, nem nyaraltattak volna ukrán gyermekeket a Velencei-tónál, valamint nem szállítottak volna klórt bizonyos ukrán területekre azért, hogy ne kelljen leállítani a vízellátást. Jelenleg inzulinhiány van a szomszédos állam egyes kórházaiban, aminek megoldásában szintén segíteni fog Magyarország – tette hozzá.

A kormány tehát mindent megtesz a jó kapcsolatért, azonban a kárpátaljai magyar közösség minden tagjáért kiáll. Nem fogja engedni, hogy az ukránok megszegjék a diplomácia legalapvetőbb szabályait – nyomatékosította Szijjártó Péter.

Kérdésre felelve a miniszter azt mondta, ha Ukrajna konzult utasítana ki, a válaszlépés egy hasonló rangú diplomata kiutasítása lenne Magyarországról.

Egy másik felvetésre azt hangoztatta, hogy a magyar nemzeti közösség jogai nemcsak veszélyben vannak Kárpátalján, hanem a közösség a jogfosztottság állapotába került. Tagjaitól elvették annak a lehetőségét, hogy kizárólag magyar anyanyelven tanuljanak, továbbá ellehetetlenítenék a magyar kulturális események megtartását és a magyar nyelvű médiumok működését is – sorolta.

Magyarország azt tudja tenni, amit eddig: meg tudja állítani az ukránok EU- és NATO-integráció irányába tett lépéseit – közölte.