Háború: lassan két hete már, hogy megváltozott az életünk

Moszkva porig rombolja a békés ukrán városokat, az ukrán erők hősiesen védekeznek.

Közel két hete tart a szörnyű háború. Oroszország azon terve, hogy pár nap alatt lerohanja Ukrajnát és térdre kényszeríti, dugába dőlt. Az ukrán nemzeti ellenállás olyan méreteket öltött, amire csak kevesen számítottak. Oroszországnak sikerült az, ami korábban szinte elképzelhetetlennek tűnt: egységfrontba tömöríteni a társadalmat és az ukrán politikumot. Ám ez sem változtat azon a szörnyűségen, amit nap mint nap látunk: városok semmisülnek meg, emberek millió kénytelenek elhagyni otthonaikat, az áldozatok száma pedig megbecsülhetetlen…

Ukrajna hadserege megfeszítve küzd az agresszor csapatokkal, szárazföldön a támadó erők megrekedtek, ezért mind gyakrabban nyúl légitámadásokhoz és bombáz le védtelen városokat, semmisíti meg az ártatlan civil lakosságot.

A világ gazdasági szankciókkal próbál Ukrajna segítségére sietni, de egyelőre ez sem készteti megállásra Moszkvát.

Miközben Volodimir Zelenszkij elnök támogatottsága soha korábban nem látott magasságokba szökött, a Nyugat aggódik az életéért. Az Egyesült Államok és Európa már azon tanakodik, hogy a Nyugat adott esetben miként támogasson egy száműzetésbe vonuló ukrán kormányt, amennyiben Volodmir Zelenszkij államfőnek el kellene menekülnie Kijevből. A CNN amerikai hírtelevízió szerint két forgatókönyv is készül.

Az egyik azt latolgatja, mi lenne, ha a kormány csak a nyugat-ukrajnai Lembergbe tenné át a székhelyét, a másik pedig arról szól, hogy az elnök Ukrajnát is elhagyná, s Lengyelországban alakítana új kabinetet.

A lépést egyelőre ötlet szintjén ízlelgetik, döntés még semmiről sem született. Annál kevésbé, mivel Zelenszkij többször is kijelentette, hogy nem hajlandó elhagyni a fővárost, s visszautasított minden erre irányuló megbeszélést, ugyanis csak az orosz csapatok elleni harcra akar összpontosítani.

Nyugati diplomaták annak a lehetőségét is felvetették, írja a Magyar Nemzet, hogy csak néhány kormánytagot küldjenek „külső helyszínre”, ahol Kijev eleste esetén új kormányt lehetne alakítani, amennyiben Zelenszkij továbbra sem hajlandó vagy képtelen a távozásra.

A médiában megjelent egy arról szóló hír is, hogy a NATO repüléstilalmi övezetet alakít ki Nyugat-Ukrajna egyik része felett, ahol helyet lehetne szorítani Zelenszkij kormányának, s ahol el lehetne kezdeni egy orosz csapatok elleni felkelés szervezését – ehhez az sem volna szükséges, hogy a főváros elessen.

Megfigyelők szerint a jelek arra mutatnak, hogy az ukrán csapatok központi irányítás nélkül is képesek hagyományos háborút viselni.

A tilalmi övezet létesítése viszont beláthatatlan következményekkel járna, mivel közvetlen összeütközést eredményezne az orosz hadsereggel. De még ha bele is kezdenének az ukrán légtér egy részének lezárásába, ennek kivitelezésére nagy valószínűséggel nem a NATO mint katonai tömb vállalkozna, hanem csak azok a tagállamok, amelyek erre hajlandók. Egyelőre azonban több ország is kizárja ezt a lehetőséget azzal indokolva, hogy többre tartják polgáraik biztonságát, semmint hajlandók lennének szembenézni az orosz megtorlással. Zelenszkij és az ország többi vezetője nem győzik hangsúlyozni, hogy csak a légtér lezárása késztetheti Oroszországot a feladásra. Másrészt

a nemzetközi szakértők viszont úgy látják, egy ilyen lépés miatt akár világháborúvá szélesedhetne a mostani helyzet.

Mindeközben mindenki áttörést remél a megkezdődött béketárgyalásoktól, de az egyeztetések első három fordulója nem sok pozitívumot hozott. A körbezárt városokban élők evakuálásáról ugyan elvi megállapodás született, de a gyakorlatban ez is vontatottan halad, a legtöbb helyen eddig meghiúsult a szervezett menekítés. A többi szegmensben még ennyi előrehaladás sincs, hiszen a Kreml követelései –katonai semlegesség, hatalomváltás, a Krím és a Donbász, mint orosz területek elismerése – Kijev számára elfogadhatatlanok, azok ugyanis kapitulációt jelentenének.

Ukrajna folytatja a tárgyalásokat Oroszországgal, amíg megegyezés nem születik – mondta ugyan a héten Volodimir Zelenszkij, de hozzátette: ultimátumokról szó sem lehet.

Ha minden igaz, csütörtökön Törökországban találkozik egymással Dmitro Kuleba ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, kérdés, vajon lesz-e bármilyen elmozdulás.

Addig is az orosz fegyveres erők folyamatosan lövik Harkivot, Szumit, Csernyihivet, a Kijev körüli agglomerációt, és készülnek Kijev ostromára, de ugyanez a sors várhat Odesszára is. Mariupolnál pedig humanitárius katasztrófát idéztek elő, a helyszíni jelentések szerint az ott ragadtak élete pokol. Persze ez más városok, települések esetében is elmondható…

A háború szörnyű hatásai persze a határokon túl is érzékelhetők. Már most kétmillió menekültet tart számon az ENSZ, s ebben még nincsenek is benne a Nyugat-Ukrajnában elszállásolt menekültek. A vérontás gazdasági hatásai szintén nem állnak meg az ország határainál. Mindenki azzal járna a legjobban, ha mihamarabb elhallgatnának a fegyverek, befejeződne ez a felmérhetetlen pusztítás minden szempontból. Ám jelenleg nincs ember, aki megtudná mondani, mikor lesz ennek vége…

Kiemelt kép: AP Photos