Szerda reggel 9 órától (kelet-európai idő) az oroszok készek tűzszünetet tartani, és hat ukrán városból biztosítanak szabad eltávozást a civileknek. Az érintett városok: Enerhodar, Szumi, Mariupol, Volnovaha, Izjum és Kijev – erősítette meg Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. Ugyanakkor hozzátette, hogy Denisz Smihal miniszterelnök még egyeztet a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát vezető Peter Maurerrel a kimenekítési pontok biztonságáról. Szerda, az ukrajnai háború tizennegyedik napja. Kövesse élő hírfolyamunkat:
20:04
A rendfenntartók nem javasolják a kárpátaljai óvodák és iskolák megnyitását
Viktor Mikita, a megyei katonai közigazgatás elnöke kifejtette, ugyan a menekültek nagyobb része, akiket az ungvári oktatási intézményekben helyeztek el, már elhagyta Kárpátalját, s a pedagógusok készek visszatérni a tanmenethez, a rendfenntartók és a belbiztonsági szolgálatok egyelőre nem ajánlják, hogy a gyerekek visszatérjenek az iskolapadokba és az óvodákba. Holnap és holnapután újabb hatalmas menekültáradatot várnak a megyébe.
Négy gyermek édesapjaként szeretném, ha a gyerekek óvodába, iskolába járnának, hogy a szülők el tudjanak menni dolgozni, mert a térség gazdaságát támogatni kell. De konzultálnom kell a biztonsági kérdésekről a rendészeti és titkosszolgálati tisztviselőkkel. Egyelőre nem osztják azt a nézetet, hogy a gyerekeket vissza kellene engedni az óvodába. Szombaton ismét konzultálunk, s a helyzettől függően eldöntjük, mi legyen, közölte Mikita.
Ukrán Nemzeti Bank: Ne vigyenek ki készpénzt külföldre!
Az Ukrán Nemzeti Bank arra kéri a polgárokat, hogy külföldre történő utazás esetén ne készpénzt vigyenek magukkal.
Akik kiutaztak, az ukrán bankok által kibocsátott kártyákkal készpénzmentesen egyenlíthetik ki számláikat, valamint a fogadó ország devizájában fel is vehetik a szükséges összeget.
Az Ukrán Nemzeti Bank szerint a legjobb, ha meglévő tartalékaikat feltöltik a bankkártyájukra.
Mint ismeretes, a háború miatt az ukránok nagy része kénytelen volt elhagyni otthonát és a szomszédos országokba menekültek. Így a készpénzzel kiutazók azzal szembesülhettek, hogy nem kaptak bankóikért megfelelő mennyiségű valutát, vagy egyáltalán nem váltották azt.
“A jegybank tisztában van a problémával, és már dolgozik annak megoldásán. Ez időbe telik, ezért azt javasoljuk, ha még nem lépték át a határt, töltsék fel bankszámlájukat Ukrajnában, és válasszák a készpénzmentes fizetés lehetőségét külföldön. Ez esetben az átváltási árfolyam is sokkal kedvezőbb lesz, mint a „feketepiacon” – áll a közleményben.
A belügyminisztérium csalókra figyelmeztet: ellopják az adományokat
Vannak, akik kihasználják a bajba jutottakat és eltulajdonítják a háború miatt nincstelenné vált embereknek szánt felajánlásokat, figyelmeztet az ukrán belügyminisztérium.
A szélhámosok többek között evakuálást ajánlanak, amihez megadnak egy számlaszámot, ahová át lehet utalni a szolgáltatásért járó összeget, majd természetesen eltűnnek. A csalás másik módja, amikor fiktív hirdetéseket és számlákat hoznak létre, ahová adományokat várnak például a háborúban megsérült gyerekek kezelésére.
A rendőrség arra szólítja a lakosságot, hogy csak ellenőrzött, hivatalosan bejegyzett alapítványoknak segítsenek, különben adományuk kárba vész.
Akiket megkárosítottak, a következő postacímen tehetnek bejelentést: [email protected]
Az orosz bombák megsemmisítették a mariupoli gyerekkórházat
Az orosz megszállók több bombával teljesen megsemmisítették a mariupoli gyermekkórházat, írja a pravda.com.ua Volodimie Zelenszkij Twitter bejegyzésére és a Mariupoli Városi Tanácsra hivatkozva.
A helyi hatóságok most tisztázzák a megszállók légicsapása által megsérült gyerekek számát.
A városi tanács által közzétett videón látható, hogy a kórház épülete teljesen használhatatlanná vált. Szemtanúk szerint a robbanások epicentruma a szülészet és a gyermekosztály épülete közötti területen volt.
A tragédiára reagálva Volodimir Zelenszkij elnök “állatias” cselekedetnek nevezte a rombolást és újfent az ország légterének lezárását sürgette.
Háborús élő hírfolyamunkat itt találja:
A NATO főtitkára óva intette Moszkvát a szállítási útvonalak támadásától
Jens Stoltenberg figyelmeztette a Kremlt, hogy a fegyverszállítási útvonalak támadása esetén az 5. cikk lép életbe.
A főtitkár a CBC News-nak adott interjúban kijelentette: a szövetséges államok által Ukrajna megsegítésére szállított fegyverek és lőszerek útvonalának támadása a háború veszélyes eszkalációjához vezet.
„Oroszország az agresszor, Ukrajna védekezik. Amennyiben valamilyen támadás éri bármelyik NATO-tagországot, a NATO területét, ez az 5. pont életbelépését vonja maga után” – nyomatékosította Stoltenberg.
Az Észak-Atlanti Szerződés 5. cikke kimondja:
„A Felek megegyeznek abban, hogy egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek, és ennélfogva megegyeznek abban, hogy ha ilyen támadás bekövetkezik, mindegyikük az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. cikke által elismert jogos egyéni vagy kollektív védelem jogát gyakorolva, támogatni fogja az ekként megtámadott Felet vagy Feleket azzal, hogy egyénileg és a többi Féllel egyetértésben, azonnal megteszi azokat az intézkedéseket – ideértve a fegyveres erő alkalmazását is –, amelyeket a békének és biztonságnak az észak-atlanti térségben való helyreállítása és fenntartása érdekében szükségesnek tart. Minden ilyen fegyveres támadást és az ennek következtében foganatosított minden intézkedést azonnal a Biztonsági Tanács tudomására kell hozni. Ezek az intézkedések véget érnek, ha a Biztonsági Tanács meghozta a nemzetközi béke és biztonság helyreállítására és fenntartására szükséges rendszabályokat”.
Meghatározták a humanitárius segélynek minősülő termékek listáját
A Miniszteri Kabinet még március 7-én rendelkezett arról, hogy pontosan, milyen cikkek minősülnek humanitárius segélynek Ukrajnában. Az erről szóló határozatot szerdán tették közzé.
A lista élelmiszerek, babaápolási és higiéniai termékek széles választékát tartalmazza. A dokumentum szerint a hadiállapot idejére a humanitárius áruk áthaladását Ukrajna vámhatárán az adott ellenőrzőpont átlépésének helyén kísérőokmányok vagy nyilatkozatok benyújtásával végzik. Így a segélyszállítmányok könnyített eljárásban léphetnek be az országba
Bébibumm Munkácson
A Munkácsi Városi Tanács közleménye szerint egy hét alatt ötven gyermek született a Szent Márton-kórházba, írta a mukachevo.net
Az elmúlt hét folyamán huszonhét kisfiú és huszonhárom kislány látott napvilágot. 11 édesanya Munkácsról, 50 a Munkácsi járásból, 19 pedig más településekről és járásokból érkezett. A kistérségben élők mellett a háború elől a közép és kelet-ukrajnai megyékből ide menekült váradós nők közül is egyre többen fordulnak a kórházhoz.
Közel négyszáz menekültet fogadtak be a Nagydobronyi kistérségben
A Nagydobronyi kistérségbe érkező menekülteket magánszemélyeknél és oktatási intézményekben szállásolták el. Ellátásukról a helyi református egyház presbitériuma és az önkormányzat munkatársai gondoskodnak.
Számtalan felajánlás és adomány érkezett magyarországi testvértelepülésektől, melyeknek köszönhetően fennakadások nélkül tudják segíteni a helyi idős lakosság és az ország belső területeiről érkező menekültek ellátását. A Nagydobronyi kistérségben eddig 385 személyt fogadtak be.
– Elértük a befogadóképeség határát, nem tudunk több személynek szállást nyújtani, pedig a legnagyobb menekültáradat még csak ezután jön. Mostantól a legfontosabb feladatunk, hogy gondoskodjunk a kistérség lakosainak és a Kelet-Ukrajnából érkező menekülteknek a biztonságáról – fejtette ki Nagy Ferenc.
A polgármester elmondta, a Nagydobronyi Líceum konyhája ezentúl nap mint nap dolgozik majd, hogy frissen főtt, meleg ételt tudjanak biztosítani az arra rászorulóknak. Igény esetén az étel házhozszállítása is megoldható, amit a körzeteben élő képviselőnél vagy prespiternél kell kérelmezni.
– Az orosz invázió kezdete óta számtalan telefonhívást kaptam a világ minden pontjáról, melyekben embertársaink együttérzésükről, támogatásukról biztosítanak bennünket. A tegnapi nap során azonban kaptam egy különös felkeresést. Számon kérték rajtam, hogy mégis mit csinálunk? Miért akarunk Nagydobronyból menedékszállót létesíteni? Ezekre a kérdésekre válaszolni sem tudtam akkor, most viszont megteszem! Az itt élők éjjel-nappal segítik a munkánkat, ki mivel tud, támogat bennünket. Egy biztató szó is sokat ér, hiszen tartja bennünk a lelket, kitartásra ösztönöz minket. Éppen ezért sem bennem, sem a csapatomban fel sem merült annak a gondolata, hogy ez másképp történjen. Így tehát erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten továbbra is segítjük majd a kistérségben élő rászorulókat és menekültek – magyarázta a polgármester.
A Nova Posta csökkentette a pénzátutalások jutalékát
Március 5-től a Nova Posta csökkentette az azonnali pénzátutalások küldésének jutalékát, közölte a cég sajtószolgálata.
Jelenleg a jutalék az összeg 0,5%-a, de nem kevesebb, mint 5 hrivnya.
Az „Azonnali” pénzátutaláshoz a következőket kell tenni:
- Felmutatni az eredeti személyi igazolványt vagy a Gyija alkalmazásban lévő dokumentumot.
- Kifizetni készpénzben vagy bankkártyával a küldeni kívánt összeget és az átutalás költségét;
- Megnevezni a címzett nevét, elérhetőségét.
Ahhoz, hogy a címzett átvegye az összeget készpénzben, szintén fel kell mutatnia a személyi igazolványt, illetve az utalási számot.
Óriási menekültáradat tart Kárpátalja felé
Csütörtökön és pénteken 100 ezer belső menekült érkezésére számítunk Kárpátalján, Magyarországra és Szlovákiába naponta 1,5-1,5 ezer személy eljutását tudjuk megszervezni, egy részüket iratok nélkül is fogadják a szomszédos országokban – közölte szerdán Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Állami Katonai Közigazgatás vezetője.
A kormányzó elmondta, hogy a megye képes lesz megbirkózni ekkora menekültáradattal.
„Senki nem fog az utcán aludni, egyelőre sátrak nélkül is el tudunk helyezni ennyi menekültet. Ungvár önkormányzata óvodákat és iskolákat biztosít az ide érkezők elhelyezésére. Kárpátalja jelenleg a legbiztonságosabb nyugat-ukrajnai régió – hangsúlyozta Viktor Mikita. Hozzátette: vállalatok is megkeresték a megye vezetését azzal, hogy ide helyeznék át üzemeiket, azokból a városokból, ahol jelenleg harci cselekmények zajlanak.
„Több oktatási intézmény és nagyvállalat helyezné át székhelyét Kárpátaljára. Tárgyalunk az érintettekkel, az már most biztos, hogy a harkivi egyetem itt tervezi folytatni az oktatást” – fogalmazott a kormányzó.
A csernobili erőmű folyamatos veszélyforrást jelent
A harci cselekmények folytatódnak, ami lehetetlenné teszi javítások elvégzését, illetve az energiaszolgáltatás visszaállítását.
Az orosz támadók folyamatos harci tevékenysége miatt a csernobili atomerőmű veszélyforrás – közölte az Ukrenergo sajtószolgálata.
Az Ukrenergo felügyeli a helyzetet, s minden változásról hírt ad – áll a tájékoztatóban. Az Energoatom arról számolt be, hogy az orosz katonák tönkretették a magasfeszültségű vezetéket, aminek következtében az elhasználódott fűtőelemek hűtőrendszere leállt. Amennyiben a hűtést nem indítják újra, fennáll annak veszélye, hogy a kiszolgáló személyzetet radioaktív sugárzás éri.
Mint ismeretes, az erőmű orosz ellenőrzés alatt van.
Ennek kapcsán Dmitro Kuleba ma felszólította a nemzetközi közösséget, hogy sürgősen követelje a tűzszünetet Oroszországtól. A külügyminiszter Twitterén közzétett bejegyzésében rámutatott, a tartalék dízel-generátorok csupán 48 óráig képesek biztosítani az áramellátást. Ezt követően leáll a kiégett nukleáris fűtőelemek tárolójának hűtőrendszere, ami elkerülhetetlenül a sugárzás kiszivárgásához vezet.
140 ezer eurót próbált meg átcsempészni a határon egy orosz állampolgár
A férfi két másik ukrán állampolgárságú személlyel közösen az aknaszlatinai ukrán-román közúti határátkelőnél jelentkezett kilépésre, írja a Goloskarpat.
A vámvizsgálat során a három férfi fejenként 10 ezer eurót tüntetett fel a vámárunyilatkozatában, ám a személyautó tüzetes átvizsgálása során, a poggyászokból további 100 ezer euró és 40 ezer amerikai dollár került elő. A be nem jelentett összeget a hatóságok lefoglalták, vámszabálysértés miatt indult közigazgatási eljárás az orosz állampolgár ellen.
Március elején volt már egy hasonló eset az aknaszlatinai határátkelőn.
Az IMF hatalmas összeget ajánlott fel Ukrajnának
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) azt tervezi, hogy akár már szerdán dönt 1,4 milliárd dollár támogatás megítéléséről Ukrajnának – közölte kedden késő este az IMF ügyvezető igazgatója.
Krisztalina Georgieva azt mondta, hogy kedden elküldték a javaslatot jóváhagyásra az igazgatótanácsnak az 1,4 milliárd dollárról, amit már akár szerdán jóvá is hagynak. A támogatásnak az a célja, hogy segítsen Ukrajnának megbirkózni a háború okozta sokkal.
Georgieva megjegyezte, hogy szerinte az Ukrajna körüli helyzetnek és az Oroszországgal szemben bevezetett szankcióknak mellékhatásai és hosszú távú következményei lesznek. Ez elsősorban az Ukrajnával és Oroszországgal szomszédos országokat, valamint a nyersanyagárakat érinti.
Georgieva azt is elmondta, hogy még nincs pontos becslésük arról, hogy mennyivel zsugorodhat az orosz gazdaság, de nagyon valószínűnek tűnik a recesszió.
Hat humanitárius folyosó nyitásáról egyeztettek
Ukrajna javaslatára az orosz fél beleegyezett hat, a civilek kimenekítését szolgáló zöld folyosó létesítésébe.
Az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős tárca helyettes minisztere megerősítette a megegyezés tényét. Irina Verescsuk egy munkamegbeszélésen azt is elmondta, hogy Denisz Smihal külügyminiszter további megbeszéléseket folytat Peter Maurer svájci diplomatával, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának elnökével a humanitárius folyosókkal kapcsolatos kérdésekben.
A menekülési útvonalak: Energodat – Zaporizzsja, Szumi – Poltava, Mariupol – Zaporizzsja, Volnovaha – Pokrovszk, Izjum – Lozova, Bucsa, Vorzel, Irpiny, Borogyanka, Hosztomel – Kijev
Orosz–ukrán háború: a török elnök tűzszünetben bízik
Az előzetes információk alapján holnap Törökországban tárgyalhat egymással Dmitro Kuleba ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
A Fehéroroszországban tartott eddigi kétoldalú egyeztetések nem hoztak sok eredményt, csupán bizonyos humanitárius folyosókról sikerült megállapodniuk, de az ostromlott városokból történő evakuálás sem halad zökkenőmentesen, a kijevi közlések szerint az oroszok veszélyeztetik a civil lakosok elmenekülését. Kedden Szumiból ötezer embert menekítettek ki, s ezer személyautó hagyta el a várost. Szerdán további helyszínekről zajlik az evakuálás.
Arról nincs konkrét információ, hogy a két külügyi tárca vezetője csütörtökön miről tárgyalhat török közvetítéssel. Sajtóhírek szerint Erdogan török államfő a holnap találkozó előtt azon reményének adott hangot, hogy a két külügyminiszternek sikerülhet megállapodnia egy esetleges fegyverszünetben.
Fehérorosz forrásokból pedig az szivárgott ki, hogy még a héten sor kerülhet a felek negyedik találkozójára náluk. Volodimir Zelenszkij elnök legújabb üzenetében szintén kitért a tárgyalások folytatásának szükségességére a békekeresés érdekében.
Háború: mi lesz az ukrán gazdasággal?
Hatalmas károkat okoz az ukrán gazdaságnak a két hete kezdődött háború. Szakértők figyelmeztetése szerint minden egyes nappal romlik a helyzet, a talpra állás pedig elképesztően nehéz lesz.
Már az orosz katonai invázió első hete után az a hír jelent meg, hogy a felére zuhant vissza az ukrán gazdaság teljesítménye. Kelet-Ukrajnában gyakorlatilag leállt az ipari termelés, az ukrajnai export is megszűnt, miután az oroszok blokkolják a tengeri kikötőket. Kérdéses, elkezdődhetnek-e a tavaszi mezőgazdasági munkák, miközben az ország infrastruktúrája romokban hever. Mindez nagyon erős negatív hatást gyakorol a pénzpiacokra, ami a gyorsuló inflációban, az áremelkedésekben, a hrivnya jelentős gyengülésében is visszaköszön.
A jegybank különféle módon próbálja stabilizálni a pénzpiacok működését, a hrivnya értékvesztésének további drasztikus gyorsulását. A valutamegtakarításokhoz való hozzáférést korlátozták, csak 30 ezer hrivnyáig lehetséges azokról a számlákról pénzt leemelni, ráadásul február 24-i árfolyamon számolva, tehát aki mégis szeretne hozzájutni a pénzéhez, minimum 30 százalékos veszteséggel számolhat. Emellett korlátozták a valutavásárlást, legálisan szinte képtelenség dollárt és eurót venni, persze a feketepiacon lehetséges, de 40 hrivnya feletti árfolyamokon. Szakértők szerint a háború elhúzódásával még tovább romlik majd a helyzet.
A gazdasági mélyrepülés miatt hatalmas költségvetési mínusszal kell számolni, ráadásul a kormány adókedvezményre vonatkozó bejelentése is kevesebb pénzt jelent majd a büdzsének, miközben a kabinet igyekszik biztosítani az alapvető szociális kifizetéseket, a hadseregnek pedig jelentős pluszpénzt ígértek. Nyilvánvaló, a nemzetközi közösség hathatós támogatása nélkül esély sem lesz a talpra állásra, az újjáépítésre. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) már folyósított gyorssegélyt, az Egyesült Államokban pedig egy 13,2 milliárd dolláros segélycsomagról döntöttek, ami részben segíthet a gazdasági károk enyhítésében.
Egy nap alatt 12 ezer hadköteles férfi tért vissza Ukrajnába
Az orosz agresszió kezdete óta már több mint 145 ezer ukrán állampolgár tért vissza az országba, többségük hadköteles korú férfi.
Az Ukrán Állami Határőrszolgálat szerdai közleménye szerint március 8-án 14,5 ezer személy lépett be Ukrajnába, közül 12 ezer ukrán állampolgár volt. A tájékoztatás szerint a beutazók jelentős többsége hadköteles korú, azaz 18 és 60 év közötti férfi, akik azt tervezik, hogy bevonulnak katonának.
Az országba egyre több olyan külföldi érkezik, aki önkéntesként harcolni akar az ukránok oldalán az orosz invázió ellen.
4200 ukrajnai menekültet fogadtak kedden a budapesti pályaudvarokon
Az ukrajnai háború elől menekülve kedden 4283 ember, köztük 1308 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).
A legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek – írták a Police.hu oldalon szerdán.
Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 181 ember, köztük 99 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.
A BRFK és a Készenléti Rendőrség munkatársai a Keleti és a Nyugati pályaudvaron segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. Ellátásukért, szállításukért, elszállásolásukért a rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.
Légiriadót rendeltek el Kijevben és környékén
„Rakétatámadás várható! Mindenki az óvóhelyekre!” – írta Kijev régió kormányzója.
Légiriadót rendeltek el szerda reggel Kijevben és környékén, a hatóságok felszólították a lakosokat, hogy a lehető leggyorsabban menjenek óvóhelyre – jelentette az AP hírügynökség.
„Kijevi régió, légiriadó! Rakétatámadás várható! Mindenki az óvóhelyekre!”
– írta Telegram-oldalán Olekszij Kuleba, Kijev régió kormányzója.
A TASZSZ hírügynökség idézett kedden egy magas rangú orosz tisztségviselőt, aki azt mondta: az orosz erők moszkvai idő szerint szerda délelőtt 10 órától (közép-európai idő szerint 8 órától) készek humanitárius folyosókat biztosítani, hogy az emberek elhagyhassák Kijevet és négy másik várost.
Ismét megkísérlik a civilek kimenekítését
Ma ismét összeállítják a konvojt a civilek kimenekítésére Szumiból.
A megállapodás szerint az evakuálást lehetővé tevő részleges fegyvernyugvás 21 óráig tart – tájékoztatott Dmitro Zsivickij.
A megyei közigazgatás elnöke elmondta: „Saját gépjárművel lehet elhagyni a várost. Körülbelül 14 órakor érkezik meg az a 22 autóbusz, melyek tegnap, az első menetoszloppal elhagyták Poltavát és Szumit. Ezeken a járműveken a terhes nők, az anyák és gyermekeik, az idős emberek és a rokkantak kapnak helyet”.
Eddig mintegy 5000 személyt sikerült kimenekíteni Szumiból.
Kárpátalján több mint 120 újságírót akkreditáltak
A háború óta számos nemzeti és külföldi sajtóorgánum kért akkreditációt Kárpátalján, olvasható a megyei katonai közigazgatás honlapján.
Az újságírók kárpátaljai működési tevékenységéhez szükséges engedélyhez való könnyebb hozzáférés érdekében egy kényelmes chatbot-ot hoztak létre, közölte Roman Moldavcsuk, az információs tevékenységért felelős és PR főosztály vezetője. Eddig 121, azon belül 36 külföldi – német, izraeli, francia argentín, spanyol, holland, ír stb. – zsurnaliszta kapott akkreditációt megyénkben.
Előzmények:
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
