A békében érdekelt lakosok reménykedve figyelik az ukrán–orosz tárgyalásokról szóló híreket. A fehérorosz közvetítéssel létrejött egyeztetések már négy fordulón vannak túl, s volt egy külügyminiszteri találkozó is Törökországban. Konkrét információkból azonban csak nagyon kevés szivárog ki, de a KISZó Online mégis megpróbálta sorra venni, hol tarthatnak most az egyeztetések, van-e esély a fegyvernyugvásra?
Az ukrán tárgyalódelegáció egyik legaktívabb tagja, Mihajlo Podoljak közösségi bejegyzéseiben azt érzékelteti, hogy valamilyen kompromisszum lehetősége azért körvonalazódik, de túl sokat ő sem árul el. Az oroszok részéről még kevesebbet hallani, ott jobbára csak azt űzik, Moszkva nem hajlandó engedni a követeléseiből.
A nemzetközi média is kiemelt figyelemmel kíséri a béketárgyalásokat, a Financial Times azt állítja, hozzájutott egy dokumentumhoz, ami Ukrajna demilitarizálásának részleteit ecseteli.
Kijev számára azonban egy olyan „ukrán modell” lenne elfogadható, amely „biztonsági garanciákat” is adna esetleges jövőbeli támadások ellen. – Hogy mit jelentene ez a megállapodás? Egyértelmű jogi kötelezettségvállalást olyan államok részéről, amelyek kezeskednek a jövőbeli támadások aktív megelőzése érdekében – írta Twitter-bejegyzésében Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó.
A nemzetközi jogban a semleges (neutrális) állam egy egyoldalú kinyilatkoztatásból vagy kényszerből eredő kötelezettségét jelent, arra nézve, hogy az nem avatkozik bele harmadik felek katonai konfliktusaiba. Jelenlegi semleges európai ország például Svájc, Írország, Svédország, Finnország vagy Ausztria – utóbbi négy európai uniós tagsága miatt záradékok segítik a semlegesség fenntartását. Amíg azonban például Írország semlegessége politikai okokra vezethető vissza, addig Ausztria és Finnország semlegességét a Szovjetunió kényszerítette ki.
Fontos megjegyezni: a semlegesség azonban nem jár a szuverenitás csökkenésével és nem jelenti az adott ország katonai erejének felszámolását sem.
Podoljak kommentárjaiban hangsúlyozza: az elsődleges cél, hogy az orosz csapatok hagyják el Ukrajnát, szabadítsák fel azokat a területeket, amit a február 24-én kezdődött inváziójuk során elfoglaltak. Ha ez megtörténik, akkor Kijev hajlandó további egyeztetéseket folytatni a Krímről és az önhatalmúlag kikiáltott kelet-ukrajnai „népköztársaságokról”. Viszonylag új elem, hogy az orosz követelések között szerepel az orosz nyelv jogi védelme Ukrajnában. Erről Podoljak azt mondta, az ún. „humanitárius” kérdésekről csak úgy hajlandók tárgyalni, ha azok Ukrajna érdekeinek is megfelelnek.
Az ukrán elnöki iroda tanácsadója azt is hangsúlyozta, hogy a megállapodások tető alá hozásához feltétlen szükség van Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin személyes találkozójára. Ezt már a Kreml sem utasítja el olyan markánsan, mint korábban, de szerinte erre csak akkor lesz mód, ha már elkészül egy bázisdokumentum, amin elviekben dolgoznak a tárgyalódelegációk.
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Amennyiben ezekből a fejleményekből indulunk ki, akár némi bizakodással is tekinthetnénk a dolgok állására, csakhogy több elemző is arra figyelmeztet, hogy Vlagyimir Putyin akár kivárásra is játszhat. Célja lehet szándékosan elhúzni az egyeztetéseket, hogy gondoskodjon az orosz haderő utánpótlásáról, s majd újult erővel lendüljön a mostaninál is brutálisabb támadásba…
Aktuális háborús élő hírfolyamunkat itt találják:
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
