Az ukrán elnök kijelentette, Kijev nem adja fel a területeit, ellenkezőleg, a már megszállt Krímet, Donbászt és más megyéket igyekszik visszaszerezni. A háború befejezéséről Oroszországgal folytatott tárgyalások során az ukrán fél leszögezte, milyen prioritásai vannak. Ezek között szerepel a szuverenitás és a területi integritás helyreállítása – hangzott el Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 17-ei éjszakai videóüzenetében. Csütörtök, az ukrajnai háború huszonkettedik napja. Kövesse élő hírfolyamunkat:
20:41
Moldova nem képes több ukrán menekültet befogadni
Moldova nem képes már több, a háború elől menekülő ukrán állampolgárt befogadni és ellátni, miután a 2,6 millió lakosú országban napok óta több mint százezer menekült tartózkodik – közölte csütörtökön a román G4Media.ro hírportál Dumitru Udreának, a chisinaui kormány főtitkárának egyik rádióinterjúját idézve.
Udrea a – román közszolgálati rádió által a moldovai fővárosban alapított – Radio Chisinaunak elmondta: a háború kezdete óta 340 ezer ukrán állampolgár érkezett Moldovába, akik közül 103 ezren maradtak az országban, a menekültek csaknem fele pedig kiskorú.
Az ukrajnai szülők eddig 650 gyermek számára kérvényezték a felvételt a moldovai iskolákba és óvodákba. A moldovai hatóságok azt remélik: a tanulók egy része számára lehetővé tudják tenni, hogy online bekapcsolódhassanak az Ukrajna nyugati részén működő iskolák tanóráiba.
Udrea szerint a chisinaui kormány pénzügyi támogatásban fogja részesíteni az ukrán menekülteket befogadó családokat, amint megérkezik az országba a nemzetközi közösség által megígért segítség, addig azonban csak a segélylerakatokat felkeresve juthatnak hozzá az adományozóktól összegyűjtött élelmiszerhez és más létszükségleti cikkekhez.
A tisztségviselő elmondta, hogy az ENSZ menekültügyi szolgálatának legutóbbi felmérése szerint Moldova mintegy 25 ezer menekült befogadására képes. Az országban jelenleg 96, hatóságilag engedélyezett befogadóközpont is működik, közülük 42 a fővárosban.
Mivel az ország négyszer annyi menekült ellátásáról gondoskodik, mint amennyire elvileg képes lenne, a moldovai hatóságok Románia és más európai uniós országok felé irányítják az ukrajnai menekülteket, közvetlenül az ukrán-moldovai határátkelőktől vagy légi úton.
Ukrajna legalizálja a digitális fizetőeszközöket
Az ukrán kormány február 26-án kezdett nyilvánosan kriptoadományokat gyűjteni az interneten, azonban kezdetben csak bizonyos valutákban volt lehetőség a támogatásra. Viszont rövid időn belül más digitális fizetőeszközökkel való támogatásra is kibővítette a lehetőséget.
A kriptovaluták királyának, a bitcoinnak legalizálását már tavaly szeptemberben elfogadta az ukrán parlament. A törvényjavaslatot Volodimir Zelenszkij ukrán miniszterelnök, azonban további módosításokat kérve csak februárban írta alá.
Az adományok mennyiségét látva Zelenszkij elfogadta a további digitális fizetőeszközök használatát is a tegnapi napon. Ukrajna több mint, 100 millió dollár értékben kapott kriptoadományokat Alex Bornyakov miniszterhelyettes március 9-én tett kijelentése szerint. Az elfogadott törvény feltételeket teremt a virtuális eszközök legális piacának elindításához Ukrajnában.
A törvény konkrétan meghatározza a virtuális fizetőeszközök jogi státuszát, tulajdonjogát és szabályozóit, emellett a regisztrációk követelményeket állapítanak meg a kriptovalutákkal foglalkozó szolgáltatók számára – közölte Ukrajna digitális átalakulásért felelős minisztere.
A kriptovaluták bányászata a jogi szürke zónába esik Ukrajnában, azonban sok kriptovalutánál előforduló magas energiafogyasztás miatt az ország remek lehetőséget teremt a kriptobányászatra az Európához képest alacsony elektromos energia áraknak köszönhetően.
Elvesztette mindkét lábát, mégis elindult a hazáját védeni
Annak ellenére, hogy mindkét lábát elveszítette, a békeidőben Munkácson állomásozó 128-as gépesített hegyivadász dandár soraiba állt egy kárpátaljai férfi.
A Kovácsrétről származó Vaszil Stefko azért állt be a dandárba, hogy legyőzze az orosz megszállókat, akik tönkreteszik az ország infrastruktúráját, civileket gyilkolnak, osztotta meg a hírt Jaroszlav Halasz, a dandár őrnagya, aki földijével otthonától 1300 kilométerre, a háborús zónában találkozott.
Vaszil Stefko 2004-ben oroszországi idénymunka során veszítette el végtagjait, amikor hazatért, már protézisei voltak. De most, hogy kitört a háború, a mozgásában korlátozott férfi képtelen volt otthon maradni. Két napig nem aludt, aztán jelentkezett a hadkiegészítőben.
A férfi beismerte, felvételénél lódított egyet, azt mondva, hogy csak egy protézise van. „Annak idején letöltöttem a katonai szolgálatomat, tudok használni a fegyvert, van jogosítványom. Aki nem tudja, észre sem veszi, hogy nem a saját lábamon állok. Itt jelenleg őrmesteri minőségben szolgálok és sofőr vagyok, a tűzvédelmi alakulathoz vagyok beosztva. Annak idején, a második világháborúban, apám is “illegálisan” került a frontra. 15 éves volt, de azt mondta, hogy 18, és elment harcolni”, vallotta be a férfi, akit felesége és 11 éves lánya vár haza aggódva.
Rezes József: a humanitárius segítségnyújtásra még sokáig szükség lesz; A kárpátaljai magyarság száma 100 000 alá csökkenhet; Meddig nőnek az üzemanyagárak?; Hadiállapot, menekülthullám, gyász
KISZó – minden időben! Friss lapszámunkat kérje a postástól, keresse a megszokott pontokon – a Kárpáti Igaz Szó csütörtöki számából ajánljuk:
„LEGYEN BÉKE, SZABADSÁG ÉS EGYETÉRTÉS” – Március 15-re emlékeztek.
HADIÁLLAPOT, MENEKÜLTHULLÁM, GYÁSZ – Petíció a hadkötelesek határátkelése ügyében.
REZES JÓZSEF: A HUMANITÁRIUS SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRA MÉG SOKÁIG SZÜKSÉG LESZ – Több mint 300, Kárpátaljára érkező segélyszállítmány befogadásában segédkezett a KHÖT.
LÁTJÁTOK, FELEIM, SZEMETEKKEL, MIK VAGYUNK… – Horváth Sándor publicisztikája.
A KÁRPÁTALJAI MAGYARSÁG SZÁMA 100 000 ALÁ CSÖKKENHET – Előző heti KISZó-kérdésünk elemzése dr. Kovály Katalinnal, az ELKH CSFK Földrajztudományi Intézetének kutatóját, a SUMMA 2017 kutatócsapat résztvevőjével.
A SZENT MIHÁLY GYERMEKOTTHON MENEDÉK A HÁBORÚ ELŐL MENEKÜLőknek – 12 családot fogadtak be.
ÖSSZEFOGVA SEGÍTIK A RÁSZORULÓKAT AZ UNGVÁRI VENDÉGLÁTÓK – Minden segítő kézre szükség van.
MEDDIG NŐNEK AZ ÜZEMANYAGÁRAK? – A kormány a jövedéki adó eltörlését szorgalmazza.
„NEHEZEN MONDOK NEMET, HA SEGÍTSÉGET KÉRNEK TŐLEM” – Kulcslyuk rovatunk vendége Györkéné Csákány Marianna énektanár és karmester.
TISZAPÉTERFALVAI POSTA: HOL AZ ÚJSÁG? – Akadozó lapszórás, gördülékeny számlabefizetés.
EGYRE TÖBBEN IGÉNYLIK A TÁMOGATÁST – Segíts, hogy segíthessek Kárpátalján – nagyobb szükség van rá, mint valaha.
„ÖRÖKÖS” ELŐFIZETŐNK VITTE EL A FŐDÍJAT! – Gruna László ungvári olvasónk már hosszú ideje az éves előfizetést preferálja, mert így biztos benne, hogy mindig kap újságot. Hűségét most megjutalmazta a sors, ő lett a szerencsés, aki elvihette tárgynyeremény-sorsolásunk fődíját!
BÉKÉS EGYÜTTÉLÉS HÁBORÚ IDEJÉN – Hogy kerüljük el a konfliktusokat?
KÁRPÁTALJÁN MÉG SZÜNETEL AZ OKTATÁS – Marjana Maruszinec, a megyei oktatási osztály vezetője elmondta, folyamatosan figyelik a kistérségek vezetőivel a helyzetet, és annak megfelelően számolnak be a további lehetőségekről.
A JUVENTUSNÁL FOLYTATJÁK A MINAJI IFISTÁK – Kisvárdán, Tarpán és Győrben több száz ukrajnai fiatalt fogadtak be.
MENEKÜLTÁRADAT EGY UNGVÁRI FOTÓS SZEMÉVEL – Szerhij Hudak, az Ukrinform hírügynökség ungvári munkatársa a háború kitörése óta szinte minden nap új képriporttal jelentkezik közösségi oldalán. Szívszorító és elgondolkodtató képeket válogattunk össze, melyek a legkülönfélébb emberi sorsokat mutatják be.
CSALÁDI 
NÉZŐ mellékletünkben a legnézettebb TV 
csatornák műsorkínálata mellett humor, 
bulvár, 
recept, 
teszt, 
életmód 
és agymozgató keresztrejtvény, horoszkóp 
. Lapunk megrendelhető bármely postahivatalban, online a www.ukrposhta.ua oldalon, de az újságstandokon is kapható.
Újabb szentélyt lőttek az oroszok
Találat érte a harkivi Istenanya Szmolenszki Ikonja szentélyt.
Az Ukrán Pravoszláv Egyház Harkivi Püspökségének tájékoztatása szerint a lövés következtében beomlott a templom tetőzete, kitörtek az ajtók, kegytárgyak mentek tönkre. Személyi sérülés nem történt.
Ez már a 28. egyházi épület, melyet az orosz agresszió alatt támadás ért.
Korábban a megszállók tűz alá vették a mariupoli mecsetet, ahol több mint 80 civil keresett menedéket. A Nagy Szulejmán szultánról és feleségéről, Rokszolánáról (Hürrem) elnevezett mecsetben több mint 80 felnőtt és gyerek tartózkodott, köztük török állampolgárok is.
Támadás érte a szvjatohirszki barlangkolostort is, ahol a környákbeli települések lakossága keresett menedéket.
Ukrán vezérkar: Egyre nagyobb az orosz csapatok vesztesége
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara nyilvánosságra hozta az orosz csapatok veszteségeit, írja a mukachevo.net.
A legfrissebb adatok szerint a háború kitörése óta közel 14 000 orosz fegyveres vesztette életét a harcokban. Az ukrán hadseregnek sikerült harcképtelenné tenni 444 tankot, valamint kilőttek 1435 páncélozott járművet is. A különböző légvédelemi eszközökkel 86 repülőt és 108 helikopter lőttek le az ukrán katonák.
A heves harcok miatt az orosz fegyveresek erők személyi és haditechnikai veszteségeiről szóló adatok folyamatosan változnak.
Percenként 55 gyermek válik menekültté Ukrajnában
A háború első 20 napján percenként 55 gyerek kényszerült arra, hogy elhagyja Ukrajnát – mondta az UNICEF szóvivője Genfben.
Az ENSZ adatai szerint az ukrajnai háború kezdete óta már több mint másfél millió gyermek volt kénytelen elhagyni a hazáját.
Naponta 70 ezer gyermek válik menekültté Ukrajnában. Ezt azt jelenti, hogy percenként körülbelül 55 ukrán gyermek kénytelen hátrahagyni a hazáját – mondta el az ENSZ szóvivője, James Elder a szervezet genfi sajtótájékoztatóján.
Ilyen mértékű és sebességű menekültválságra a második világháború óta nem volt példa, és egyhamar nem fog lassuló tendenciát mutatni – tette hozzá a szóvivő.
Elder szót ejtett arról, hogy mint minden gyermek, aki háborús helyzet miatt kénytelen elhagyni az otthonát, ki van téve annak a veszélynek, hogy elválasztják a családjától, továbbá erőszak, szexuális bántalmazás vagy emberkereskedelem áldozatává is válhat.
Azonnali szükség van a gyermekvédelmi szolgáltatások biztosítására, különösen azok számára, akik kísérő nélkül érkeznek Ukrajnából, vagy akiket elválasztottak a családjuktól – mondta.
A legbiztonságosabb és leggyorsabb megoldást az jelentené, ha minél előbb véget érne a háború. Addig is a civileket és a lakossági infrastruktúrát érintő támadásokat be kell szüntetni. Le kell állítani a támadásokat, mert több millió gyermek rekedt még a háborús övezetben – hangsúlyozta Elder.
Az UNICEF-nek is van kihelyezett csapata Ukrajnában, és a szervezet továbbra is küld alapvető ellátási cikkeket a háborús övezetben élőknek. A hétvégén újabb szállítmány érkezett Ukrajnába, ezúttal 168 tonnányi segélycsomag, köztük sebészeti és szülészeti eszközök, higiéniai felszerelések, oxigénkészülékek, hűtőládák, takarók és téli ruhák, írta a Világgazdaság.
Egytálétel programmal startolt a Hungary Helps
Dr. Grezsa István miniszteri biztos kezdeményezésére a Hungary Helps – Magyarország segít Program keretében egy több elemből álló segélyező projekt indult Kárpátalján.
A projekt az Egytálétel programmal startolt, melynek keretében első héten napi 300 adag meleg ételt juttatnak el olyan menekültek és rászorulók részére, akiknek az ellátása más forrásból nem megoldható. A napi adagokat szükség esetén bővíteni fogják. A projektnyitásra a makkosjánosi Helikon Hotelben került sor. A cikk továbbolvasásához kattints a címre!
Csillagászati bérleti díjakat kérnek a lakástulajdonosok
Az elmúlt egy hétben tizenöt bejelentés érkezett a megyei adóhivatalhoz annak kapcsán, hogy túlárazták a lakbért.
Alla Dacjuk, a hivatal sajtószóvivője közölte, a bérleti díjat túlárazó, a belső menekültek helyzetével visszaélő tulajdonosok listáját nyilvánosságra fogják hozni és felelősségre vonják. Forró drótos telefonvonalat is nyitottak, melyen bejelentést lehet tenni, ha valakinek tudomása van hasonló esetről.
Az ungvári vonatállomáson szolgálatot teljesítő önkéntesek elmondása szerint ungvári szálláshelyet már nem is tudnak felajánlani az érkezőknek, azt tanácsolják nekik, próbálkozzanak a járásokban, például a Técsőiben, ahol számos ház kihasználatlanul áll.
Ungváron vannak, akik napi 300 hrivnyát kérnek egy matrachelyért, s 5-6 személyt helyeznek el egy szobában. Van, aki 15 ezer hrivnyát kér egy egyszobás lakásért és 7 embernek adja ki. Egyes menekültek anyagi helyzetüktől függően legfeljebb havi 3 ezer hrivnyás albérletet keresnek, mások bármennyit hajlandóak megadni, csak tető legyen a fejük felett.
Roman Moldavcsuk, a megyei közigazgatás sajtószóvivője azt nyilatkozta, hogy a túlárazást a múlt hét óta észlelik a megyében, korábban nem érkezett erre vonatkozó panasz. A megye kormányzója hiába kéri a helyi lakosokat, hogy adjanak alább az „étvágyukból,” a megnövekedett kereslet a kapzsiságot is a felszínre hozta.
Kárpátalján a háború kitörése óta az eladásra kínált ingatlanárak is 20 százalékos növekedést mutatnak.
Európa Tanács: a menekülők könnyen embercsempészek áldozataivá válhatnak
Az Európa Tanács emberkereskedelem elleni küzdelemmel foglalkozó szakértői csoportja (GRETA) arra figyelmeztetett, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktus elől menekülők könnyen az embercsempészek kizsákmányolásának áldozataivá válhatnak.
A strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács szakértői csoportja csütörtökön közzétett közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a háború elől menekülő emberek fizikailag és lelkileg is legyengültek, nem ismerik új környezetüket, ezért különösen veszélyezteti őket az embercsempészek és más bűnözők kizsákmányolása.
A szakértők közölték: a menekülőket – akiknek 90 százaléka nő és gyermek – embercsempészek keresik meg már Ukrajnában, vagy a menekülthullám frontországaiban. A kizsákmányolásnak legkitettebbek a felnőtt kísérő nélküli gyermekek, akik egyedül, vagy csoportosan keltek útnak az ukrajnai árvaházak és nevelőotthonok sietős evakuálását követően.
Közleményében az ET-csoport kijelentette: az ukrajnai menekülteket befogadó országoknak sürgős lépéseket kell tenniük a határátkelőhelyek és a befogadó létesítmények közötti információcsere megerősítéséért, pontos nyilvántartást kell vezetniük a menekültekről, valamint biztosítaniuk kell számukra a szükséges dokumentumokat a tartózkodási engedélyekhez és alapvető szolgáltatásokhoz hozzáférés szavatolása érdekében. A tagállami hatóságoknak biztosítaniuk kell a pszichológiai és anyagi támogatást is, valamint azt, hogy a menekültek által beszélt nyelven adjanak tájékoztatást a jogaikról – írták.
Az orosz-ukrán háborúnak már 108 gyermekáldozata van
Oroszország Ukrajna ellen indított teljes körű háborújának kezdete óta 108 gyermek hunyt el.
Több mint 120 ukrajnai kiskorú megsérült, közölte az rbc.ua a főügyészségre hivatkozva. A legtöbb kiskorú Kijev, Harkiv, Donyeck, Csernyihiv, Mikolajiv, Zsitomir, Szumi és Herszon megyében vesztette életét vagy sérült meg.
Légi csapások és tüzérségi támadás során 411 oktatási intézmény sérült meg, 63 teljesen megsemmisült.
Litvánia az ukrán légtér lezárását kéri az ENSZ-től
A litván parlament felszólította az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy akadályozza meg az civilek tömeges halálát Ukrajnában.
A szejm egyhangú szavazással fogadta el azt a határozatot, mely az ukrán légtér lezárását szorgalmazza – közölték a törvényhozás hivatalos oldalán.
Litvánia Szejmje egyhangúlag fogadta el azt a határozatot, melyben felszólítja az ENSZ-t, sürgősen cselekedjen az Ukrajna feletti légtér lezárása érdekében, ilyen módon megakadályozva a polgári lakosság tömeges halálát – áll a közleményben.
Mint ismeretes, a litván törvényhozás március 3-án, ugyancsak ellenszavazat nélkül fogadta el Ukrajna felvételét az Európai Unióba.
108 tonna segélyt küld a WHO Ukrajnába
Az Egészségügyi Világszervezet ismét több mint száz tonna humanitárius segéllyel tervezi segíteni Ukrajnát.
A szervezet vezetője, Tedros Adhanom Ghebreyesus hangsúlyozta, hogy Ukrajnába már mintegy 100 tonna árut küldtek, és hamarosan további 108 tonna szállítása is várható.
Az eddigi segélyek többek között oxigént, inzulint, sebészeti eszközöket, érzéstelenítőket és vérátömlesztési eszközöket, egyéb berendezéseket tartalmaztak, így oxigéngenerátorokat, elektromos generátorokat, defibrillátorokat. Ám a szállítmányok célba juttatását logisztikai problémák nehezítik.
A WHO korábban humanitárius katasztrófát jelentett be Ukrajnában. A szervezet adatai szerint az ország lakosságának majd fele szenvedő alanya a háborús cselekményeknek, csaknem 7 millióan menekültek el.
Zelenszkij a Bundestagban: új fal emelkedik Európában
Európa közepén a szabad országok és a rabságban élők térségét felosztó fal emelkedik, amelynek ledöntéséhez Ukrajnának több segítség kell Németországtól – jelentette ki Volodomir Zelenszkij ukrán államfő csütörtökön a német szövetségi parlamentben (Bundestag).
Az ukrán elnök videón közvetített beszédében kiemelte, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás megelőzését szolgáló lépések elmaradása mind-mind megalapozták az Európát megosztó falat.
Úgy vélekedett, hogy elmaradtak a többi között a preventív, megelőző szankciók Oroszország ellen, vagy éppen Ukrajna felvétele a NATO-ba, és azt mondta, hogy mivel mindig csak a gazdaság volt fontos, sok német cég a büntetőintézkedések helyett kiváló kapcsolatokat ápolt a szerinte Európát csak kihasználó Oroszországgal. Megépülhetett az Oroszországot Németországgal Ukrajna elkerülésével összekapcsoló Északi Áramlat földgázvezeték második vezetékpárja, az Északi Áramlat-2 is, amelyről bebizonyosodott, hogy valójában “cement az új falban” – állította Volodomir Zelenszkij.
Németország mindezzel hozzájárult Ukrajna elszigeteléséhez és kiszolgáltatásához Oroszországnak, és minden egyes, Ukrajnára vetett orosz bomba tovább emeli a falat – tette hozzá.
Felidézte Ronald Reagan 1987-es nyugat-berlini beszédét – amelyben az amerikai elnök felszólította Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkárt a várost, és képletesen egész Európát megosztó berlini fal ledöntésére -, és a kormány padsorában helyet foglaló Olaf Scholz kancellárnak címezve azt mondta: “Kedves Scholz kancellár, döntse le ezt a falat! Biztosítsa Németországnak a vezető szerepet, amely megilleti, hogy az utókor büszke lehessen önre! Támogassa a békét, támogassa Ukrajnát, és vessen véget a háborúnak!”.
Volodomir Zelenszkij a felálló képviselők tapsával fogadott rövid beszédében az orosz invázióról a többi között elmondta, hogy nyolcvan évvel a második világháború után szerinte ismét olyan agresszió zajlik Európában, amelynek célja egy nép eltörlése a föld színéről. Ezért katonák mellett civileket is támadnak, lakóházakat, kórházakat, iskolákat és templomokat ágyúznak, bombáznak, rakétáznak, és “sok ezer felnőtt mellett már 108 gyereket is meggyilkoltak” – tette hozzá.
Az ukrán nép viszont hajthatatlan: szabadon, és nem másik ország rabságában akar élni, ezért “Ukrajna az Európai Unió tagja lesz” – jelentette ki Volodomir Zelenszkij.
Ukrajnát több mint hárommillió állampolgár hagyta el
Az ukrajnaiak kétségbeesetten vágynak a békére. Oroszországnak azonnal le kell állítania ezt a háborút – sürgette az ENSZ-főtitkár.
Több mint hárommillió állampolgár hagyta el Ukrajnát az orosz támadás kezdete óta, jelentette be António Guterres ENSZ-főtitkár.
“Több mint 3 millió ukrán menekült hagyta el országát. Ukrajna népének égetően szüksége van a békére. És az emberek szerte a világon ezt követelik”, írta Twitter-oldalán.
Mariupol: csodával határos túlélés
Mint arról beszámoltunk, szerdán bombatámadás érte a mariupoli drámai színházat.
Vadim Bojcsenko polgármester szerint több mint ezren voltak az épületben, köztük gyerekek is.
Az egyik Twitteren közzétett felvételen látszik, hogy a színház előtti térre jól látható betűkkel írták ki a Gyermekek feliratot, az oroszok mégsem kímélték meg az óvóhelyet a támadástól.
Szerhij Taruta, képviselő az incidens után közölte, hogy a drámai színház bombabiztos menedéke kibírta a légicsapást, az ott lévő emberek életben vannak.
Elkezdték elhordani a kijáratot eltorlaszoló törmeléket, és az emberek élve jönnek ki! – írta bejegyzésében.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy előtte-utána fotót tett közzé a színházról Twitteren.
A bejegyzésben közli, újabb szörnyű háborús bűnt követtek el Mariupolban. Hatalmas orosz támadás érte a Drámaszínházat, ahová ártatlan civilek százai menekültek. Az épület a földdel vált egyenlővé. Nem igaz, hogy az oroszok nem tudták, hogy ez egy polgári óvóhely.
Szerhij Orlov, Mariupol alpolgármestere egy interjúban arról beszélt, hogy a városban katasztrofális a helyzet.
Mariupol 80-90 százaléka le van rombolva, az elhunytak száma meghaladja a 2300-at, viszont sokan még a romok alatt vannak, így jóval több áldozat lehet.
„Nincs egyetlen olyan épület sem a városban, amely ne lenne megsérülve vagy lebombázva” – mondta az alpolgármester. A városban még 350-400 ezer lakos tartózkodik.
Lábon lövik magukat az orosz katonák, akik nem akarnak harcolni
Megdöbbentő hangfelvételt hozott nyilvánosságra az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) csütörtökön. A lehallgatott beszélgetés egy állítólag Ukrajnában harcoló orosz katona és édesanyja között zajlott.
A férfi azt panaszolta az anyjának, hogy az egysége, amely Mikolajiv közelében állomásozik, harcképtelenné vált.
„120 sebesültet szállítottak vissza Oroszországba, további 320-an megsérülten, és 350-en pedig meghaltak. Elárulok egy titkot… azt tervezzük, hogy ukrán gyártmányú 7,62-es kaliberű tölténnyel lábon lőjük egymást, hogy sebesültként elszállítsanak minket” – hangzik el a beszélgetésben.
Sikeres a vállalkozások áttelepülését segítő program
Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetője Facebook-oldalán számolt be a megye gazdaságának helyreállításával foglalkozó kérdés részleteiről.
A kormányzó arról tájékoztatott, hogy továbbra is végrehajtják a Volodimir Zelenszkij által kitűzött feladatokat és rendeleteket.
Mint ismeretes, az államfő a napokban leszögezte: miközben tartanak a harcok, a gazdaságot szinten kell tartani, lehetőség szerint helyreállítani.
Mikita beszámolt arról is, hogy rengeteget dolgoztak a megfelelő feltételek kialakításán a Kárpátaljára áttelepült vállalkozók és vállalkozások számára.
A gördülékeny kommunikáció érdekében e célra Telegram-csatornát is létrehoztak.
A kormányzó kifejtette, egyetlen régiónak sincs e téren tapasztalata, ezért minden a hadiállapot feltételeinek megfelelően történik.
Az utóbbi napok munkájának eredményeként 500 áttelepülési pályázat futott be, 300 vállalkozással stabil kommunikáció folyik, 120 vállalkozás döntött úgy, hogy konkrétan Kárpátaljára költözik, ebből 4 már aktívan, a törvényben meghatározott rend szerint működik.
Munkácson 16 menekült kismama adott életet gyermekének
A háború kezdete óta a Szent Márton kórházban 16, lakhelyét elhagyni kényszerült várandós nő szült egészséges gyermeket.
Az új jövevények közül 5 kislány, 11 pedig fiú. Jelenleg a munkácsi kórházban 73 várandós anyát gondoznak – tájékoztatott a városi önkormányzat.
Felmérés: az ukránok megnevezték az orosz megszállás fő célját
A megkérdezettek csupán 2 százaléka gondolja úgy, hogy az orosz invázió az orosz ajkú állampolgárok védelmét szolgálta.
Oroszország Ukrajna elleni inváziójának fő célja az ukrán nép teljes megsemmisítése. Az ország lakosságának 56%-a gondolja így, derül ki a Rejting szociológiai csoport friss közvélemény-kutatásából.
A válaszadók másik fele (49%) úgy véli, a támadás célja Ukrajna elfoglalása és Oroszországhoz való csatolása.
Csak 15-17% van azon az állásponton, hogy Oroszország célja Ukrajna politikai irányvonalának megváltoztatása vagy NATO katonai bázisok telepítésének megakadályozása.
10% szerint az orosz támadás indítéka a katonai infrastruktúra lerombolása, 5% pedig arra gondol, hogy ki akarják provokálni azt, hogy a NATO háborúzzon.
Csak 2% gondolja úgy, hogy az orosz invázió az orosz ajkú állampolgárok védelmét szolgálta.
A szociológiai csoport felméréséből az is kiderül, hogy a megkérdezettek 76%-a gondolja úgy, hogy Ukrajna jelenleg jó irányba halad. Ez az eddigi legmagasabb arány erre vonatkozóan a felmérések történetében.
A közvélemény-kutatást 2022. március 12-13-án végezték 1200 személy megkérdezésével Ukrajnában.
Kárpátalján további 15 ezer férőhelyet biztosítanak a menekülteknek
Már csaknem 80 000 embert szállásoltak el a vidék kistérségeiben és járási központjaiban – jelentette be Petro Dobromilszkij, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás elnökhelyettese.
Jelenleg közel 15 000 további férőhelyet hoznak létre a megyében.
Március 15-én telefonos segélyközpontot hoztak létre annak érdekében, hogy tájékoztatást nyújtson a fogyatékkal élők számára a határátlépéssel, utazással és szállással kapcsolatos kérdésekben.
A forródrót minden nap 7:00 és 21:00 óra (közép-európai idő) között működik.
Telefonszámok: +38 (093) 478 71 74; +38 (068) 289 33 01.
Kapcsolódó írásaink:
Jótékonysági koncertet, színházi előadást és árverést is szerveznek a menekültek megsegítésére
Jótékonysági koncertet, színházi előadást és árverést is szerveznek az ukrajnai háborúból menekülők megsegítésére. A Színházi Szolidaritási Alap a háborús területeken élő és onnan érkező magyar anyanyelvű előadóművészek számára ajánlott fel segítséget. A Magyar Írószövetség a kárpátaljai magyarok számára indít segélyezési programot. A cikk továbbolvasásához kattints a címre!
A háború újabb kárpátaljai áldozata
Az orosz támadás miatt kialakult háború számtalan áldozatot követelt az elmúlt 21 napban. Több kárpátaljai is életét vesztette. A napokban még egy fiatal tragédiájáról érkezett jelentés.
A 128-as brigádban szolgáló Vitalij Bartos haláláról a felesége számolt be a közösségi oldalán, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 16-án posztumusz kitüntette a hősi halált halt katonákat.
„Köszönöm neked, Ukrajna, ezt a díjat. De mondd, mi értelme ennek most, amikor Vitalikunk már nincs közöttünk” – írta a gyászoló feleség.
A munkácsi Angelina Bartos a bejegyzésben közölte, március 6-án volt a házassági évfordulójuk. Este kapott egy telefonhívást, amiben értesítették, a férje súlyosan megsérült. A nő csak annyit kérdezett: életben marad? A válasz: nem tudom.
Húsz perc múlva üzentek, hogy a férje meghalt.
Nyugodjon békében…
Kárpátalján még szünetel az oktatás │KISZó-háttér
Mint ismeretes, az orosz támadást követően két hét előrehozott tavaszi szünidőt rendeltek el az oktatási intézményekben. Március 14-től az ország néhány megyéjében folytatják a tanítást. Az oktatási intézmények a legtöbb helyen saját hatáskörükben döntik el, milyen oktatási formát választanak. A szakminisztérium az 5-11. osztályosok részére létrehozta az Oktatás korlátok nélkül projektet, amely keretében egységes videóórákat sugároznak a televízión. A kárpátaljai tanintézményekben – mivel itt több iskola és óvoda is menekültszállóvá lett átalakítva, illetve a tanárok java része önkéntesként tevékenykedik – még egy hét szünidőt rendeltek el. Marjana Maruszinec, a megyei oktatási osztály vezetője elmondta, folyamatosan figyelik a kistérségek vezetőivel a helyzetet, és annak megfelelően számolnak be a további lehetőségekről. A cikk továbbolvasásához kattints a címre!
Gyerekjátékok közé bújva akart átjutni az ukrán határon
A határátkelőn egy baby-boxba préselve találták meg a felnőtt férfit, közölte az állami határőrszolgálat.
A határőrök szokatlan „utast” lepleztek le az egyik ukrán–moldáv ellenőrzőponton. A Renault személygépkocsit egy nő vezette, benne ült a két gyermeke is.
Az okmányaik ellenőrzése után átvizsgálták az autó csomagtartóját, ahol megtalálták a negyedik utast. Az 1985-ös születésű férfi a babadobozban bújt el.
Mint kiderült, a feleség ily módon próbálta átvinni a határon a gyermekei apját. A határőrök azonban nem engedték át a „potyautast”, ugyanis hadiállapot idején a 18 és 60 év közötti férfiak nem hagyhatják el az országot.
Nem ez az első eset, hogy rendhagyó módon próbál átjutni egy hadköteles férfi a határon.
Kína nem segíti Moszkvát
Kína vezetése nem tudott arról, hogy Oroszország támadást készül indítani Ukrajna ellen.
Országa nem tudott arról, hogy Moszkva agresszióra készül Ukrajna ellen. Amennyiben Pekingnek lett volna ilyen információja, mindent meg tett volna a háború elkerülése érdekében – közölte a Washington Postban Kin Gang. Kína amerikai nagykövete megerősítette: hazája nem támogatja Oroszországot fegyverekkel vagy bármilyen más módon.
„Az Oroszország és Ukrajna közti konfliktus nem használ Kínának. Amennyiben Kína tudott volna a fenyegető háborúról, minden lehetségest megtettünk volna, hogy meggátoljuk azt” – írta Kin Gang.
Zelenszkij: Kijev nem adja fel a területeit
Az államfő elmondta, mit tart elsődlegesnek a béketárgyalásokon.
Az ukrán elnök kijelentette, Kijev nem adja fel a területeit, ellenkezőleg, a már megszállt Krímet, Donbászt és más megyéket igyekszik visszaszerezni.
A háború befejezéséről Oroszországgal folytatott tárgyalások során az ukrán fél leszögezte milyen prioritásai vannak. Ezek között szerepel a szuverenitás és a területi integritás helyreállítása – hangzott el Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 17.-ei éjszakai videóüzenetében.
„A tárgyalások tovább zajlanak. Ukrajna érdekében. Az én prioritásaim a tárgyalásokon teljesen egyértelműek:
a háború befejezése, biztonsági garanciák, szuverenitás, a területi integritás helyreállítása, valódi garanciák az országunk részére, valódi védelem a hazánknak” – összegezte Zelenszkij.
A videó itt tekinthető meg:
Oroszország rakétákat vet be, mert a szárazföldi hadműveletei kudarcba fulladtak
Az éjszaka folyamán több megyében is légiriadó volt, Kárpátalján hajnalban szólaltak meg pár órára a szirénák. Az orosz csapatok továbbra is bombázzák az ukrán városokat.
Kijevben egy lezuhant rakéta maradványai miatt csütörtök hajnalban kigyulladt egy többemeletes lakóház. A katasztrófa-elhárítók 30 embert evakuáltak, közülük hárman megsérültek, egy lakos meghalt, írja a TSN.
Mariupolban is heves harcok zajlanak. Tegnap menekülők konvoját vették tűz alá az orosz erők.
Az egyik autókonvojára lőttek, legalább öten, köztük egy kisgyermek súlyosan megsérült – közölte szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál a kelet-ukrajnai Zaporizzsja megye katonai adminisztrációjára és az ukrán vezérkarra hivatkozva.
A megyevezetés egyelőre öt sérültről tud.
Alig egy órával később a mariupoli városi tanács arról adott hírt, hogy az orosz erők bombázták a város központjában lévő drámaszínház épületét, amely jelenleg óvóhelyként szolgál több száz helyi lakosnak.
A polgármester közlése szerint ezernél is többen voltak a lebombázott színházban.
A robbantás után a drámaszínház központi része összeomlott, az épületben található óvóhely bejáratát pedig törmelék zárta el.
Közben arról számoltak be, hogy az ukrán hadsereg hamarosan ellentámadásba lendül.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója kijelentette, hogy az ukrán erők nem várnak tovább és ellentámadásba lendülnek,
megpróbálva ezzel visszaszorítani az egyre akadozó orosz előrenyomulást – tudatta Sam Kiley, a CNN munkatársa Kijevből.
Az ukrán csapatok pozícióváltását valószínűleg azért mostanra időzítették, mivel Oroszország a veszteségei miatt csak nehezen tud újabb támadásokba kezdeni és nehezen tartja meg az elfoglalt területeket, ezért megpróbálja feltölteni a haderejét.
Csütörtök reggel a védelmi minisztérium közzétette napi hadműveleti jelentését, amely szerint Oroszország szárazföldi hadműveletei kudarcba fulladtak.
A Nemzetközi Bíróság a háború azonnali leállítására szólította fel Oroszországot
A hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság (ICJ) ukrajnai hadműveleteinek azonnali leállítására szólította fel Oroszországot, és aggodalmát fejezte ki a Moszkva által alkalmazott erőszak miatt.
Határozatában a bíróság hozzátette: Oroszországnak azt is biztosítania kell, hogy az ellenőrzése alatt álló vagy általa támogatott más katonai erők se folytassák a hadműveletet.
Ukrajna nem sokkal azután nyújtotta be keresetét az ENSZ intézményei közé tartozó bíróságon, hogy Oroszország február 24-én megkezdte ukrajnai háborúját. Kijev arra hivatkozott, hogy Moszkva azon indoka megalapozatlan, miszerint azért indította meg a hadműveleteket, hogy megakadályozza a kelet-ukrajnai orosz ajkú lakosság kiirtását.
A március elején tartott meghallgatások során az ukrán vezetés azzal érvelt, hogy Oroszország visszaélt az 1948-as népirtási egyezményben foglaltakkal, amikor Ukrajna által elkövetett állítólagos népirtásra hivatkozva teremtett jogi alapot saját a katonai inváziójához.
Kijev szerint Kelet-Ukrajnában nem fenyeget népirtás veszélye.
Oroszország nem vett részt az ICJ meghallgatásain, hanem írásos dokumentumot nyújtott be amelyben azzal érvelt, hogy a bíróságnak nem lenne szabad ebben az ügyben intézkedéseket elrendelnie.
A Nemzetközi Bíróság ítéletei elvileg kötelező erejűek, de semmilyen eszköz nincs a betartatásukra. Ha egy ország nem tartja be a bíróság utasítását, a testület az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulhat, ahol azonban Oroszország állandó tagsággal és vétójoggal rendelkezik.
Előzmények:
ÉLŐ, 21. nap – Zelenszkij: az oroszok már elkezdték megérteni, hogy a háborúval nem érnek el semmit
ÉLŐ, 19. nap – Hétfőn hajnalban ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák Kárpátalján
ÉLŐ, 18. nap – Minimum 8 rakéta – Légitámadás Lemberg megyében
ÉLŐ, 17. nap – Kárpátalja több településén megszólaltak a szirénák
ÉLŐ, 16. nap – Luckot, Ivano-Frankivszkot és Dnyiprót érte légitámadás
ÉLŐ, 15. nap – Ma találkozik az orosz és az ukrán külügyminiszter
ÉLŐ, 13. nap – Az ukrán nők melletti kiállásra szólított fel az Európai Tanács
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
