Az egyszerűsített célirányos adományozási rendszer felállítása óta több száz szállítmány érkezett vidékünkre a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása (KHÖT) segítségével a koordinálásukat igénybe vevő kistérségekhez. Rezes Józseffel, a KHÖT igazgatójával beszélgettünk az eddig elvégzett munkáról és a társulás előtt álló további feladatokról.
Szabó Sándor
– A humanitárius segélyek határon történő átengedésének két mechanizmusa van – kezdte a beszélgetést az igazgató. – Az egyik központosított, amely kormányközi vagy a megyei vezetés és a magyar kormány közötti megállapodás alapján érkezik be Ukrajnába. Ilyenek például a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet által meghirdetett Híd Kárpátaljáért elnevezésű program keretében érkező segélyszállítmányok. A segélyek nagyobb hányada ebben a formában jut el Ukrajnába. Ezeket többnyire azokba a megyékbe szállítják, ahol sokkal rosszabb a helyzet, mint Kárpátalján.
A másik folyamat a célirányos adományozás, amelyet a kárpátaljai önkormányzatoknak magyarországi, erdélyi és felvidéki testvértelepülések ajánlottak fel. A háború első napjaiban több egyeztetést is lefolytattunk a megye vezetésével és – részben a javaslatunkra – egyszerűsítettek a célirányos humanitárius segélyek behozatalának mechanizmusán.
Rezes József elmondta, a könnyítés révén olajozottan működik a segélyszállítmányok átjutása a határon. Ehhez csak egy adományozó levél szükséges, amellyel ki tudják léptetni a segélyszállítmány Magyarországról, valamint beléptetésnél egy vámárúnyilatkozat a szállítmányt tartalmáról emellett a befogadó önkormányzat adatait tartalmazó dokumentum.
– Az első körben a társulásunkat alkotó tíz önkormányzatra összpontosítottunk – fejtette ki a szervezet vezetője. – A segélyszállítmányok koordinálásánál azt is figyelembe vettük, hogy a közigazgatási reform során a kistérségekbe tömörülő településeknek korábbról már voltak testvértelepülési megállapodásaik.
Naponta több tucat önkormányzat keresett meg minket telefonon Magyarországról, Erdélyből, Felvidékből és Vajdaságból azzal, hogy segítséget szeretnének nyújtani Kárpátalja magyarok lakta településeinek. A felajánlások szétosztását úgy hangoltuk össze, hogy arányosan jusson minden önkormányzatnak, hiszen van olyan község, amely egyszerre több és olyan is, amely kevesebb testvértelepülési kapcsolattal rendelkezett.
A kapcsolatfelvétel mellett az elején a szükséges dokumentáció elkészítésében is segédkezett a KHÖT. Az adományozási formanyomtatványt ukrán és magyar nyelven is elkészítettük, ezzel is megkönnyítve a felajánlók és a befogadó szervezetek, önkormányzatok dolgát. Az első néhány szállítmány befogadása után a polgármesteri hivatalok ezt most már saját hatáskörükben kezelik.
Keddi adatok szerint több mint 300, Kárpátaljára érkező segélyszállítmány befogadásában segédkezett a KHÖT.
– Most a második hullám elején tartunk – fogalmazott Rezes József. – A Közép- és Kelet-Ukrajnából ide menekült emberek elszállásolását és ellátását a helyi önkormányzatoknak kellett megszervezniük, ehhez központi segítséget nem kaptak. Első körben matracokra, párnákra, ágyneműre volt szükség. Sikerült ezekkel megfelelő mennyiségben ellátni a településeket. Az étkeztetés mellett a kisgyerekkel érkezőknek babaápolási szereket, tápszert és pelenkát sikerült biztosítottunk. A betegek esetében a gyógyszerellátást kellett megoldanunk.
Most már ott tartanak, hogy a társulásunkhoz nem tartozó önkormányzatoknak is tudják segíteni.
Így Ungvárra, az Ungvári és a Munkácsi járásba is érkeztek általunk koordinált szállítmányok. Ezeknél a településeknél kapocsként bevonták a helyi egyházközségeket és karitatív szervezeteket, amelyek fogadják a felajánlásokat.
– A megyeszékhelyen például az ungvári református egyház a kapcsolódási pont – mondta. – Ezen a héten több szállítmány is érkezik Ungvárra például Hódmezővásárhelyről, a Magyar–Ukrán Kereskedelmi és Iparkamarától, de magán felajánlások is vannak. Azt látjuk, hogy a menekültek ellátása terén jelenleg Ungváron a legnehezebb a helyzetben.
A KHÖT igazgatója kitért arra is, hogy a fogadó szervezeteknél, önkormányzatoknál a segélyek elosztásához bizottságokat kell felállítani, amelyek összeállítják a rászorulók listáját, valamint az elosztás menetét.
Fontos, hogy minden községi képviselő bekapcsolódjon a bizottságok munkájába, emelte ki a társulás igazgatója. Tartva az elhúzódó menekültválságtól azoknak a felajánlóknak, akik most keresik a KHÖT-öt, azt javasolják, hogy ha van rá mód, később indítsák a szállítmányokat. Jelenleg érdemesebb lenne megvárni, hogy kiderüljön mire lesz szükség később.
– Lehet, most tartós élelmiszerre van szükség, de egy hónap múlva gyógyszerre lesz igény, vagy épp technikai eszközök kellenek majd. Mi minden esetben megtesszük a javaslatainkat erre vonatkozóan. Az eddig ide érkezett menekültek többsége a középosztályhoz tartozik, az utóbbi napokban a kevésbé tehetősebbek jönnek. Ezeknek az embereknek nagy valószínűség szerint ruhára és gyógyszerre is szüksége lesz. Ezt próbáljuk koordinálni.
Az utóbbi napokban felmérték, melyek azok a krónikus betegségek, amelyeknél gyógyszerellátási problémák jelentkezhetnek. Elsősorban a cukorbetegek, az asztmatikus és a vérnyomásbetegségben szenvedők azok, akik folyamatos gyógyszerellátásra szorulnak.
Már elkészült egy levél a magyar kormánynak, hogy ezen a téren is segítséget tudjunk nyújtani a rászorulóknak.
– Még ha belátható időn belül vége is lesz a háborúnak, a humanitárius segítségnyújtásra még sokáig szükség lesz. Ennek a háborúnak elhúzódó következményei lesznek, s hogy ezt minimális vesztességgel kezelni tudjuk, ahhoz mindenkinek ott kell lennie a saját helyén, összefogásra van szükség – emelete ki Rezes József.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
