Március 26-án tíz humanitárius folyosót nyit Ukrajna a civilek kimenekítésére. Az ukrán miniszterelnök-helyettes szombat reggeli bejelentése szerint ezek az evakuációs útvonalak a Kijevhez közeli városokból és a keleti Luhanszk régióból indulnak majd. Irina Verescsuk kiemelte, hogy ezen a napon az ostromlott déli Mariupol kikötővárosból nem kerül sor a lakosság központosított, tömeges evakuálására. Ennek oka, hogy az ellenőrző pontoknál a megszálló orosz erők nem engedik be a menekítő buszokat a városba. Ugyanakkor hozzátette, hogy a személyautók számára folyosót nyitnak Mariupolból Zaporizzsja irányába. Kiemelte, hogy azok, akik saját gépkocsin próbálják meg elhagyni az oroszok által körbezárt várost ingyen tankolhatnak Bergyanszk városában egy erre a célra kijelölt töltőállomáson. Szombat, az ukrajnai háború harmincegyedik napja. Kövesse élő hírfolyamunkat:
20:45
Véget ért a légiriadó Kárpátalján!
Szombat folyamán másodszor rendeltek el légiriadót Kárpátalja-szerte. Kijevi idő szerint este 9 előtt néhány perccel szólaltak meg a légvédelmi szirénák, a légiriadó 21 óra 43 perckor ért véget… A légtér biztonságos!
Segélyalapot hozott létre a magyar élelmiszerbank az ukrán civil lakosság támogatására
Segélyalapot hozott létre a Magyar Élelmiszerbank Egyesület a háború sújtotta ukrajnai civil lakosság támogatására – tájékoztatott az MTI.
Az összegyűlt pénzadományokat az egyesület továbbítja az Ukrán Élelmiszerbankot működtető Kijevi Jótékonysági Alapítványnak.
Tájékoztatásuk szerint az ukrajnai testvérszervezet önkéntesei a háború kitörése óta – esetenként az életük kockáztatásával – több mint 450 ezer kilogramm élelmiszert juttattak el óvóhelyekre, kórházakba, idős embereket, fogyatékkal élőket gondozó intézményekbe.
Az Ukrán Élelmiszerbank készletei és utánpótlásai azonban kifogyóban vannak.
Hangsúlyozták: a háborúban nők és gyermekek is életveszélybe kerülnek, áram, víz és élelem nélkül maradnak. Éheznek azok is, akiknek idős koruk vagy fogyatékosságuk miatt esélyük sincs útra kelni. Nekik a túlélést jelenthetik a segélyszállítmányok, az élelmiszer, a víz és a gyógyszerek.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület pénzadományokat kér „a háború borzalmainak leginkább kiszolgáltatott civilek” támogatására. A szervezet honlapján, a https://www.elelmiszerbank.hu/ oldalon megtalálhatók az adományozáshoz szükséges információk.
A segélyalapot csütörtökön hozta létre a magyar élelmiszerbank.
A háború kitörése óta a Magyar Élelmiszerbank Egyesület több tucatnyi élelmiszergyártó és -forgalmazó cég felajánlásait, segélyszállítmányait koordinálja Magyarországon.
A gyorsan fogyasztható, könnyen szállítható élelmiszereket közvetlenül a menekülteket ellátó segélyszervezetekhez irányítják, mivel az érkezőknek és a tovább utazóknak főleg ilyen termékekre van szükségük. Hálózatot építenek a legalább harminc embert befogadó otthonokból és intézményekből, így több ezer menekültnek tudnak segítséget nyújtani – ismertették.
Minden tanuló kap bizonyítványt az év végén
Ez vonatkozik az összes állami és magánintézményre is.
Minden olyan gyermek, aki jelenleg nem a saját iskolájában, esetleg külföldön tanul, bizonyítványt fog kapni a tanév befejezéséről, jelentette be Szerhij Skarlet.
Az oktatási miniszter kiemelte, az ukrán állampolgárok jelentős része kénytelen volt elmenekülni azokból a megyékből, ahol aktív harci cselekmények zajlanak, így Ukrajna nyugati régióiban húzzák meg magukat, de sokan külföldre mentek.
A szaktárca vezetője biztosította az iskolásokat, a tanév végén mindenki megkapja a bizonyítványát, attól függetlenül, hogy hol tanult: külföldön, jelenléti, vegyes vagy távoktatásban.
Korábban bejelentették, hogy az idén egyszerűsítik az érettségit és a felvételi eljárást:
Újra légiriadó van Kárpátalján!
Ma már másodjára! A Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás 2022. március 26-án, 20 óra 50 perctől (kelet-európai idő) légiriadót rendelt el a megye teljes területére, több városban is megszólaltak a légiszirénák, jeleztek a mobil applikációk. Arra szólítják fel a lakosságot, hogy vonuljanak az óvóhelyekre!
Biden: Európa stabilitása fontos az Egyesült Államoknak
Európa stabilitása fontos Washington számára, az Egyesült Államok az egységes és biztonságos Európára támaszkodva vállalhatja fel globális szerepét – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök szombaton Varsóban, a lengyel és az amerikai tárgyalóküldöttség megbeszélésének elején.
Az MTI közleménye szerint Biden a kétnapos lengyelországi látogatásának zárónapján először Andrzej Duda elnökkel folytatott négyszemközti beszélgetést. Az ezt követő plenáris egyeztetések elején közölte: Dudával a többi között arról beszélt, hogy az Egyesült Államok „az egységes Európára és az európai biztonságra támaszkodva” képes vállalni a világ más részeiben betöltött szerepét.
A két világháború tapasztalata megmutatta, hogy Washingtonnak nemcsak Európával kapcsolatos, hanem globális érdekei szempontjából is „rendkívül fontos” Európa stabilitása – fűzte hozzá az amerikai elnök.
A háború kapcsán megerősítette: az Egyesült Államok kész megnyitni határait 100 ezer ukrajnai menekült számára.
Hangsúlyozta a NATO egységének szükségességét is. Biden szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök arra számított, hogy megosztja az észak-atlanti szövetséget, hogy ennek keleti szárnyát „széttördeli és leválasztja a Nyugatról”.
„Ez viszont nem sikerült neki, mindnyájan együtt vagyunk” – húzta alá.
Kétszer is nyomatékosította: az észak-atlanti szerződés ötödik, a kollektív védelemről szóló cikkelye „szent kötelességvállalást” jelent Washington számára.
„Tessék elhinni, hogy számíthattok ránk” – fogalmazott.
Bident Antony Blinken külügyminiszter, Lloyd Austin védelmi miniszter, valamint Jake Sullivan nemzetbiztonsági főtanácsadó kíséri a lengyelországi tárgyalásokon.
A Dudával folytatott tárgyalásokat megelőzően, szombat délelőtt Biden, Blinken és Austin Varsóban Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszterrel is találkozott.
Véget ért a légiriadó Kárpátalján!
Szombat délután órákig légiriadó volt Kárpátalja-szerte. Kijevi idő szerint nem sokkal 4 óra után szólaltak meg a légvédelmi szirénák, s csak este 20 óra 05 perckor hallgattak el… A megyét nem érte támadás, de a Kárpátaljával szomszédos Lemberg megyében voltak bombázások az orosz csapatok részéről!
Kimenekült a szumi pokolból a kárpátaljai testvérpár │KISZó-háttér
„Hosszú idő lesz, míg fel tudjuk dolgozni az átélt háborús borzalmakat”
Münchenben, biztonságban van a 19 éves Tóth Diána és a 20 éves Tóth Sznyizsana. A tiszaújlaki testvérpár a háború kitörése után az orosz csapatok által körülzárt kelet-ukrajnai Szumiban rekedt. A fiatalabbik lány az ott átélt borzalmakról, a városban kialakult humanitárius katasztrófáról korábban nyilatkozott a Kárpáti Igaz Szónak. Három pokoli hét után egy humanitárius folyosón keresztül sikerült elhagyniuk a folyamatos bombázás alatt álló Szumit.
Részletekért kattintson a cikk címére!
Blinken: Washington továbbra is támogatni fogja Ukrajnát
A több mint egy hónapja Oroszország által kezdett háborúban Washington humanitárius, biztonsági és gazdasági értelemben továbbra is támogatni fogja Ukrajnát – jelezte Antony Blinken amerikai külügyminiszter szombaton, miután Varsóban az ukrán védelmi és külügyi tárca vezetőivel találkozott.
Az MTI az amerikai külügyminiszter Twitter-csatornáján közzétett bejegyzés alapján arról tájékoztatott, Blinken Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel együtt szombaton Varsóban találkozott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és Olekszij Reznyikov védelmi miniszterrel, és csatlakozott hozzájuk Joe Biden amerikai elnök is.
„Megígértük, hogy folytatjuk Ukrajna támogatását annak érdekében, hogy segítsünk kielégíteni az ukrán humanitárius, biztonsági és gazdasági szükségleteket, miközben Putyin inváziójának második hónapja kezdődik” – olvasható Blinken bejegyzésében.
Dmitro Kuleba a találkozó után a lengyel közszolgálati hírtelevízióban (TVP Info) sugárzott videoüzenetében közölte: az Egyesült Államok kész újabb szankciókat kivetni Oroszországgal szemben.
Beszámolója szerint a megbeszélésen azt is megvitatták, „hogyan lehet ösztönözni azon európai országokat, amelyek próbálnak nem csatlakozni a szankciókhoz”,
és beszéltek arról is, mily módon és mely országokkal fognak együttműködni annak érdekében, hogy ne legyen helye a szankciók megkerülésének.
Kuleba aláhúzta a külföldi kikötők bezárásának fontosságát is az orosz hajók előtt, és a beszélgetés egyik fontos témájaként az orosz ostrom alatt álló Mariupol kikötőváros helyzetét nevezte meg. Szó esett továbbá az Ukrajnának szánt felszerelés szállításáról – közölte Kuleba. Részletekbe nem bocsátkozott, de jelezte: ez ügyben „újabb lépéseket tesznek”.
Az ukrán külügyminiszter a Reuters hírügynökségnek megerősítette: a varsói találkozón újabb, a védelmi együttműködés további fejlesztését érintő ígéretet kaptak az amerikai féltől.
VIDEÓ: Fegyir Sándor köszönetet mondott Magyarország segítségéért
„Drága magyarországi barátaim, hálás vagyok azért a segítségért, amit az országunknak és a megyénknek nyújtotok ebben a nehéz helyzetben” – mondta videóüzenetében ukrán és magyar nyelven Fegyir Sándor helytörténész és turisztikai szakember, a megyei tanács képviselője.
A közismert professzor, aki az orosz invázió első napjaiban önkéntesként jelentkezett a kárpátaljai területvédelmi alakulathoz, külön köszönetet mondott Fényeslitke és Záhony városának a támogatásért.
„Találkozzunk a csodálatos Magyarországon és a magyarországi termálfürdőkben, mindenkit ölelünk. Dicsőség Ukrajnának! Dicsőség Magyarországnak” – zárta videóüzenetét a képviselő.
Bacskai József: a magyarok szolidárisak az ukrán néppel! ● Kárpáti Igaz Szó
A magyarországi segélyszervezetek folyamatosan segítik a határ mindkét oldalán az ukrajnai menekülteket. Szombaton hat kamion kelt át a határon, melyek 90 millió forint értékű adományt juttattak el Kárpátaljára.
Részletekért kattintson a cikk címére!
Légitámadást jelentettek Lembergben: három rakéta csapódott be
Rakétákat lőttek ki Lembergre. A városban robbanások hallatszottak, a szemtanúk sűrű fekete füstről számoltak be. A polgárokat arra kérik, hogy maradjanak a menedékhelyeken.
Március 26-án, szombaton rakéta becsapódását jelentették Lembergben. A lakosokat arra kérik, hogy maradjanak a menedékhelyeken – számolt be Andrij Szadovij, a város polgármestere.
„Várjuk az információkat a Lembergi Megyei Katonai Közigazgatástól. Addig is mindenkit arra kérünk, hogy ne tegyenek közzé fényképeket/videókat az esetről. Maradjanak a menedékhelyeken!” – írta Szadovij.
Makszim Kozickij, a Lembergi Megyei Katonai Közigazgatás vezetője elmondta, három robbanás történt, a rakéták Krivcsic irányából érkeztek.
Információk szerint a becsapódást követően erős tűz ütött ki a városban. Szemtanúk szerint Lemberg külvárosában sűrű fekete füst látható.
Felére csökkent Csernyihiv lakossága
Napjainkban körülbelül 120 ezer lakos maradt Csernyihivben, míg a háború előtt ez a szám elérte a 280-290 ezret – jelentette be sajtótájékoztatóján Vladiszlav Atrosenko, Csernyihiv polgármestere.
„A korábbi 280-290 ezer lakosból mára 120-130 ezer fő maradt. Az onkológiai kórházat és számos más intézményt sikerült evakuálni a városból. A pszichoneurológiai rendelő és az egyik idősek otthona azonban továbbra is orosz irányítás alatt van. Néhányan itt hagyták idősebb hozzátartozóikat, akikről most a város egészségügyi intézményei gondoskodnak” – mondta Csernyihiv polgármestere.
Atrosenko szerint Csernyihivben továbbra sincs áram, a vizet szállítják. Az agresszorok azonban szándékosan tönkreteszik az infrastruktúrát – iskolákat, kórházakat, stadionokat és könyvtárakat rombolnak le.
Az Ukrinform beszámolója szerint az orosz támadás óta több mint 200 civil halt meg a városban.
Hatalmas terméskiesésre lehet számítani
Ukrajna a világ legnagyobb napraforgóolaj-exportőre, de a háború miatt csak kisebb területen termeszthetnek.
A megszokott 6,66 millió hektár helyett az idén várhatóan csak 4,81 millió hektáron tudnak majd napraforgót termeszteni Ukrajnában – jelentette be a mezőgazdasági minisztérium.
Ukrajna a világ legnagyobb napraforgómag-termesztője és napraforgóolaj-exportőre, de a tárca nem tudott előzetes becslést adni az idei termésre. Az APK-Inform tanácsadócég azonban a héten úgy becsülte, hogy a napraforgómag-termés 42 százalékkal, 9,6 millió tonnára esik majd vissza, mivel az orosz invázió miatt jelentősen csökkent a bevethető terület.
Tarasz Viszockij, az ukrán agrárminiszter helyettese szerint a harcok ellenére elkezdődött a munka a földeken, nagyjából 150 ezer hektárt már sikerült is bevetni.
A tárca egyébként arra biztatja a földművelőket, hogy kevesebb kukoricát és több gabonát, illetve napraforgót vessenek, mivel utóbbiak világpiaci ára jelenleg különösen magas. A várható gabonatermésre vonatkozóan sem hoztak nyilvánosságra becslést, de az APK-Inform szerint az 54,6 százalékkal, 38,9 tonnára eshet vissza.
Légiriadó van Kárpátalján!
A Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás 2022. március 26-án, 16 óra 10 perctől (kelet-európai idő) légiriadót rendelt el a megye teljes területére, több városban is megszólaltak a légiszirénák, jeleztek a mobil applikációk. Arra szólítják fel a lakosságot, hogy vonuljanak az óvóhelyekre!
54 vasutas halt meg a háború kezdete óta
A háború kezdete óta az Ukrán Vasút főként az emberek evakuálására és a humanitárius segélyszállítmányok szállítására tért át.
Az orosz agresszió kezdete óta 54 vasúti alkalmazott halt meg – mondta Olekszandr Kamisin, az állami vasúttársaság igazgatótanácsának elnöke.
További 64 munkatársuk különböző súlyosságú sérüléseket szenvedett.
Kamisin hozzátette, három alkalmazottjuk esett fogságba.
Megjegyzendő, hogy a háború miatt Ukrajna megszakította vasúti összeköttetését Oroszországgal és Belarusszal.
Ukrajna 11 megyéjében elkezdődött a tavaszi vetés
Az ukrán kormány arra buzdítja a vállalkozókat, hogy folytassák tevékenységeiket az ország gazdaságának fenntartása érdekében.
Denisz Smihal miniszterelnök kijelentette, Ukrajna 11 megyéjében megkezdődött a tavaszi vetés. A tevékenység ösztönzése érdekében a gazdálkodók lehetőséget kaptak kamatmentes kölcsönök felvételére, emellett lépéseket foganatosítottak az üzemanyagárak csökkentésére.
A kormányfő szerint az üzleti szférának azon kell dolgoznia, hogy az ország gazdasága a háborús időkben a megfelelő szinten maradjon.
Smihal emellett elmondta, hogy a parlament által a napokban elfogadott törvénynek köszönhetően most Ukrajnában a leggyorsabb a vámellenőrzés, mivel megszüntették az importra kivetett általános forgalmi adót és vámilletéket. Az ország vezetése a humanitárius segélyek behozatalát is egyszerűsítette.
Smihal az áprilisi nyugdíjak korai kifizetéséről is beszélt. Mint elmondta, március 25-27-én hat megyében összesen 8,8 milliárd hrivnyát folyósítanak az erre jogosultaknak. Először Luhanszk és Csernyihiv, majd Szumi, Herszon, Mikolajiv és Kijev megye lakosainak utalják az illetményüket.
Magyarország tizenhárom megyéjében segítik a menekültek érkezését
Már tizenhárom megyében segítik a menekültek érkezését, elhelyezését Magyarországon – tájékoztatott a magyar Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága.
Az MTI megkeresésére azt írták: a katasztrófavédelem pénteken 205 személy, köztük 131 gyermek és 67 nő elhelyezésében működött közre, négy gyűjtőpontról nyolc befogadóhelyre vitték a háború elől menekülőket.
Pénteken Somogy megyében is megkezdte működösét az operatív törzs, így országosan már tizenhárom megyében segítik a menekültek érkezését, elhelyezését. Az elmúlt 24 órában a katasztrófavédelem nyolcvannégy munkatársa működött közre a háború elől menekülők elhelyezését célzó munkában – írták.
Letette az esküt a belarusz önkéntes zászlóalj
Csatlakozott az ukrán hadsereghez a Kasztusz Kalinovszkijról elnevezett belarusz önkéntes zászlóalj.
„Ezen a belaruszok számára fontos történelmi évfordulón tettünk esküt. Zászlóaljunk az Ukrán Fegyveres Erők része lett” – közölte az egység a Telegramon.
Március 25-e Belaruszban nem hivatalos nemzeti ünnep. 1918-ben ezen a napon kiáltották ki az első független állam, a Belarusz Népköztársaság megalakulását.
A zászlóalj azt követően jött létre, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát.
Ukrán szárazföldi erők: Oroszországnak nem csökkennek a hadi tartalékai
Olekszandr Hruzevics dandártábornok, az ukrán szárazföldi erők parancsnokhelyettese pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette: nem felelnek meg a valóságnak azok a híresztelések, amelyek szerint Oroszországnak csökkennének a hadi tartalékai, beleértve a rakétákat – tájékoztatott az MTI.
„Van-e ereje az ellenségnek? Természetesen van. Mindazok a hangos kijelentések, amelyek szerint kifogytak a rakéták, az ágyúzások intenzitását megfigyelve, nem igazak. Az ellenség aktívan lő, különösen a katonai infrastruktúrára” – fogalmazott a magas rangú katonai vezető.
Hruzevics megjegyezte, hogy az orosz hadsereg taktikát váltott, nyomon követi az ukrán légvédelmet, légierőt és a tüzérséget. A dandártábornok szavai szerint az ukrán fegyveres erőknek olyan információik vannak, hogy Oroszország Dagesztánban mozgósít, és új erőket von be az Ukrajna elleni háborúba.
Lengyel kormányfő: egyre többen támogatják a békefenntartók Ukrajnába küldését
Mateusz Morawiecki bejelentette: egyre több ország támogatja azt a lengyel javaslatot, hogy a NATO küldjön békefenntartó erőket Ukrajnába.
„Már tudjuk, hogy Dánia és Litvánia reakciója pozitív. Elmondhatom: más tagországok is kifejezték jóváhagyásukat, ezek az államok most a NATO támogatását várják. Mi is megerősítjük, ennek NATO- missziónak kell lennie” – fogalmazott a lengyel kormányfő.
Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kifejtette: a NATO-békefenntartók megjelenése Ukrajnában az Oroszországgal való nyílt összeütközéshez vezetne.
Szemétszedési akciót hirdettek a belső-ukrajnai menekültek Beregszászban
Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere közösségi oldalán számolt be az ideiglenesen a Vérke-parti városba áttelepült belső-ukrajnai menekültek kezdeményezéséről.
„Öröm látni a városunkba érkezett menekültek kezdeményezéseit a közösségi oldalakon arról, hogy ők is gondoskodnának Beregszász szebbé tételéről. Őszintén hálás vagyok ezért!” – írta Babják Zoltán.
A Facebook-bejegyzés szerint a legközelebbi takarítási akciót ma (március 26-án) a Vérke partján, a Sztefanika utca közelében tervezik.
Mely országok garantálják Ukrajna biztonságát?
Az Elnöki Hivatal vezetője megnevezte azokat az országokat, amelyek garanciát vállalhatnak Ukrajna biztonságáért.
Andrij Jermak georgiai újságíróknak adott interjúban kifejtette: amennyiben Ukrajna orosz követelésre lemond NATO-törekvéseiről, a biztonságáért garanciát vállaló államok között ott kell lennie az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjának (Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Oroszország). „Azt szorgalmazzuk, hogy csatlakozzon Törökország, Németország, Kanada és Izrael” – tette hozzá Jermak.
Az Elnöki Hivatal vezetője rámutatott, Ukrajna abban is érdekelt, hogy a garanciát biztosítók sorában legyenek ott a szomszédos országok is.
Határhelyzet: stabil az utasforgalom
Március 25-én több mint 66 ezer személy és 14 ezer jármű lépte át a határt. Az elmúlt napok adatai azt mutatják, hogy az utasforgalom stabil.
Az elmúlt napon csaknem 45 ezren hagyták el Ukrajnát, közülük mintegy 31 ezren a lengyel határszakaszt választották. Az állami határőrszolgálat kárpátaljai kirendeltsége emlékeztet, hogy a várakozás elkerülése érdekében válasszák a Magyarországra, Szlovákiába, Romániába és a Moldovai Köztársaságba vezető ellenőrző pontokat.
Jelenleg sehol sincsenek gyalogos- és kocsisorok.
A közzétett adatok szerint az elmúlt 24 órában több mint 21 ezren érkeztek Ukrajnába, közülük több mint 18 ezer ukrán állampolgár, túlnyomó többségük férfi.
Az orosz agresszió kezdete óta összesen több mint 420 ezren tértek vissza Ukrajnába
14 polgármestert ejtettek foglyul az oroszok
Irina Verescsuk kormányfő-helyettes tájékoztatása szerint az oroszok 14 ukrán polgármestert tartanak fogva.
Az ukrán miniszterelnök-helyettes közlése szerint az orosz erők egyre gyakrabban ejtik foglyul az általuk elfoglalt települések önkormányzati vezetőit. Jelenleg 14 polgármester esett hadifogságba.
Verescsuk szerint az ukrán fél nemzetközi közvetítők bevonásával igyekszik elérni, hogy az ellenséges erők engedjék szabadon a települések vezetőit.
A héten már sor került egy kölcsönös fogolycserére Ukrajna és Oroszország között.
Kuleba: nem született konszenzus a béketárgyalásokon Moszkvával
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pénteken cáfolta, hogy a Moszkvával folytatott béketárgyalásokon bármiféle konszenzusra is jutottak volna a felek, mint ahogy azt Recep Tayyip Erdogan török államfő állította egy aznapi nyilatkozatban – tájékoztatott az MTI.
Az Anadolu hivatalos török hírügynökség idézte pénteken Erdogant, aki azt mondta, hogy szerinte már a tárgyalások négy pontjában konszenzusra jutott az ukrán oldal az orosz féllel. Ezek között említette Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, rámutatva, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az utóbbi időben tett kijelentései szerint erről Kijev lemondana. Erdogan szerint emellett Kijev kész beleegyezni abba, hogy az orosz legyen második hivatalos nyelv Ukrajnában.
Pénteken Erdogan és Zelenszkij telefonon beszéltek egymással.
Kuleba az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott kommentárjában leszögezte, hogy „Ukrajnában egyetlen hivatalos nyelv van és lesz, ez pedig az ukrán”. Kifejtette, hogy a küldöttségek alcsoportjaiban sok különböző kérdésről tárgyalnak egyszerre. A tárgyalási folyamat szavai szerint nagyon nehezen megy.
A külügyminiszter kiemelte, hogy az ukrán delegáció határozott álláspontot képvisel, és nem mond le a követeléseiről.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajna mindenekelőtt ragaszkodik a tűzszünet életbe léptetéséhez, valamint biztonságának és területi egységének garantálásához.
Kuleba egyúttal köszönetét fejezte ki Törökországnak és Erdogan elnöknek a politikai és humanitárius segítségnyújtásért, valamint a háború befejezésére tett diplomáciai erőfeszítésekért. Hozzátette: Ukrajna folytatja a párbeszédet Törökországgal és minden érdekelt féllel annak érdekében, hogy „ukrán földön helyreálljon a béke”.
„Reméljük, hogy Ukrajna barátjaként és stratégiai partnereként Törökország is változatlanul minden irányban támogat minket. Megragadva az alkalmat, arra is szeretnék emlékeztetni, hogy az Oroszország elleni újabb szankciók bevezetése és Ukrajna védelmi képességének megerősítése sem kevésbé fontos tényezők az orosz hadigépezet megállítása, illetve a tárgyalásokon a kívánt előrelépés elérése érdekében. Senki sem kérdőjelezheti meg ezt a háromoldalú stratégiát, amelynek részei a szankciók, a katonai támogatás és tárgyalások” – összegezte Kuleba.
KISZó-kérdés – Komolyan kell venni minden légvédelmi riasztást
A háború február 24-i kezdete óta Kijevben és a fővárostól keletre fekvő régióban, valamint az északi és déli megyékben mindennapossá váltak a légiriadók. Vannak olyan orosz ostromgyűrűbe zárt városok, ahol naponta többször is megszólalnak a szirénák. Előfordult, hogy a fővárosban, Harkivban és Mariupolban maradtak napokig ki sem tudtak jönni az óvóhelyekről. Kárpátalján az elmúlt napokban több légiriadó is volt, ám szerencsére a megyét eddig nem érte légicsapás. Ezzel szemben a szomszédos Ivano-Frankivszk és Lemberg megyében már több rakétatámadást is végrehajtottak az orosz erők. Így nagyon komolyan kell venni minden ilyen riasztást.
Legutóbbi KISZó-kérdésünk is ehhez kapcsolódott, alternatív reakciógombos szavazásunkon arra voltunk kíváncsiak, mennyire veszik komolyan az emberek a légiriadót, óvóhelyre, biztonságos helyre húzódnak-e, miután megszólalnak a szirénák. Ami a nem reprezentatív felmérést illeti, a válaszadók jelentős többsége, 83 százaléka ignorálja a jelzést, mindössze 17 százalék válaszolta azt, hogy a légiriadó végéig óvóhelyen húzódik meg.
A kommentelők közül többen is azt kifogásolták, hogy a közelükben nincs óvóhely, vagy a pincéjük alkalmatlan erre a célra.
Részletekért kattintson a cikk címére!
Az ukránok szerint több mint félszáz templomot romboltak le az oroszok
A megszálló orosz erők templomokat, mecseteket, zsinagógákat, protestáns templomokat és egyházi oktatási intézményeket romboltak le.
Az oroszok ukrajnai inváziójának kezdete óta 59 templomot romboltak le az oroszok részben vagy teljes mértékben – idézi a kulturális minisztérium közleményét a Korrespondent. Naponta két templomot ér tüzérségi támadás.
Eddig Kijev, Doneck, Zsitomir, Zaporizzsja, Luhanszk, Szumi, Harkiv és Csernyihiv megyében romboltak le az oroszok templomokat. Ezek túlnyomó többsége ortodox szentély. Ezen kívül már mecsetek, zsinagógák, protestáns templomok, hitoktatási intézmények és vallási szervezetek adminisztratív épületei is megrongálódtak a háborúban.
A nemzetközi szervezetek is elismerően nyilatkoznak a magyar segítségnyújtásról
A New York-ban állandó székhellyel rendelkező humanitárius világszervezetek mellett, már a magyar kormányt állandóan bíráló washingtoni és brüsszeli nyilvánosságban is elismerik az Ukrajnából érkezett menekültek magyarországi ellátását – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a háború rendkívüli humanitárius válságot idézett elő Európában, és a menekültáradat jelentette terhek nagy részét a szomszédos országoknak kell viselniük, mindenekelőtt Lengyelországnak és Magyarországnak. Elmondta, hogy még az európai és amerikai vezetők is elismerik az önkéntesek, a civil, a jótékonysági és az egyházi szervezetek, valamint az állami intézmények elképesztő közös erőfeszítéseit e téren.
“Nem véletlen, hogy most már a minket állandóan bíráló washingtoni és brüsszeli nyilvánosságban is vagy inkább nem mondanak semmit rólunk, vagy úgy kénytelen-kelletlen elismerik, hogy a lengyelek mellett mi is hatalmas terhet viselünk” – jelentette ki.
Kiemelte, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt regionális bázist hozott létre Debrecenben, és ennek egyik oka éppen az, hogy Magyarország nem engedi át a fegyverszállítmányokat Ukrajnába, így biztonságos helyszín a humanitárius tevékenységek számára.
A miniszter az ukrán elnök előző napi, Orbán Viktor kormányfőnek szánt üzenetének “stílusát és személyeskedését” nem kívánta minősíteni, azonban figyelmeztetett, hogy Volodimir Zelenszkij kéréseinek, követeléseinek teljesítése elképesztő biztonsági kockázatot jelentene.
“Én elfogadom, hogy Ukrajna elnökének Ukrajna és az ukrán emberek biztonsága az első, de nekünk Magyarország és a magyar emberek biztonsága a legfontosabb. Ha engednénk fegyverek átszállítását, fegyvert szállítanánk, katonákat küldenénk Ukrajnába, akkor azzal belesodornánk Magyarországot a háborúba” – fogalmazott.
Orbán: Magyarország a béke oldalán áll
Véget ért az uniós csúcs Brüsszelben, ahol a fő téma a magas energiaárak kérdése volt. A tanácskozás után a miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország a béke oldalán áll. Hozzátette, hogy a szankciók kiterjesztése az energiarendszerre alkalmatlan eszköz arra, hogy „lépéseket tegyünk” a béke irányába. Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, az energiaembargó ellentétes lenne a magyarok érdekével, megállna a gazdaság – hangzott el az M1 Híradójában.
„Mi a béke oldalán vagyunk. De nem lehet úgy békét teremteni, hogy szankciókat alkalmazunk, olyan szankciókat, amelyek jobban fájnak nekünk, mint az oroszoknak. Márpedig ha a szankciókat kiterjesztjük az energiára, az a helyzet áll elő, hogy a magyar gazdaság egy elviselhetetlen nyomás alá kerül. Miközben az oroszoknak ez föltehetően meg sem kottyan” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök.
„Tehát ezért Magyarország világossá tette, hogy a szankciók kiterjesztése az energiarendszerre alkalmatlan eszköz arra, hogy ez által lépéseket tegyünk a béke irányába. Más módon kell ezt megtenni, alapvetően diplomáciai tárgyalások útján” – emelte ki a magyar kormányfő.
Az állam 100 százalékban szavatolná a bankbetétek biztonságát
Volodimir Zelenszkij államfő az állampolgárok bankbetétei 100 százalékos garanciájának bevezetését kezdeményezi.
Emellett Ukrajna gazdaságának élénkítése érdekében a hadiállapot idején bevezetik a vállalkozók kedvezményes, 0 százalékos hitelezését, nagyszabású deregulációt, valamint az állampolgárok bankbetéteinek teljes körű állami szavatolását.
„Az illetékesek dolgoznak az ukrán bankokban lévő megtakarítások 100%-os garantálásának lehetőségén. Nem részbeni, hanem a teljes összeg kompenzálásáról lenne szó. Államunk bármelyik bankjában.
Mindezt azért, hogy az emberek ne veszítsék el a pénzüket. Várom a konkrétumokat, a határozattervezetet” – mondta Zelenszkij, reményét fejezve ki, hogy a parlament támogatni fogja a kezdeményezést, hiszen az ukránoknak szükségük van rá.
Az államfő szerint a kormány már előkészítette a vállalkozók hitelezési lehetőségeinek bővítéséről szóló tervezetet, melyet az Elérhető hitelek program alapján valósítanának meg.
„A hadiállapot alatt, illetve az azt követő 30 napban minden vállalkozás 0 százalékos kamatú kölcsönhöz juthat. Ezután a kamat minimum 5 százalékos lesz.
A teljes hitelösszeg elérheti a 60 millió hrivnyát” – emelte ki az államfő.
Hozzátette, a Miniszteri Kabinet hamarosan megszavazza a szabályok nagyarányú csökkentését.
„Több mint 600 vállalkozási engedély közül választhattak a vállalkozók, ezek közül 20 marad kötelező. Csak azokat hagyjuk meg, amelyeket egyszerűen lehetetlen visszavonni. Ilyen a radioaktív hulladékkezelés engedélyeztetése. Tehát az ukrajnai vállalkozások túlnyomó többségére a deklaratív elv lesz érvényes: bejelenteni a tevékenység megkezdését, ezután szabadon dolgozhatnak” – fejtette ki Zelenszkij.
Az elnök szerint ezek a döntések élénkítik az ukrán gazdaságot, újra életre keltik az országot.
Előzmények:
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
