A török fővárosban kedd délelőtt elkezdődött az ukrán–orosz béketárgyalások újabb fordulója. Házigazdaként Recep Tayyip Erdogan török államfő nyitotta meg a kétoldalú egyeztetéseket, kijelentve: a háború folytatása egyik félnek sem kedvez, annak csak vesztesei lehetnek. Történelmi felelősségnek nevezte, hogy a tárgyalófelek olyan döntésekre tudjanak jutni, ami a békét szolgálná. Mint ismert, az eddigi kétoldalú egyeztetések érdemi előrelépést nem hoztak. Kedd, az ukrajnai háború harmincnegyedik napja. Kövesse élő hírfolyamunkat:
20:23
Miért nem nevezik meg az ukrán hadsereg veszteségeit?
Az Oroszország és Ukrajna közötti háború során az ukrán hadsereg jelentős veszteségeket szenvedett. De a pontos számadatokat csak a háború végén hozzák nyilvánosságra.
Erről az RBC-Ukraine számol be Olekszij Aresztovicsnak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadójára hivatkozva, aki a BBC Ukrajnának adott interjút. Ebben külön kitér rá, hogy Ukrajna miért nem nevezi meg szinte az Oroszország elleni háborúban elszenvedett személyi veszteségeket. „Természetesen vannak számok. Ismerem, de nem fogom megnevezni őket. A háború végéig… Mert a világon egyetlen hadsereg sem nevezi meg a háború alatti veszteségeit. Egyszerűen tilos. Ez egyrészt államtitok. Másodszor pedig segíthet az ellenségnek felmérni tettei hatékonyságát”, mondta Aresztovics.
Kifejtette, hogy szerinte az orosz fél hazudik, amikor a halálos áldozatokról beszél, legalább tízszer kisebb számokat vall be.
Hozzátette, Ukrajna is veszteségeket szenved, és ezek meglehetősen nagyok. De sokkal kisebbek, mint az oroszoké.
Ukrán hivatalos részről eddig csak egyszer hangzott el számadat az Oroszország elleni háború veszteségeiről. Volodimir Zelenszkij elnök úgy két hete több mint 1300 ukrán katona haláláról beszélt.
Véget ért a légiriadó Kárpátalján!
Kedden az esti órákban légiriadó volt Kárpátalja-szerte. Kijevi idő szerint nem sokkal fél 9 után szólaltak meg a légvédelmi szirénák, a légiriadó 21 óra 21 perckor ért véget… A légtér biztonságos!
Ukrajna gazdasági veszteségei már meghaladták az 500 milliárd dollárt
Az orosz megszállók támadásaitól a gazdasági infrastruktúrát érték a legnagyobb veszteségek, közölte Julija Szviridenko, miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter.
Eddig 119 milliárdos kárral számolnak. Ezek megsemmisült utak, megrongálódott pályaudvarok, repülőterek és egyéb létesítmények. Természetesen a kritikus infrastrukturális létesítmények is felkerülnek erre a listára, sajnos ott is jelentős veszteségek lesznek, mondta, mintegy 500 milliárd dollárra becsülve a háború eddigi gazdasági veszteségeit.
Ukrajna jelentős részt veszít továbbá a bruttó hazai termékből, amelyet 2030 előtt tervezett előállítani.
Légiriadót rendeltek el Kárpátalján!
A Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás 2022. március 29-én, 20 óra 37 perctől (kelet-európai idő) légiriadót rendelt el a megye teljes területére, több városban is megszólaltak a légiszirénák, jeleztek a mobil applikációk. Arra szólítják fel a lakosságot, hogy vonuljanak az óvóhelyekre!
Kárpátalján már keresik a kormányzó nevében kéregető csalókat
Mindig akadnak olyan emberek, akik mások bajából hasznot próbálnak húzni.
Kárpátalján már folyik az azonosítása azok személyeknek, akik a megye kormányzójának kiadva magukat pénzt kérnek a vállalkozóktól. Hanna Dan, a megyei rendőrség szóvivője a suspilne.media-nak kifejtette, hogy Viktor Mikita feljelentése alapján folytatnak nyomozást ismeretlen elkövetők ellen, akik a nevében telefonon hívogatják a kárpátaljai vállalkozókat és 20 ezer-200 ezer hrivnyát próbálnak kicsalni tőlük „golyóálló mellény vásárlására”.
A kormányzó sajtótájékoztatóján elmondta, személyesen senkit nem keres meg, csalókról van szó. Aki viszont támogatni szeretné a hadsereget, az megteheti a megyei közigazgatás honlapján feltüntetett számlaszámokon.
A csernobili tilalmi zóna azonnali demilitarizálását sürgeti a katasztrófa-elhárítás
Az ukrán katasztrófa-elhárítás követeli a csernobili övezet haladéktalan demilitarizálását.
A szolgálat közleményében azt kéri, hogy küldjenek oda egy különleges ENSZ-missziót, mely megakadályozná, hogy az orosz csapatok továbbra is használják az övezetet.
Különösen veszélyes az ellenség arzenáljának a csernobili tiltott zónában való felhalmozása, áll a közleményben. A katasztrófa-elhárítás puskaporos hordóhoz hasonlította a csernobili atomerőmű körüli helyzetet, mert szerintük egy esetleges tűz eloltása a jelen körülmények között, amikor az orosz megszálló tartják ellenőrzésük alatt a terepet, egyenesen lehetetlen lenne.
Hozzáteszik, amikor legutóbb 2020-ban nagyszabású tüzek pusztítottak a tilalmi zónában, a helyzetet csak az ukrán tűzoltók odaadó munkája, a légi közlekedés és az eső mentette meg. Jelen körülmények azonban nem teszik lehetővé sem az ukrajnai tűzoltók, sem a légi járművek bevetését.
Gyógyszerdrágulásra kell számítani Ukrajnában
A parlament egészségügyi bizottságának elnöke arra figyelmeztet, hogy megdrágulhatnak a gyógykészítmények.
Ennek hátterében elsősorban az infláció és a hrivnya árfolyamának ingadozása áll, írta Facebook bejegyzésében Mihajlo Raduckij. Mivel az ukrajnai gyógyszeripar 90 százalékban importfüggő, az orvosságok árát nagyban befolyásolja a valuta árfolyama. Raduckij szerint a patikák jelenleg kormányhitelre szorulnak. Mivel a forgalmazók a háború miatt előleget kérnek, a patikák forgótőkére szorulnak, amit legfeljebb hitelből tudnak előteremteni. A múlt héten a mezőgazdászoknak megszavazott 0 százalékos kamatú hiteltámogatást látná időszerűnek a gyógyszeripar számára is.
Ukrajnában a bejegyzett 27 ezer patika közül közel 12 ezer működik, sokat amiatt kellett bezárni, mert működtetői menekülni kényszerültek.
Csaknem ezer menekülőnek segítettek a budapesti humanitárius tranzitponton hétfőn
Csaknem ezer ukrajnai menekülőnek segítettek a budapesti humanitárius tranzitponton hétfőn – tájékoztatta a fővárosi kormányhivatal kedden az MTI-t.
A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton hétfőn 952 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak. Az éjszakát 222-en töltötték a létesítményben.
Kiemelték, hogy a csaknem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetelérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve. A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket – közölték.
A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc-repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – olvasható a közleményben.
Ukrajnába érkezett a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója
Rafael Grossi az atomerőművek biztonságának kérdéseiről folytat tárgyalásokat.
A tervek szerint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője kezdeményezni fogja az objektumok operatív védelmének szavatolását, ami magába foglalja az ügynökség szakembereinek vizsgálódását a kiemelt fontosságú létesítményekben, a biztonságot szavatoló berendezések rendelkezésre bocsátását, beleértve a folyamatos megfigyelést szolgáló és a vészhelyzetet jelző eszközöket is.
„A háború az atomerőműveket és a más, radioaktív anyagokkal rendelkező objektumokat különlegesen veszélyessé tette. Gyors intézkedéseket kell foganatosítanunk annak érdekében, hogy szavatoljuk biztonságos működésüket, minimalizáljuk a nukleáris balesetek veszélyét, melyek komoly következményekkel járhatnak úgy az emberek egészsége, mint a környezetszennyezés szempontjából” – fogalmazott Grossi.
Közvetlenül a béketárgyalás vége után légi riadót rendeltek el Ukrajnában
Az isztambuli tárgyalások befejezése után szinte azonnal légi riasztást adtak ki majd egész Ukrajnában.
Már ismertek az orosz csapatok rakétacsapásainak első célpontja is, ez a sztarokonsztantinovi repülőtér, Hmelnyick megyében.
Az ellenség teljesen megsemmisítette az összes üzemanyag- és kenőanyag-készletünket, amelyeket nagy erőfeszítésekkel stratégiai készletként gyűjtöttünk össze, közölte Mikola Melnicsuk, a város polgármestere.
A légiriadót az Ukrajna és Oroszország közötti isztambuli megbeszélések után jelentették be, amelyen az Orosz Föderáció úgy döntött, hogy a deeszkaláció érdekében csökkenti a Kijevnél és Csernyihivnél állomásozó csapatai létszámát.
18 ezer kárpátaljai diák csatlakozott a távoktatáshoz külföldről
A megye 580 tanintézményében folyik teljes értékű digitális oktatás, közölte az oktatási osztály vezetője.
Marjana Maruszinec elmondta, több mint 158 ezer iskolás tanul távoktatásban. 18 ezer kisdiák külföldről kapcsolódik be az online órákba. Közel 2300 gyermek az ideiglenesen áttelepültek közül csatlakozott az oktatási folyamathoz.
Mint mondta „a helyi oktatási osztályok képviselőivel aktívan dolgoznak azon, hogy minden egyes gyermek, aki Kárpátaljára érkezett, részt vegyen a tanulásban”.
Ez is érdekelheti:
Bezárja oroszországi és belarusz irodáit az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) bejelentette moszkvai és minszki irodáinak bezárását. A döntést az Ukrajna ellen indított orosz invázióval magyarázták.
„Az EBRD határozottan elítéli az Ukrajna ellen indított háborút. A moszkvai és a minszki irodák bezárására vonatkozó döntés Oroszország és Belarusz lépéseinek elkerülhetetlen következménye” – áll a bank közleményében.
Megjegyzendő, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank továbbra is határozottan támogatja Ukrajnát, és már megállapodott egy kezdeti intézkedéscsomagról, amely 2 milliárd euró értékű támogatást biztosít Ukrajna és más, háború által érintett ország számára.
Végre biztató fejlemények! – véget értek az isztambuli béketárgyalások
Az előzetes várakozásokhoz képest mégis számottevő eredménnyel zárult az isztambuli ukrán–orosz diplomáciai egyeztetés. A tárgyalások hatására az orosz haderő csökkenti a Kijev és Csernyihiv mellett állomásozó csapatainak létszámát.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetője három fő pontban foglalta össze az isztambuli béketárgyalások eredményeit:
1. Ukrajna kész lemondani a NATO-tagságról és semleges státuszt felvenni, cserébe konkrét biztonsági garanciákat kér. Ebben Franciaország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína és Oroszország mellett Németország, Törökország, Kanada, Olaszország, Izrael és Lengyelország venne részt. Amennyiben Ukrajnát katonai fenyegetettség érné a jövőben, a felsorolt országoknak kötelessége lenne katonai segítséget és védelmet nyújtani, beleértve a légtérzárat is. Az elképzelések szerint erről a kérdésről referendum döntene Ukrajnában, amit alkotmányba foglalnának és a megállapodást valamennyi partnerország parlamentjének ratifikálnia kellene. A Kijev biztonságáért kezességet vállaló országoknak támogatniuk kell Ukrajna EU-s tagságának elérését.
2. A biztonsági garanciákról szóló megállapodás nem terjedne ki a Krím félszigetre, a Donecki és a Luhanszki “népköztársaságokra”. A Krím kérdését például az elkövetkező 15 évben diplomáciai úton kísérelnék meg rendezni.
3. A kelet-ukrajnai megszállt területek kérdését személyesen tekinti majd át Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Orosz részről azt közölték, hogy a tárgyalóasztalnál lezajlott egyeztetésekről és az ukrán képviselők által átadott írásos anyagokról tájékoztatják Putyin elnököt és utána fogalmaznak meg további bejelentéseket. Ám a deeszkaláció érdekében csökkentik a Kijevnél és Csernyihivnél állomásozó orosz csapatok létszámát. A pozitívnak tekinthető fejlemények hatására azonnal csökkent a kőolaj világpiaci ára.
Nem létező lakását próbálta bérbe adni egy belső menekült Kárpátalján
Csalással akart pénzhez jutni egy Kárpátaljára áttelepült Kijev megyei lakos, közli a megyei ügyészség sajtószolgálata.
A férfi a hadi állapot kihirdetése után költözött Ungvárra és az interneten meghirdetett egy Polenai házat, mely nem az ő tulajdonát képezte. A hirdetésre jelentkező Donyeck megyei érdeklődőnek azt mondta, hatezer hrivnya előleget kér a bérleti díjból. Miután a gyanútlan áldozat átutalta neki a kért összeget, a csaló többé nem vette fel neki a telefont.
Az ügy részleteit az Ungvári Járási Rendőrség munkatársai vizsgálják. A férfi ellen a btk. 190. cikkelye 3. része alapján indult eljárás. A gyanúsítottat megelőző intézkedés gyanánt őrizetbe vették, 496 ezer hrivnya összegű óvadék fejében védekezhet szabadlábon.
Egyes EU-s országok nem örülnek, hogy polgáraik Ukrajnában harcolnak
Hét európai uniós tagállam – Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Olaszország és Spanyolország – igazságügyi miniszterei közös közleményt adtak ki, amelyben arra kérik országuk polgárait, hogy ne induljanak útnak Ukrajnába, és ne váljanak a harcok részeseivé.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még korábban bejelentette, hogy létrehoznak egy új egységet, Ukrajna Nemzetközi Területvédelmi Légióját: ide olyan külföldiek jelentkezését várják, akik az ukránokkal együtt készek visszaverni az orosz támadást. A hónap elején az ukrán hatóságok arról tájékoztattak, hogy húszezer külföldi érkezett az országba harcolni.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a bejelentéssel egy időben azt is nyomatékosította, hogy noha fogadják az érkezőket, amire igazán szükségük lenne, az fenntartható politikai, gazdasági és katonai segítség a világ országaitól, főként az Egyesült Államoktól.
Ami az Ukrajnában harcoló európaiak nemzetiségi összetételét illeti, erről ezidáig kevés információ látott napvilágot. Gérald Darmanin francia belügyminiszter Brüsszelben arról beszélt, hogy tudomása szerint „lényegében nulla” azoknak a száma, akik Franciaországból indultak harcolni. Korábban éppen a belga sajtó cikkezett arról, hogy Belgiumból csak március elején hetvenen – zömében franciák, luxemburgiak, marokkóiak és Belgiumban élő olaszok – vették célba Ukrajnát. A minap ugyancsak belga lapok cikkeztek arról, hogy az Ukrajnába utazott önkéntes harcosok fele már haza is tért Nyugat-Európába.
Németországban a helyi média úgy számol, hogy arányaiban sokra, ezerre tehető az Ukrajnában harcoló polgáraik száma. A német Bild magazin erről kérdezte a szövetségi belügyminisztériumot is, a tárca azonban nem tudta megerősíteni az információt. Jelezték, hogy a schengeni övezetben nincs belső határellenőrzés, így nem lehetséges regisztrálni a főként Lengyelország felé útnak induló önkénteseket. Hollandiában körülbelül százra teszik az ukrán nagykövetségen regisztrált harcosok számát, közülük a feltételezések szerint körülbelül negyvenen távoztak ténylegesen Ukrajnába. Brit, kanadai és amerikai állampolgárokról is lehetett hallani, akik a háború sújtotta Ukrajnába érkeztek, hogy segítség a helyi erőket az oroszok elleni küzdelemben.
Mint arról a KISZó Online beszámolt, Törökországban zajlik a kétoldalú béketárgyalások legújabb fordulója:
Az orosz üzleti kapcsolatok felszámolását sürgeti a brit kormány
Az Egyesült Királyság kormánya felszólította az állami szervezeteket, hogy mondják fel az orosz és belarusz beszállítókkal kötött szerződéseiket.
A kormány honlapján közzétett felhívás azt szorgalmazza, hogy az állami struktúrák a törvényes keretek között, minél gyorsabban mondják fel az az orosz és belarusz cégekkel kötött szerződéseket.
„Az állam pénze nem szolgálhatja Putyin katonai gépezetének működését. Kérjük a kórházakat, önkormányzatokat, valamint az állami szektor más szervezeteit, vegyenek igénybe minden lehetőséget annak érdekében, hogy megszakítsák orosz üzleti kapcsolataikat” – áll a hivatalos közleményben.
Március 24-én Nagy-Britannia újabb szankciókat vezetett be az orosz vállalatokkal és szervezetekkel szemben. Ukrajna megtámadása óta London 1000 orosz fizikai és jogi személyt vett fel tiltólistájára.
Béketárgyalások: megjelentek az első információk
A kedd reggel Isztambulban elkezdődött orosz–ukrán béketárgyalások szünetében megszólalt a két delegáció egy-egy tagja arról, miként haladnak az egyeztetések.
Ukrán részről Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda tanácsadója leszögezte: országa számára az a legfontosabb, hogy valós nemzetközi garanciák szülessenek Ukrajna biztonsági berendezkedésének tárgyában. Szintén fontosnak tartják a humanitárius kérdések gyors kezelését, mert az életeket menthet. Podoljak szerint az is a háború eszkalációjához vezet, hogy mindkét oldalon hallani olyan felvetéseket, amelyek a másik nemzet megsemmisítésére irányulnak. Szerinte ezek csak a konfliktus felerősödésére szolgálnak és nem viszik előre a megegyezés szándékát. A kijevi delegáció tagja elítélte a háborús bűncselekményeket is.
Orosz oldalról Vlagyimir Megyinszkij szólalt meg Isztambulban a sajtó előtt. Felháborodását fejezte ki azon videó miatt, melyen ukrán katonák lábon lövik a foglyul ejtett orosz fegyvereseket. Az esetek kivizsgálását követelte. Arról is szólt, hogy később, az egyeztetések végeztével a felek közös nyilatkozattal állhatnak elő.
Háború: megsemmisült a mikolajivi megyeháza, a halottak száma még nem ismert
Rakétatámadás érte a mikolajivi megyeházát, a kilencszintes épület megsemmisült, pontosan nem tudni, hányan rekedtek a romok alatt, a mentés tart.
Március 29-én a reggeli órákban légitámadás érte a Mikolajivi Megyei Katonai Közigazgatás épületét. Vitalij Kim helyi kormányzó a történteket úgy értékeli, hogy az oroszok letettek a város elfoglalásának tervéről, hiszen abban az esetben nem semmisítették volna meg a régió és a város legfontosabb adminisztrációs intézményét.
Szavai szerint sokan megmenekültek és sértetlenül vagy csak kisebb sebesülésekkel hagyták el az épületet, ám legalább tucatnyian a romok alatt rekedtek, a mentésük megkezdődött, a halottak számáról még nem tudott információval szolgálni.
Előző nap este Rivne megyében ért bombatámadás egy újabb kőolajraktárt. Az elmúlt napokban megszaporodtak az ilyen jellegű támadások, Lemberg, Voliny és Zsitomir megyékben is megsemmisítettek az ellenséges erők üzemanyagraktárakat, amivel az a cél, hogy gazdaságilag ellehetetlenítsék Ukrajnát, megbénítsák a tavaszi mezőgazdasági munkákat.
Háborús bűncselekményekkel vádolják egymást az ukránok és az oroszok
Háborús bűncselekmények elkövetésével vádolják egymást az oroszok és az ukránok. Az interneten keringő videón azt látni, hogy ukrán katonaviseletben lévő fegyveresek orosz hadifoglyokat lőnek lábon gépfegyverrel, aztán orvosi segítség nélkül hagyják őket vérben úszva a földön heverni, sőt zsákokat húznak a fejükre. Az ukrán titkosszolgálat szerint provokatív célból megrendezett képsorokról van szó, ám az elnöki hivatal tanácsadója kivizsgálást sürgetett.
Egy másik videón azt látni, amint egy kupacban heverő, összekötözött kezű és leragasztott szemű foglyokkal az ukrán himnuszt énekeltetik az őket foglyul tartott orosz katonák. A felvételek hitelességét a nemzetközi médiának nem sikerült ellenőriznie.
A kijevi vezetés részéről Olekszij Aresztovics, az elnöki iroda tanácsadója azt ígérte, hogy nagyon komolyan veszik a látottakat, s azonnali vizsgálatot indítottak. Figyelmeztették katonáikat és a civil lakosságot is, hogy a hadifoglyok bántalmazása háborús bűncselekmény.
– Mi egy európai hadsereg vagyunk, és nem bántalmazzuk a hadifoglyokat. Ha ez valóban megtörtént, az teljesen elfogadhatatlan viselkedés – közölte Volodimir Zelenszkij elnöki hivatalának tanácsadója.
Más ukrán katonai vezetők úgy vélték, hogy a jeleneteket az oroszok rendezték meg, hogy lejárassák az ukrán haderőt.
Mindkét oldalról láttunk videókat ukrán hadifoglyokról, akiket az orosz fél vitt el, és orosz hadifoglyokról, akiket az ukrán fél vitt el – reagált a hírekre Matilda Bogner, az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának vezetője. Az ENSZ azonnali vizsgálatot, és az effajta cselekmények beszüntetését sürgette.
Korábbi híradások az orosz hadsereget vádolták azzal, hogy ukrán nőket erőszakolnak meg az elfoglalt területeken.
Erdogan török elnök nyitotta meg a legújabb béketárgyalásokat
A török fővárosban kedd délelőtt elkezdődött az ukrán–orosz béketárgyalások újabb fordulója.
Házigazdaként Recep Tayyip Erdogan török államfő nyitotta meg a kétoldalú egyeztetéseket, kijelentve: a háború folytatása egyik félnek sem kedvez, annak csak vesztesei lehetnek. Történelmi felelősségnek nevezte, hogy a tárgyalófelek olyan döntésekre tudjanak jutni, ami a békét szolgálná.
Mint ismert, az eddigi kétoldalú egyeztetések érdemi előrelépést nem hoztak. Csupán a humanitárius folyosók kérdésében történt bizonyos előrelépés, hogy a leginkább ostromlott városokban élők elhagyhassák lakhelyüket, de ez a folyamat is eléggé vontatottan halad. Ukrajna felháborodott azon, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt közreműködésével sok ukrán lakos Oroszország irányába hagyja el az országot.
Szakértők előrejelzése szerint hiú ábránd valódi áttörést remélni a mai törökországi egyeztetéstől, a megnyugtató megoldás egyébként is csak a két ország államfőjének találkozóján születhet, de a Kreml szerint ettől még messze vannak a felek.
Már több mint ötezer civil, köztük 210 gyerek halt meg Mariupolban
Továbbra is 170 ezer ember van az orosz csapatok által körülzárt dél-ukrajnai kikötővárosban, a megszálló erők 30 ezer civilt erőszakkal deportáltak Oroszországba, illetve az orosz erők által elfoglalt kelet-ukrajnai területekre, írta az UNIAN.
Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolban a háború kitörése óta csaknem ötezren haltak meg a várost ért orosz támadásokban, köztük mintegy 210 gyermek – közölte hétfőn este Vadim Bojcsenko, az Azovi-tenger partján fekvő város polgármestere. Hozzátette: a kikötővárost már 27 napja ostromolják az orosz csapatok, a város lakóit állandóan bombázzák.
A polgármester állítása szerint a bombázások következtében 2340 (90%) többszintes lakóépület sérült meg, amelyek közül 1560 (60%) megrongálódott, 1040 (40%) pedig teljesen megsemmisült. A kertvárosi részeken 61,2 ezer (90%) lakóházban keletkeztek károk, ebből 40,8 ezer (60%) ingatlant ért közvetlen találat, 27,2 ezer (40%) épület vált a földdel egyenlővé. A nyolcból hét kórházban keletkeztek károk, amelyek közül három (40%) teljesen megsemmisült. Négy (90%) rendelőintézetet ért találat, ebből egy (40%) teljesen használhatatlanná vált. A városban mind a három szülőotthon megrongálódott, ebből egy teljesen megsemmisült. Hét felsőoktatási intézményben (90%) keletkeztek károk, amelyek közül három megsemmisült (40%). A városban működő 57 iskolát (90%) és 70-en (90%) óvodát ért találat, előbbiek közül 23 (40%) utóbbiakból 28 (40%) megsemmisült – mondta Vadim Bojcsenko. Továbbá két gyár, egy kikötő és egy laktanya megrongálódott a városban.
A települést a blokád előtt megközelítőleg 140 ezer mariupolinak sikerült elhagynia, utána 150 ezer lakost evakuáltak. Jelenleg még mintegy 170 ezren maradtak a városban. Harmincezer mariupolit szállítottak el Oroszországba, illetve az orosz erők által elfoglalt kelet-ukrajnai területekre.
Orosz–ukrán háború: mivel kecsegtet a mai isztambuli béketárgyalás?
Újabb béketárgyalási fordulót tart ma az ukrán és az orosz küldöttség Törökországban. A török elnöki hivatal közleménye szerint a tárgyalásokra Isztambulban kerül sor. Recep Tayyip Erdogan török elnök jelezte, előzetesen mindkét féllel egyeztetett. Erdogan ismételten kijelentette, hogy Törökország kész közreműködni az ukrajnai tűzszünet megteremtésében és a térség humanitárius helyzetének javításában.
Mint ismert, Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter március 10-én már találkozott a dél-törökországi Antalyában, de a tárgyaláson akkor nem születtek konkrét eredmények.
Volodimir Zelenszkij videóüzenetében is beszélt a béketárgyalás legújabb fordulójáról. Újfent kijelentette: Ukrajna nem enged területi egységének sérthetetlenségéből.
Oroszország szerint a katonai hadművelet első szakasza lényegében lezárult, a következő szakaszban a Donbászra koncentrálnak. Bár ebből arra is lehet következtetni, hogy Oroszország lejjebb vett a céljaiból, mások arra figyelmeztetnek, hogy a csapatok elhelyezkedése egyelőre semmi ilyesmire nem utal.
Az ukrán elnök korábban többször is úgy nyilatkozott, hogy a biztonsági garanciák, a semlegesség és a nem nukleáris státus kérdésében készen állnak a megegyezésre. A nyelvkérdés tekintetében is új hangnemet ütött meg azzal, hogy arról beszélt, kész a szomszédos országokkal tüköregyezmények keretében biztosítani a kölcsönös nyelvhasználati jogokat. Területi vonatkozásban pedig arra szólított fel, hogy Oroszországnak vissza kell vonulnia a február 24-i határokhoz, egészen pontosan “kompromisszumos területekről” beszélt.
Sajtóhír: megmérgezhették Abramovicsot és a béketárgyalások két másik tagját
Sajtóhírek alapján megmérgezhették Roman Abramovics orosz oligarchát és az ukrán tárgyalódelegáció két további tagját.
Abramovicsról tudni kell, hogy megpróbál közvetíteni Kijev és Moszkva között. A Bellingcat értesülései szerint a Chelsea futballklub korábbi tulajdonosát még március elején mérgezhették meg könnyebben, de súlyos egészségkárosodást nem szenvedett. A hírek alapján Kijevben történt vele az incidens, de ugyanígy jártak mások is, köztük Rusztem Umerov, az ukrán delegáció egyik tagja is. Utóbbi most azt posztolta, jól van, de azt nem cáfolta, hogy korábban érhette valamilyen vegyi-biológiai támadás.
A The Guardian úgy tudja, néhány órára a látását is elveszítette a dúsgazdag orosz üzletember, akit utána Törökországban ápoltak.
Abramovics nem hivatalos csatornákon igyekszik közelíteni az ukrán és az orosz álláspontokat, többször járt Kijevben és Lembergben is, ahol állítólag személyesen az ukrán elnökkel is találkozott. Az európai szankciók miatt nehéz helyzetbe került Abramovicsnak bejárása van a Kremlbe is, véli a The Wall Street Journal.
Elviekben március 29-én, a török fővárosban folytatódik az ukrán–orosz diplomáciai egyeztetés.
Előzmények:
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
