Az új oktatási törvény árnyékában bizonyára sokakban felmerül, hogyan is fog az működni a gyakorlatban. Konkrétan a 7. cikkelyre, az oktatás nyelvét meghatározó részre gondolok, mely, mint tudjuk – az eredeti tervek szerint – 2018 szeptemberétől az 5. osztálytól kezdve kizárólag az ukrán lesz.
Talán a sors fintoraként, talán más okból, de Fornoson lényegében már egy éve megvalósították az elképzelést. Az ok egyszerű: a tanári kar nagy része – élükön az igazgatóval – 2016 nyarán felmondott. Legtöbbjük külföldre távozott. Mindemellett az iskolások pedig tömegével iratkoztak át a Nagydobronyi és a Nagyberegi Református Líceumba.
A direktori pozíciót még az év szeptemberében az izsnyétei Vitalija Kis foglalta el, aki – nevéből eredeztethetően is – bár rendelkezik magyar felmenőkkel, ő maga nem beszéli a nyelvünket. Érkezésekor mindössze 6 tanár maradt az intézményben, ezért azonnal munkához látott, s a probléma megoldása érdekében a járási tanfelügyelőséghez fordult. A közbenjárásnak köszönhetően mára sikerült kibővíteni ezt a számot 18-ra, s jelenleg csupán fizika szakos tanárból van hiány.
Az új kollektíva nagy része frissdiplomás, nemrég került ki a főiskolákról, egyetemekről, a probléma azonban mégsem ebben leledzik. Közülük ugyanis mindössze négy magyar nemzetiségű, a többiek környékbeli ukrán falvakból – Nagylucskáról, Gorondról – járnak be tanítani. Egy olyan, 98 százalékban magyar lakosságú településnél, mint Fornos, ez elég nagy gondot jelent. Bár történtek próbálkozások a magyar nyelvű kollektíva létrehozására – az igazgató a II. Rákóczi Ferenc főiskolához fordult segítségért, állítólag olyan szakos tanárok nem voltak, amelyekre szüksége lett volna az iskolának.
Ugyan hivatalosan az iskola tannyelve a magyar, könnyen kétségbe vonható, hogy a valóságban is ugyanez a helyzet. Bár a magyarul alig vagy kicsit beszélő tanárok kötelezve vannak arra, hogy elsajátítsák a nyelvet, s ennek érdekében heti rendszerességgel nyelvtanórákra járnak, nyilvánvaló, hogy éveknek kell eltelnie, mire a követelményeknek megfelelően le tudják vezetni az órájukat magyarul a diákok számára. Jelen pillanatban azonban egyaránt boldogtalan tanár és tanuló: az egyik, azért mert nem értik, amit mond, a másik azért, mert nem érti, amit mondanak. Ennek ellenére az igazgató optimista.
– Úgy gondolom, nincsenek nyelvi korlátok. Ha a diákok úgy viszonyulnak a pedagógushoz, mint emberhez, szeretik s tisztelik, akkor semmiféle probléma nem merülhet fel – állítja Vitalija Kis.
A gyerekek ukrán tudásszintjének demonstrálása érdekében beinvitált minket az egyik osztályba. Két egyszerű kérdést tett fel csupán: hogy hívják őt, illetve mit tanít. Síri csend lett a teremben. Ekkor megpróbálta külön-külön felszólítani őket. Volt, aki a saját nevét kezdte el mondani vagy egyszerűen hallgatott. Végül is 4-5 próbálkozás után sikerült megadni a kérdésre a választ. Az ukrán himnusz első versszakát azonban valamennyien együtt énekelték…
A problémával kapcsolatban megkerestük Darcsi Zoltánt, aki 1986-tól 2013-ig igazgatta a Fornosi Általános Iskolát.
– A gyerekek többsége biztosan nem érti az ukrán nyelvet. Valószínűnek tartom, hogy az adott tantárgyat sem az anyanyelvükön, sem pedig államnyelven nem tudják. Ezen pedig a bemagolás sem segít.
Ezt erősítette meg Orosz Piroska is, akinek az unokája jár e tanintézménybe.
– Jelenleg nincs olyan tanterv, s olyan tanárok sincsenek, akik képesek úgy megtanítani az ukrán nyelvet, hogy az 5. osztálytól áttérjenek arra. Így a későbbiekben gondok lesznek a továbbtanulással, ami az érettséginél fog a leginkább megmutatkozni, hiszen a tanulók egyáltalán nem fogják elsajátítani a tananyagot. Ugyanakkor megértem azt is, miért nyugodtak bele ebbe az állapotba a szülők. Azért mert másképp valószínűleg bezárták volna az iskolát – hangsúlyozta Darcsi Zoltán.
Arra a kérdésre, mi volt az oka annak, hogy a korábbi kollektíva majdnem minden tagja felmondott, azt válaszolta, kevés volt a fizetés. Hogy mi lesz a továbbiakban, egyelőre nem tudni. Egy következtetést azonban mindenképpen levonhatunk. A fornosi példa világosan rámutat arra, mire számíthatunk az új oktatási törvény kapcsán. Még ennél is rosszabb helyzetre, hiszen iskoláinkban a jogszabály hatályba lépése után magyar ajkú tanárnak kell majd magyar ajkú gyereket oktatnia – ukránul.
Molnár Csaba
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
