Ukrajnában augusztustól bevezetik az elektronikus vényt. Az elektronikus receptekre történő értékesítés alkalmazása még áprilisra volt betervezve, de a háború miatt ezt elhalasztották.
Magyar Tímea
Az antibiotikumok felhasználásának szigorítása régóta érett. Az utolsó csepp a pohárban a koronavírus-járvány volt, melynek során a lakosság értelmetlen gyógyszerfelvásárlásba kezdett, ellenőrizetlenül szedte a különféle antibakteriális, vírusellenes orvosságokat. Az elektronikus vény bevezetésének első szakaszában e változtatást az antibiotikumokra, később a narkotikumokra, majd az év végéig a többi gyógyszerre is kiterjesztik. Az Egészségügyi Minisztérium azt várja, hogy az elektronikus receptek bevezetésével megelőzhető az öngyógyítás, átláthatóbbá válik a vényköteles gyógyszerfelírás folyamata.
A legfontosabb feladat pedig az egyre terjedő gyógyszerrezisztencia, vagyis a baktériumok antibiotikumokkal szembeni rezisztenciája elleni küzdelem lenne.
Az öngyógyítás és az antibiotikumok helytelen használata ugyanis oda vezet, hogy gyorsan elveszítik hatékonyságukat, nem védenek a súlyos fertőzésektől. Az indokolatlan bevitel nemcsak az általuk „kezelt” személyt fenyegeti, hanem a közegészségügyet is, mivel antibiotikum-rezisztens törzsek megjelenését okozza. Az antibiotikum-rezisztenciát a WHO az egészséget fenyegető egyik legnagyobb veszélynek tartja, mely következtében az emberiség visszatér azokhoz az időkhöz, amikor egy torokgyulladás, szülés vagy bármilyen műtét halálhoz vezethetett.
Mi változik a gyakorlatban? Tulajdonképpen csak annyi, hogy az egyébként eddig is vényköteles antibiotikumok beszerzéséhez a papíralapú helyett elektronikus receptet ír ki az orvos. Ezáltal megpróbálják visszafogni az öngyógyítást, ami rendkívül elterjedt jelenség Ukrajnában: az egészségügyi minisztérium adatai szerint az emberek 50 százaléka az orvos megkerülésével szerez be igen komoly hatású gyógyszereket. A patikák is cinkosok voltak ebben, hisz szép bevételt hozott a készítmények eladása, mivel a legolcsóbb szer is minimum 300 hrivnya.
Az elektronikus vényt ezentúl a családorvos vagy más egészségügyi szakember írhatja fel a betegnek.
Akár állami, akár magánrendelőben dolgozik az illető, a lényeg, hogy az intézmény szerepeljen az egységes egészségügyi elektronikus nyilvántartási rendszerben. A páciensnek is regisztrálnia kell az elektronikus rendszerbe, amit ha eddig nem tett meg, azt megejtheti bármelyik egészségügyi szakembernél, vagy szerződést köthet egy családorvossal. Antibiotikumos kezelés csak laboratóriumilag alátámasztott eredmények alapján írható fel a páciensnek vagy bakteriális fertőzés erős gyanúja esetében. Az egészségügyi tárca utasítása értelmében az orvosnak azt is ellenőriznie kell, a beteg mely antibiotikumra érzékeny, magyarán melyik szer hat rá, s csak ezután engedélyezheti annak alkalmazását.
Az elektronikus vénynek az előírás szerint tartalmaznia kell a gyógyszer hatóanyagát. Vagyis nem a nevét, a készítmény kiválasztásának jogát meghagyják a páciensnek, aki anyagi lehetőségeihez mérten választhat a szerek közül. A recepten szerepelnie kell az orvosság formájának: tabletta, szuszpenzió, por vagy krém stb. Ezenkívül elengedhetetlen az orvos aláírása és körbélyegzője. A beteg kórlapjában pedig részletesen meg kell indokolni az ajánlott hatóanyag javallatát.
Most talán sok idős ember megijed, hogy az elektronikus recepthez okostelefonra van szükség, ahogyan ma már számos hivatalos ügy lebonyolításához.
De nem kell megrémülni, az elektronikus vényhez nincs rá szükség, a gyógyszert elrendelő orvos egy papírra is felírja a vény adatait, amit fel kell mutatni a patikában. Egyébként az átmeneti időszakban, 2023. január 1-ig egyidejűleg a papíralapú és az elektronikus vény is használatban marad. Addig minden egészségügyi intézménynek és patikának fel kell készülnie az átállásra.
Amennyiben a patika elektronikus recept nélkül értékesít antibiotikumot, 850 – 1700 hrivnyás bírságra számíthat.
