Elhárult az akadálya annak, hogy Petro Porosenko államfő aláírja a jövő évi ukrán költségvetést, amit még november 23-án, Fekete Péntek napján hajnalig tartó ülésén fogadott el a kijevi parlament, de mostanáig nem szentesíthette azt a házelnök, mert két honatya megtámadta a dokumentum véglegesítését. Bojkottjukat most elutasította a parlamenti többség, így a házelnök ellenjegyzése után végre az államfőhöz kerülhet az ország legfontosabb pénzügyi dokumentuma.
A 2019-es ukrán költségvetésben a kormány 3 százalékos gazdasági növekedéssel és 7,4 százalékos inflációval számol. Ennek alapján az elemzők a helyben topogás büdzséjének tartják.
A költségvetés tervezett bevétele először haladja meg az egytrillió hrivnyát, 1 trillió 26 milliárd hrivnya, a kiadásokat pedig 1 trillió 112 milliárd hrivnyára becsülik. Ez alapján a várható hiány csaknem 86 milliárd hrivnya lesz.
Az államadósság a várakozások szerint a GDP 52,2 százalékára csökken. A GDP-arányos államadósság 2017-ben 61,5 százalék volt, idén 60 százalék körüli szinten áll. Ehhez képest merésznek tűnnek a jövő évi várakozások, de Ukrajnának az elkövetkező három évben minden korábbinál nagyobb, együttesen 20 milliárd dollárt is meghaladó korábbi kölcsönöket kellene visszafizetnie, ám félő, ez csak újabb hitelfelvétekkel sikerülhet. Csak jövőre 14,3 milliárd dollárt fordítanak külső és belső adósságrendezésre.
A törvényhozók a minimálbér 2019. január 1-jei megemeléséről is döntöttek. A jelenlegi havi 3723 hrivnyáról 4173 hrivnyára emelik.
A minimálnyugdíj összege ennek kevesebb mint a fele. Mindnyájan tudjuk, az ukrán nyugdíjasok túlnyomó többsége 1800 hrivnyánál is kevesebből kénytelen gazdálkodni.
Okszana Markarova pénzügyminiszter kitért rá, hogy a büdzsé összeállításakor Kijev gondosan ügyelt arra, hogy teljesíteni tudja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) követeléseit, mivel az a kölcsönök további folyósításának feltétele. A büdzsé hiányának szinten tartása mellett a másik fő követelés a lakossági gáz árának újabb megemelése volt, amit már november 1-jétől meglépett a Volodimir Grojszman vezette kabinet. A gáz ára az elmúlt hónaptól 23,5 százalékkal nőtt.
A költségvetés prioritásai összességében változatlanok, továbbra is fő helyen állnak a védelmi kiadások. Jövőre 209 milliárd hrivnyát szánnak annak finanszírozására, de tekintettel a hadiállapot bevezetésére, a végletekig kiélezett ukrán–orosz háborús retorikára, ez akár még tovább nőhet.
A katonai kiadásokat követi az egészségügyi, az oktatási reform és a decentralizáció finanszírozása. A közalkalmazottak bérét 9 százalékkal emelik, a nyugdíjasok kereseteit jövő márciusban indexálják. Harmadával nő a rendőrök és a katonák bére. Esetükben 3 éve volt egy jelentősebb emelés, amivel akkor a kifejezetten jól keresők közé tartoztak az egyenruhások és a fegyveres alakulatok tagjai, de az elmúlt évek pénzromlása már rég elvitte pénzük értékét, emiatt az elmúlt időszakban tömegesen hagyták ott a belügyi szerveket és a szerződéses katonák is ezrével léptek le.
Szakértők felhívják a figyelmet a költségvetésben vállaltak teljesítésének nehézségeire is. Bohdan Kusniruk kijevi közgazdász figyelmeztet, idén január-november folyamán a tervezettnél 16,2 milliárd hrivnyával kevesebb bevétel folyt be a költségvetésbe, ami 1,9 százalékos kiesést jelent. Ezt az elmaradó adóbevételekkel indokolta, főként azzal, hogy miközben az idei büdzsében 29,2 hrivnya-dollár középárfolyammal számoltak, de a váltási kurzus jelenleg is 28 hrivnya alatt van, emiatt pedig jócskán elmaradt a várttól az importbevételek utáni adóbefizetések . Az is egyre hatalmasabb problémát jelent Ukrajnában, hogy a papíron majd 40 milliós országban gyakorlatilag csak 16,5 millió gazdaságilag aktív adófizető van.
Dunda György
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
