Az „Értől az Oceánig”
Egy úti sorozatomban számoltam be a zamárdi Vizek háza élményparkról. A természetvédelmi létesítmény útjait róva gondoltam végig, milyen zeneművekben szerepelnek folyóvizek és állóvizek. Kezdjük az előbbivel!
Ady Endre Az Értől az Oceánig című versét olvasva induljunk az erektől, vagy inkább a csermelyektől. Schubert legismertebb műve talán A pisztráng című dala: „A csermely halkan zúgott”- kezdődik a kétnegyedes, háromstrófás opus, ami valamikor iskolai kötelező tananyag is volt. Az 1817-ben komponált művet a bécsi szerző a Pisztrángötös című kamarazenei művében két évre rá dolgozta fel. Beethoven talán legbájosabb szimfóniája, a hatodik, úgynevezett Pastorale második tétele „Jelenet a pataknál” nevet kapta, s valóban, a patak egyenletes folyását a vonósok jól imitálják.
A folyóknál a legősibb forráshoz, a Zsoltárok könyvéhez fordulunk. A 137. zsoltárban Babilon folyóit említik: „Amikor Babilon folyói mellett laktunk, sírtunk, ha a Sionra gondoltunk.” A messze távolba száműzöttek panasza ez, amit a zene fejedelme, Palestrina zenésített meg tökéletesen. A Super flumina Babylonis mindmáig a zeneköltő legtöbbet előadott darabja, s magam is sokszor énekeltem a Közgazdaságtudományi Egyetem kórusában Európa különböző részén.
A folyók természetesen már jobban megmozgatták a zeneköltők fantáziáját az egész világon.
Händel Vízizenéje talán a legnépszerűbb. A német zeneköltő a három szvitből álló művet I. György angol király temzei ünnepi hajókázására írta 1717-ben. A mű dinamikája – állítólag a hajók távolságát is figyelembe vette, amikor az uralkodó messze navigált, hangosabb, mikor közelebb került a zenészekhez halkabbra váltott. A darab osztatlan sikert aratott, meg kellett ismételni, s belopta magát a zeneirodalom legnépszerűbb slágerei közé.
A londoni darabbal Ifjabb Johann Strauss leghíresebb műve, a Kék Duna keringő versenyezhet. Az 1866-ban komponált valcer nélkül kevés bált rendeznek a világon. Dallambőségének és kiváló hangszerelésének köszönheti sikerét, s a bécsi újévi koncerteknek is mindig slágerdarabja. A kompozíció hihetetlen hasznot hozott szerzőjének, s a dallam Franz von Gernerth, az osztrák legfelsőbb bíróság tagjának fantáziáját is megmozgatta, s 1890-ben vers megírására ihlette.
A magyar népdalokban a Tisza és a Duna nagyon sokszor szerepel. A Tiszán innen, Dunán túl dallam azért is kedves számomra, mivel Bartók – egykori családi fészkünktől – Tolnától nem mesze gyűjtötte. Kodály Zoltán is felfigyelt a míves dallamra, s híres daljátékában, a Háry Jánosban is helyet talált számára.
(Folytatjuk)
Csermák Zoltán
