Lássuk a tavakat!
A harmadik részben a tavak zenei vonatkozásait vesszük számba. Az előző részben a vízkedvelő Grofét említettük, a Niagara zuhatag is nagy hatással volt rá, így, amikor egy helyi áramtermelő cég megbízta egy, a vízesést megörökítő zenemű komponálásával, rögtön igent mondott. Az 1960-ban bemutatott kompozíció az Ontario és Erie tavat összekötő víz erejére fókuszál, de a harmadik, könnyed, Nászutasok című tételben a humorát is megcsillogtatja a szerző.
Magam is jártam a zuhatagnál. „Mily mesés a Niagara-vízesés” dúdolta apám, mikor látogatást tettünk a páratlan természeti képződménynél. Buday Dénes- Harmath Imre slágere nem áll meg Kanadánál, a Mississippit is célba veszi, mondván: „Lám, csodás folyam a Mississippi. Szállodás, hol az a rizibizi?!” De nem szeretném a giccs irányába elvinni e klasszikus zenei sorozatot, ezért felhívom a figyelmet a neves kortárs-zeneszerző, Sáry László 1992-ben komponált Niagara fuvolára és ütőhangszerre című darabjára. Dohnányi Ernőt is megérintette a tajtékzó víz, egyik zongoraciklusának (op. 41) darabja kapta a Vízesés nevet. A szerző Amerikában is gyakran előadta a kompozíciót.
A leghíresebb „tavas” mű Csajkovszkij A hattyúk tava című örökbecsű, a balettirodalom talán legtöbbször játszott darabja. A romantikus történetet egy orosz népmese ihlette. Jóllehet, a bemutatón mérsékelt fogadtatásban volt része, de később elindult világhódító útjára. A hattyú egyébként a tisztaság jelképe, nem véletlen, hogy a magyar mosodai üzlethálózat, a Patyolat is emblémájának választotta. A német Hindemith és a finn Sibelius és a francia Camille Saint-Saëns is feldolgozta a nagy madarat műveiben.
A romantika is gyakran fordul a tavakhoz. Weber Csónakon című művét a legtöbb kezdő kórus műsorára tűzi: „Oly szép ma az ég, lombok lágy szava kél, és ring a kis tó, ahogy hajtja a szél.”
Liszt a Zarándokévek Svájc kötetében örökíti meg a zene nyelvén a Wallenstadti tavat, ami akkori szerelmével, Marie d’Agoult-val a kis országban töltött évei is inspiráltak.
Mégis a Balaton áll legközelebb hozzám. Most, amikor augusztus 20-án kitekintek az ablakon, elég szomorú arcát mutatja, de lesz még talán jobb is. A Közgazdasági Egyetem kórusában, mindig slágerként énekeltük Ádám Jenő Somogy-balatoni nóták című összeállítását. Kodály a Bars vármegyei Alsószecsén gyűjtötte a híres, „Ó mely sok hal terem az nagy Balaton, baharaharahaha” kezdetű dalt, amit később a Háry János daljátékban Marci bácsi bordalaként publikált. Elővettem a térképet, a felvidéki település, majd’ kétszáz kilométerre fekszik a magyar tengertől, s dalolóinak valószínűleg sohasem adatott meg a Balcsiban lubickolni.
Végül, egy kis családi bizalmas információ. Ha kifogytam a témákból, az internetről bejátszom unokáimnak az „Ül a tó partján kárókatona” című Gryllus Vilmos számot. A tüneményes darab mindig leköti a kicsiket, így mindenkinek ajánlom.
Hol is? : https://www.youtube.com/watch?v=ngMhKLIJtlI
Csermák Zoltán
