Minden évben decemberben emlékeznek meg az 1948-ban, az ENSZ Közgyűlés által elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatáról, ami az alapvető jogokat határozza meg, amelyek egyformán vonatkoznak mindenkire. Manapság viszont egyre gyakrabban lehetünk tanúi jogszűkítéseknek. Mit tehetnek ez ellen a nemzeti kisebbségek? – kérdezte a KISZó Dolinai Zsuzsanna jogászt, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási–Tudományos Intézet Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszékének oktatóját.
– Milyen jogszűkítéseknek lehetünk manapság tanúi, amelyek szembe mennek ezzel a nyilatkozattal?
– A második világháború után egy hosszú folyamatnak lehetünk a tanúi, mely az államok közötti együttműködésen és az egyetemes emberi jogokon alapszik. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával előtérbe kerülnek a kisebbségek is. Talán a legfontosabb az etnikai, vallási és nemzeti kisebbségek számára az egyenlőség elve. Esetünkben különösen a Nyilatkozat 2. cikke jelentős, amelyben leszögezik: Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra…
Ukrajna álláspontja a nemzeti kisebbségek témakörben elég problematikus, az utóbbi években több olyan törvénymódosítás történt, amely a nemzeti kisebbségek az Alkotmány által garantált jogait sérti vagy a már meglévő jogköröket szűkíti.
Ugyanakkor a rendszerválást követően az ország vállalta, hogy garantálja a nemzeti nyelvek fejlődését, illetve szabadon használhatják azokat (anyanyelvhasználati jog, anyanyelven való tanulás joga és a kulturális autonómiához való jog). A 2017-es új oktatási törvény korlátozza az anyanyelven való oktatás jogát. 2018 október 4-én Ukrajna Legfelső Tanácsa első olvasatban elfogadta „Az ukrán mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról” szóló törvénytervezetet, amely korlátozná az anyanyelv használatát. Ez nem felel meg a nemzetközi jogi előírásoknak. Az új nyelvpolitika kidolgozása anyagi teherrel és politikai ellentmondásokkal járna, és ami ennél is veszélyesebb, etnikai és nemzeti konfliktusok sorozatához vezetne.
– Az ENSZ mellett több regionális szervezet próbál érvényt szerezni az emberi jogoknak, Európában mindenekelőtt az Európa Tanács, az Európai Unió, illetve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet. Az EBESZ képviselői Kárpátalján is többször jártak már. Ők mit tudnak tenni jogaink védelmében?
– Az elmúlt 5 évben többször is járt Ukrajnában EBESZ-delegáció, fokozottan vannak jelen mind a keleti, mind pedig a nyugati térségben, beleértve Kárpátalját is. A szervezet fő feladata, hogy párbeszédet folytasson, konfliktusokat előzzön meg, elméleteket dolgozzon ki a tartós béke érdekében. A munkájukban fontos a diszkrimináció elleni fellépés, és az esetleges fenyegetések elleni harc. A nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény által biztosított jogok védelme szintén az EBESZ feladata. Ajánlásokat tesz a regionális és nemzetközi intézetekhez jogorvoslás, esetleges védelem érdekében.
– December 18 a nemzeti kisebbségek napja. Az országban ezek különösen nehéz helyzetben vannak. Számíthatunk-e javulásra a közeljövőben?
– A Velencei Bizottság következtetései és ajánlásai az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban már készen vannak. Az államfőn, a törvényhozáson és a kormányon múlik, mennyire veszik figyelembe a bizottság véleményét.
Simon Rita
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
