Emberi fáradozás – Isteni áldás

Ha nem az Úr építi a házat, építői hiába dolgoznak rajta. (127. Zsolt.)

2015 nyarán kissé félve, érthetetlenül, megilletődve álltak a bökényi görög katolikusok a tény előtt, miszerint templomuk, ami már oly sok megpróbáltatásokon ment keresztül és 2005 óta végre magukénak vallhatnak, elveszíti akkori külsejét, lekerül róla a vakolat, a bádogtető. De valójában milyen is a bökényi görög katolikus templom? Mi található a vakolat, a rideg, szürke pléhtető és torony alatt? A bizonytalan, az ismeretlen előtt álltak, tele kérdésekkel. Sokan nem is sejtették, hogy igazi XVIII. századi kincs, érték, a múlt öröksége rejtőzik a „lepel” alatt.

A lassan 250 éves kis templom sok nehézséget állt ki az évek hosszú során. Természeti csapások (árvizek), emberi viszályok, vallási felekezetek (görög katolikus − ortodox vita) színtere volt. Mégis, mint akinek „jézusi küldetése” van, kiállta a próbákat, s ezzel talán üzenni akart a XXI. század technikával elkényeztetett emberének. Az elődök ajkáról elrebegett, szívből jövő imák ugyanis képesek voltak „életben tartani” az öreg templomot. A hívek csak a felújítás ideje alatt szembesültek a ténnyel, hogy az épület fából készült, s egyre több titok, érdekesség derült ki számukra.

A több árvizet is átvészelt, és a korábbi nem szakszerű javítások időközben egyre rosszabb állapotba sodorták az épületet, aminek felújítására már nagy szükség volt. Pősze Sándor, az egyházközség parochusa, látva az templom állapotát, időt, fáradtságot, energiát nem kímélve magyarországi támogatókat keresett. Így valósult meg a teljes körű helyreállítás 2016 és 2018 között a Rómer Flóris Terv támogatásával a Teleki László Alapítvány lebonyolításában. A munkálatokat Káldi Gyula budapesti építész tervei alapján és felügyelete mellett hajtotta végre Stark István viski vállalkozó csapata. Az épület farestaurátora Szabó József volt.

A fatemplom 1770-1775 között épült. A gerendák szerkezete, azt igazolja, hogy az épületet többször szétszedték, összerakták. A Tisza partján állt szentélyt az 1800-as években a víz besodorta a faluba. Egy talált fatáblán az olvasható, hogy 1898-ban bevakolták, majd 1940-50 körül egy zsidó ember rakta rá a bádogtetőt. A négysoros ikonosztáz a XVIII. Században készült, amely szétszedésekor papírfecnikre írt imákat találtak, valamint egy olyan írást is, amely bizonyítja, hogy Szent Mihály tiszteletére szentelték a templomot. A mennyezet is különleges. A szenteket ábrázoló, festett furnérlemezek alól a kék, csillagos égbolt bukkant elő.

December elején elérkezett a várva várt nap. Szent liturgia keretében sor került a kis görög katolikus templom ünnepélyes, hivatalos átadására. A szertartást, a szentelést Milán Sasik, a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye püspöke végezte a Beregszászi Görög Katolikus Esperesi Kerület papjaival, a helyi és a környező falvakból érkezett hívekkel, valamint a tiszteletbeli vendégek részvételével. A püspök atya szent beszédében arra hívta fel a hívek figyelmét, hogy a keresztény ember életéből nem hiányozhat az íz, a só. A Krisztust követő ember életében a só pedig nem más, mint Isten szava, a Szent Evangélium. Az ételben érezzük a só hiányát, szükségesnek, fontosnak tartsuk. Sokszor érezzük, hogy valami hiányzik az életünkből is, s próbáljuk pótolni világi dolgokkal, s mindenfélével akarjuk ízesíteni, helyettesíteni. Az emberszerető Isten azonban rámutat arra, hogy Ő a mi életünk sója. Beszédében megemlítette hogy ez az egyetlen magyar fatemplom Kárpátalján.

Földváry Gábor örökségvédelmi ügyekért felelős miniszteri biztos az ünnepségen elmondta, számára is olyan fontos ez a nap, mint a jelenlévő híveknek. Sikerült véghezvinni ugyanis a tervet, megvalósult egy dédelgetett álom: „megőriztünk valamit a múltból, ami kincs és hagyaték a jövő nemzedék számára”. Ezt követően átnyújtotta Pősze Sándor atyának a templom felújítását, restaurálását bizonyító iratot. A jelenlévőket köszöntötte még Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Szilágyi Mátyás, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja, Káldi Gyula építész és Szabó József fafaragó is. Az ünnepséget a hittanos gyerekek műsora és a Tisza Csillag Kórus fellépése zárta.

Szuszik Csilla

Forrás:
KISZó

Post Author: KISZó