Törökország déli és Szíria északi részén épületek omlottak össze a február 6-ai földrengések következtében. A törökországi földrengések halálos áldozatainak száma meghaladta a 41 ezret és várhatóan tovább fog emelkedni. Először egy, a Richter-skála tízes beosztása szerinti 7,8-as, majd órákkal később egy 7,5-ös erősségű rengés rázta meg a térséget. Mivel a kárpáti régió viszonylag közel fekszik a szeizmikusan aktív területhez, és szinte hetente vannak kisebb rengések Kárpátalján és a hágó másik oldalán, Ivano-Frankivszk és Lemberg megyében, adódik a kérdés: érheti-e térségünket a törökországihoz hasonló erejű földrengés?
Szabó Sándor
Legutóbbi, nem reprezentatív KISZó-kérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy olvasóink tartanak-e a törökországihoz hasonló pusztító erejű földrengéstől? Ami a reakciógombos szavazás eredményét illeti, a válaszadók többsége (75 százaléka) fél, hogy megtörténhet
egy ilyen természeti csapás régiónkban, míg 25 százalék nem tart tőle.
Az ukrán geofizikai intézet szakértői szerint Kárpátalja a szeizmológiailag aktív régiók közé tartozik, ezért a földrengés nem számít ritka jelenségnek a vidéken, ugyanakkor nem tekinthető veszélyeztetett térségnek sem, hiszen itt elsősorban a Richter-skála szerinti 3-as fokozat alatti, általában nem is érzékelhető földlökések a jellemzőek. Évente 60-70 földmozgást rögzítenek a régióban működő szeizmológiai állomásokon.
A Kárpát-kanyar Európa egyik tektonikailag legdinamikusabb területe, amely a kiemelten földrengésveszélyes Vráncsa szeizmikus zónát is magában foglalja.
Törökországban az első rengés egy, a felszín alatt nem túl mélyen, 18 km-re húzódó törésvonal mentén pattant ki. Ezzel szemben a térségben előforduló rengések több száz kilométeres mélységben fordulnak elő, amelyek nem képesek ekkora pusztítást végezni.
Kárpátalján a Técsői járástól a megye dél-nyugati részéig húzódó térség a földrengésben leginkább veszélyeztetebb terület, ahol akár 4-es erősségű nagyobb rengés is elképzelhető. Statisztikák alapján átlagosan 50-60 évente történhet egy 5-6 nagyságú földrengés a régióban, amit azért figyelembe kell venni. Ugyanakkor földrengést előre jelezni nem lehet, nem tudjuk pontosan megmondani, mikor, hol és mekkora rengés pattan ki.
Jelentősebb kárpátaljai földrengések:
| Dátum | MSK-64 skála* | Hely |
| 1830. július 1. | VI-VII | Técső |
| 1870. december 21. | VI-VII | Técső |
| 1872. december 26. | VII | Dolha |
| 1880. január 17. | VI | Irhóc |
| 1894. október 7. | VI-VII | Bustyaháza |
| 1926. augusztus 10. | VII | Taracköz |
| 1936. augusztus 2. | VI-VII | Antalóc |
| 1937. szeptember 14. | VI-VII | Kövesliget |
| 1965. október 24. | VII | Beregszász |
| 1977. szeptember 25. | VI-VII | Beregszász |
| 1978. március 8. | VI | Nagyszőlős |
| 1979. szeptember 22. | VI-VII | Uglya |
| 1982. július 1. | VI-VII | Ukrán-Magyar határ közelében |
| 2006. november 23. | VI-VII | Beregszász |
Forrás: Ungvári Szeizmológiai Központ
*A Medvegyev–Sponheuer–Kárník-skála, más néven MSK vagy MSK-64 skála, egy a földrengések erejének műszerek nélküli meghatározására szolgáló makroszeizmikus intenzitás-skála, amely a rengések intenzitását a Föld felszínén okozott jelenségek, elváltozások mértéke, valamint a rengés emberekre, illetve emberi építményekre gyakorolt hatása alapján egy 12 fokozatú rendszerben osztályozza.
VI. erősségű: Épületen belül szinte mindenki, szabadban sokan érzik. Néhányan kibillennek egyensúlyukból. Épületben tartózkodók közül sokan megijednek, és a szabadba menekülnek. Kisebb tárgyak leesnek, bútorok elmozdulnak. Edények és üvegtárgyak eltörhetnek. Háziállatok megijednek. Az épületek közül sokban keletkezik kisebb kár, hajszálrepedés a falon, vakolatban, padlózatban.
VII. erősségű: A legtöbb ember megrémül és megpróbál a szabadba menekülni. Bútorok elmozdulnak, felborulnak. A polcokról leesnek a tárgyak. Az edényekből kifröccsen a folyadék. A régi épületek összedőlnek vagy nagyon súlyos károkat szenvednek. Kisebb földcsuszamlások keletkeznek.
Előző heti KISZó-kérdésünk:
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
