Az ukrán parlament közel három hetes pihenőre vonult, de előtte még megszavazta a tavaly október óta húzódó donbászi reintegrációs törvényt. Ez az a jogszabály, ami leírja, hogy Kijev miként szerezheti vissza a Donec-medence szakadár ellenőrzés alatti részeit.
Az előterjesztést – amely Oroszországot agresszor államnak minősíti, a szakadár „népköztársaságokat” pedig ideiglenesen megszállt területeknek – 280 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban.
A jogszabály egyebek mellett kimondja, hogy a területek Ukrajnához tartoznak, amelyeket az Oroszországi Föderáció illegitim módon szállt meg, így Moszkvának fölöttük nincs területi joga.
A jogszabályba foglalt meghatározás alapján ideiglenesen megszállt területeknek Doneck és Luhanszk megye azon részei minősülnek, amelynek „határai között az ellenőrzést az Oroszországi Föderáció fegyveres erői, valamint az orosz megszállók által létrehozott adminisztráció gyakorolja”. A dokumentum megállapítja, hogy Oroszország agressziója fegyveres erőinek és egyéb erőszakszervezeteinek „nem bejelentett és rejtett invázióival kezdődött”, továbbá terrorista tevékenységek szervezésével és támogatásával valósult meg az Ukrajnához tartozó területeken.
A dokumentum kimondja azt is, hogy minden anyagi és erkölcsi kárért, amelyet Ukrajna a megszállás miatt szenvedett el, Oroszországot terheli a felelősség.
A jogszabály alapján büntetőjogi felelősség terhel mindenkit, aki részt vesz vagy részt vett az ukrán törvényeket és nemzetközi normákat sértő orosz megszállásban.
Az előterjesztetést első olvasatban október 6-án fogadta el a parlament. Ezt követően hosszas egyeztetések kezdődtek a frakciók között a jogszabály végleges változatáról. A képviselők összesen 673 módosító javaslatot nyújtottak be a jogszabályhoz, amelyeknek zömét a parlament elvetette. A jogszabállyal azért kivárták, hogy december végén megvalósulhasson a régóta húzódó fogolycsere a felek között.
Az új törvény hatalmas visszalépést jelent a minszki megállapodásokra nézve, ezt már Moszkvában hangsúlyozzák. Kijevnek a Donec-medencével kapcsolatos lépései egy új háború előkészítésére hasonlítanak – közölte a TASZSZ állami hírügynökséggel az orosz külügyminisztérium. A tárca szerint az új ukrán törvény teljességgel ellentétes a minszki megállapodásokkal. A jogszabály a moszkvai diplomácia szerint „eltemeti” az elért egyezségeket és a rendezés mechanizmusát, beleértve a normandiai formátumot is.
„Ismételten megerősítést nyert, hogy a kijevi kormányzat nem szándékozott végrehajtani a minszki megállapodásokat. Megerősítést nyert, hogy az erőre, nem pedig a békére helyezik a tétet.
Ez a törvény nem a békéről és a Donec-medence reintegrálásáról rendelkezik, ez a háborúról szóló törvény. A dolgokat a nevükön kell nevezni” – közölte Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke.
Konsztantyin Koszacsov, a felsőház külügyi bizottságának elnöke szerint az új ukrán jogszabállyal Kijev fejfát állított a minszki megállapodásoknak. A politikus úgy vélekedett, hogy a rendezési folyamatban rész vevő Németországnak és Franciaországnak állást kell foglalnia a Minszk-ellenes ukrán törvény ügyében, amely szerinte „gyökeresen megfordítja a helyzetet az ukrán belső rendezésben”.
Borisz Grizlov, a rendezési folyamat kapcsolattartó csoportjának orosz megbízottja Minszkben újságírók előtt kijelentette, hogy az új ukrán törvény ellentétes a békés politikai rendezéssel, egyebek között azért, mert a Donec-medence különleges státusának megteremtése helyett a régió katonai elnyomására helyezi a hangsúlyt. Rámutatott, hogy a jogszabályban utalás sincs a minszki megállapodásra.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán parlamenti döntését megelőzően az Egyesült Államok kilátásba helyezte, hogy emberélet kioltására alkalmas fegyvereket szállít Ukrajnának.
A politikus a minszki megállapodáshoz való visszatérésre szólította fel Kijevet, amelyet alternatíva nélkülinek nevezett. Szavai szerint Moszkva továbbra is tartja magát az egyezséghez.
