A Krím bekebelezése, a donecki és luhanszki szakadárok katonai támogatása mellett a Kreml jól átgondolt propagandaháborút is folytat Kijev ellen. A legújabb akcióba Moszkva Varsót is igyekezett belerángatni.
Az orosz állami RIA Novosztyi hírügynökség szerint Lengyelország és Oroszország feloszthatnák Ukrajnát, ahogy azt az európai államok a „régi szép időkben” tették meggyengült szomszédaikkal. Az ország nyugati részén levő Zbrucs folyó mentén választhatnák szét Ukrajnát – adta tovább a hírt a lengyel onet.pl internetes portál. Az ügy pikantériája, hogy az oroszok azt az országot próbálják bevonni kalandor politikájukba, melynek háromszori felosztásában ők játszottak meghatározó szerepet. (1772-ben Oroszország, Poroszország, Ausztria, 1793-ban Oroszország, Poroszország, 1795-ben Oroszország, Poroszország, Ausztria vett részt a független lengyel állam feldarabolásában.)
Az orosz hírügynökség a lengyel politikusok azon kijelentéseire bazírozik, amelyek a lengyelek történelmi nosztalgiáját hangsúlyozzák a korábban elvesztett területek iránt. A lengyel–orosz szövetség leple alatt Oroszország nem csupán Ukrajna nagy részét kaparinthatná meg, hanem Lengyelországot is eltávolítaná az EU-tól.
Pawel Kowal történész, a kelet-európai ügyek szakértője, a 2015 novembere előtti kormány külügyi államtitkára szerint az ország ellenségei minden olyan lengyel cselekedetet kihasználhatnak, amely inkább a történelmi sérelmeken alapul, mint a mai reálpolitikán.
A RIA Novosztyi emlékeztet rá, hogy a lengyel nosztalgia a ma Ukrajnához, Fehéroroszországhoz, Litvániához tartozó területek iránt mindig aggasztotta az ország szomszédait. Ugyan a hivatalos fórumokon a lengyelek többször is azt hangsúlyozták, hogy nincsenek területi követeléseik, a gyakorlatban tagadhatatlan, hogy sok lengyel szomorúsággal tekint az elvesztett területekre.
Az orosz hírügynökség példaként említi, hogy 2009-ben a lembergi önkormányzat a lengyelekhez fordult azt követelve, hogy hagyják abba a „keleti határvidék” meghatározás használatát a hivatalos lengyel dokumentumokban az ukrán földekkel kapcsolatban. Tavaly Kijev és Vilnius hivatalosan tiltakoztak az új lengyel útlevél vázlata ellen, amely a vilniusi Szent Kaput és a lembergi temetőt is ábrázolta.
Kowal szerint mindez olyan manipuláció, amely aláássa Lengyelország politikáját. A közéleti vitákban sokan nem is veszik észre, hogy Európa határainak stabilitása a keleti határokkal van összefüggésben. Oroszország minden ilyen jelet kihasznál, mint ezt a hírügynökségi példa is mutatja, amellyel éket verhet Lengyelország és Európa nyugati fele közé.
Megjegyzendő, Varsó jelentős erőfeszítéseket tesz a lengyel történelem ellentmondásos tényeinek tisztázása érdekében. A parlament megszavazta azt a törvényt, amely büntethetővé teszi, ha a sajtóban Lengyelországra hárítják a náci Németország által elkövetett bűntettekért való felelősséget, többek között azáltal, hogy a „lengyel haláltáborok” kifejezést alkalmazzák.
Az új előírásokkal a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetéről (IPN) szóló törvényt módosítják, így az IPN ügyészei büntetőjogi eljárásokat indíthatnak majd azok ellen, akik „nyilvánosan és a tényeknek ellentmondva Lengyelországot, illetve a lengyel nemzetet a nácik bűntetteiben való bűnrészességgel vádolják, vagy kirívóan csökkentik e tettek valódi elkövetőinek felelősségét”.
Az ilyen tettet pénzbírsággal vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtanák. Az új szabályozás egyaránt vonatkozik a lengyel és külföldi állampolgárokra, „függetlenül a tett elkövetésének helyszínén érvényes előírásoktól.
Az MTI tájékoztatása alapján élénk vitát váltott ki a törvénymódosítás azon része, amely kitér „az ukrán nacionalisták által 1925 és 1950 között elkövetett bűntettekre”, tiltva többek között a Harmadik Birodalommal kollaboráló ukrán alakulatok bűntetteinek tagadását. Az ilyen tettek példájaként a jogszabály „az ukrán nacionalistáknak a zsidók kiirtásában való részvételét” említi, valamint a Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által 1943 nyarán elkövetett, több mint százezer lengyel áldozattal járó, Lengyelország által népirtásnak minősített volhíniai mészárlást.
Az említett kitételben az ellenzéki Polgári Platform képviselői „banderistával” akarták helyettesíteni az „ukrán” jelzőt, amely szerintük az adott összefüggésben megbélyegzi az ukrán népet. A végül megszavazott előírást előterjesztő, szintén ellenzéki Kukiz’15 azzal érvelt, hogy az ukrán jelző kihagyása „elmosná a felelősséget”.
A korrespondent.net értesülése szerint az ukrán külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki a dokumentum parlamenti jóváhagyása miatt. A törvénymódosítást még a szenátusnak és az államfőnek is jóvá kell hagynia.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
