„ … bevésem magam az emberek emlékezetébe”

Önzetlen, magabiztos és eltökélt. Fiatalként buzog benne a tenniakarás. Bízik belső iránytűjében, ami a helyes út felé vezeti; vallja: ha valamit a jó érdekében csinál, az biztosan sikerül is.
A Kárpáti Igaz Szó Kulcslyuk rovatának e heti vendége Ceber Roland, az Ungvári Járási Tanács képviselője.

– Császlócon nőtt fel, Kijevben tanult.

– Édesanyám a megyei kórházban dolgozik, édesapám magánvállalkozó, nyugdíjas. A szüleim más pályára szántak. Viszont mivel a magam ura vagyok, a jogi karra mentem. Az Ungvári Nemzeti Egyetem után Kijevben végeztem el a mesterképzést, 2015-ben diplomáztam.

– Akkor nem tétovázott, és most sem ül a babérjain.

– Miután lediplomáztam, rögtön javasolták, hogy induljak a képviselői választásokon. Eleinte nem igazán érdekelt. Végül mégis jelöltettem magam és bekerültem az Ungvári Járási Tanácsba. A kezdeményezésemre 9 sportág ingyenes használatát sikerült biztosítanunk az iskolás gyerekek számára a járásban. Ez nagy előrelépés volt.

– A jelenlegi tevékenysége viszont már ettől függetlenül történik.

– Múlt nyáron létrehoztam egy szervezetet, ami külön fogadóirodával és forródróttal rendelkezik, ahová a nap huszonnégy órájában lehet telefonálni. Ukrán és magyar nyelven egyaránt segítünk azoknak az embereknek, akik valamilyen jogi vagy egyéb szociális jellegű kérdéssel fordulnak hozzánk. Együttműködünk a helyi rendőrséggel is, illetve közgazdasági kérdésekben is irányt mutatunk. A bevont partnereink révén széles körű segítséget tudunk nyújtani, mindezt teljesen ingyen. Telefonon adunk tanácsot, de ha komolyabb dologról van szó, akkor az irodában, egy konzultáció keretében kerestünk megoldást a gondra. Nem létezik reménytelen helyzet.

– Csodájára járnak ennek a kezdeményezésnek.

– A forróvonal egyedülálló, egész Ukrajnában nincs ilyen. Nem tudom, honnan jött az ötlet, egyszerűen csak azon törtem a fejem, hogyan tudnék segíteni. Olyan visszhangot keltett ez a tevékenység, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (OSCE) is érdeklődött irántunk. Eljöttek megnézni, hogyan dolgozunk. Meglepődtek a program életképességén. Egyébként minden hétvégén kiválasztunk egy községet, ahová elmegyünk és a környék embereinek konzultációt tartunk, válaszolunk a kérdéseikre.

– A sport az egyik szívügye.

– Hétéves koromtól fociztam. Mielőtt megkezdtem a kötelező katonai szolgálatomat, intenzíven gyakoroltam ezt a sportot. Speciális sportiskolába akartak vinni, de a szüleim nem engedték, mert más szakmát szántak nekem. A megyei után országos szintre kerültem. Most azonban már nincs időm hódolni ennek a szenvedélyemnek. Másképpen van jelen az életemben a sport. A legfrissebb „munkahelyem” az ungvári járási Ökölvívó Szövetség elnöki posztja. Eddig a kárpátaljai boksz az utolsó helyen állt országos szinten. Most azon vagyok, hogy ezt megváltoztassuk. Új szekciókat nyitottunk, a legújabb bázis Császlócon van. A sport szerelmeseinek teljesen új, korszerű sportterem áll a rendelkezésükre. A foglalkozásokra minden gyerek ingyen jöhet. Az edző Kijevből érkezett, a legmagasabb szinten oktatja a fiatalokat. A célunk az, hogy felkaroljuk a tehetségesebbeket. Régen ostobának néztek, hogy állandóan pörgök, ambiciózus vagyok, most pedig meglepődnek, hogy mégis vittem valamire. Szeretnék egy állatmenhelyet is létesíteni a városban annak érdekében, hogy ne legyenek kóbor kutyák.

– Sokat csalódott az emberekben.

– Többen megígérnek olyan dolgokat, amit eszük ágában sincs véghezvinni. Nagyon zavar, ha valaki nem tartja be a szavát. Korábban a szívemre vettem, mostanság már nem. Azok, akik csalódást okoznak, kiesnek a rostán. Nem tartok haragot, nem veszekszem, csupán már nem pazarlom rájuk a figyelmemet.

– Mi az, amit nem is gondolnának Önről?

– A legtöbben meg vannak győződve arról, hogy engem valaki finanszíroz a háttérből, segít előrejutni, holott ez nem igaz. Nem hiszik el, hogy valóban bennem a tenniakarás. Keresik az indíttatásom okát, hogy hol lehet ebből nekem hasznom.

– Mi az a három szó, ami a leginkább jellemzi?

– Az az ember, aki a legtöbb időt tölti velem, úgy véli: a becsületesség, nagylelkűség és a döntőképesség.

– Vakmerő?

– Úgyis úgy lesz minden, ahogy annak lennie kell. Természetesen többször át kell gondolni a döntéseinket, viszont nekem mindig minden sikerül, ha jót akarok. Egyre kevésbé foglalkoztat más véleménye. Nem tudnak befolyásolni.

– Hogyan lehet elnyerni a bizalmát?

– Bár sok a színészkedő személy, legtöbbször meg tudom állapítani, hogy az illető jó- vagy rosszakaratú. Az élet tanított meg arra, hogy csak annak szavaznak bizalmat, aki betartja a szavát.

– Mitől függ a jókedve?

– Mindennek örülök. Ha esik a hó, ha süt a nap, semmi sem szegi kedvem. Az egyszerű dolgok is felvidítanak. Nincs okom panaszkodni, van édesanyám, édesapám, egészséges vagyok, több nem kell. Ha elmegyek valahová, a vicces beszólásaimmal vagy épp a találó megjegyzéseimmel általában bevésem magam az emberek emlékezetébe.

– Egyetért azzal a közmondással, miszerint nem szól szám, nem fáj fejem?

– Ez nem jellemző rám. Mindig őszintén megmondom a véleményemet a beszélgetőpartneremnek. Ha elhallgatnám, csak az időt húznám. Nem tud a fejembe látni, és ebből akár félreértések is születhetnének.

– Milyen tanulságot vonna le az életből?

– Legyen mindig mindenki becsületes, mert a végén a rossz úgyis elesik.

 

Simon Rita

Forrás:
KISZó

Post Author: KISZó