Hamis okiratok megszerzésében segíthetett ukrán magánszemélyeket az a két kormányhivatali alkalmazott, és két másik személy, akiket golyóálló mellénnyel is felszerelt rendőri egységek vettek őrizetbe Hajdúdorogon – írta a Magyar Nemzet.
A mintegy nyolcezer lakosú városban egy kiterjedtebb bűnözői hálózatot sejtető, szövevényes ügyről tájékoztatták a lapot. A településen mindenki tud az ügyről, de nem szabad beszélni róla. – Ezt adták utasításba – mondták az újságíróknak egy helyi oktatási intézmény előtt álló iskolai dolgozók, de azért elmondták: – Úgy tudjuk, a kiérkező rendőrök a helyi görögkeleti egyházi iskola sportközpontja mellett álltak meg. Itt feltartóztattak egy ukrán rendszámú autót, amelyet átkutattak, és a sofőrt is igazoltatták. A tanulók körében tanulóiban állítólag nagy riadalmat keltett a rajtaütésszerű akció.
A rendőrök ezután mentek a járási hivatal irodájába. A két, bilincsbe vert hivatalnokkal ezután rögtön a lakásukhoz hajtottak, ahol házkutatást tartottak és iratokat foglaltak le. A Magyar Nemzet újságírója felkereste azt a hajdúdorogi, fodrászatként is működő családi házat is, ahol aznap szintén házkutatást tartottak a rendőrök. A járási hivatal – egyébként a Hajdúböszörményi Járási Hivatal alá tartozó – dolgozói barátságosan az értésükre adták, hogy semmiről sem adhatnak tájékoztatást. Információink szerint az érintett hajdúböszörményi kormányhivatalban is óriási volt a titkolózás.
Hajdúdorog polgármestere, Csige Tamás a lapnak elmondta, aránytalan erejűnek tűnt egy vélelmezett közokirat-hamisítási ügyhöz képest a rendőri fellépés, amely sokakban riadalmat keltett. – Sajnos engem sem tájékoztattak bővebben a járási hivatal, illetve a rendőrség részéről. Ennek ellenére meg kellett nyugtatni a lakosságot, kedélyeit, mert sokan már arra gyanakodtak, hogy migránsokat vagy éppen pomogácsokat (mesebeli lények) fogtak a rendőrök – mondta Csige Tamás. A polgármester nem tud arról, hogy előfordult volna ukrán állampolgárok tömeges bejelentése a városban, mert ez eddig inkább az ukrán határ menti falvakban volt jellemző. A bejelentkezés, illetve a kettős állampolgári kérelmek elbírálása ráadásul a kormányhivatalok hatásköre, így a folyamatokat ők észlelik. Hozzátette még, polgármesterként évente 40-50 új magyar állampolgár teszi le előtte az állampolgári esküt, akik, egy-két kivételtől, eltekintve Kárpátaljáról származnak. A nevek és az akcentussal elmondott eskük az asszimiláció folyamatáról árulkodnak, de ez nem kizáró ok, ha a kormányhivatal már rábólintott az állampolgárságra, áll az írásban.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
