Ukrajna a kommunikáció szintjén igyekszik mindent elkövetni azért, hogy kedvezőbb színben mutatkozzék az oktatási törvénnyel kapcsolatban. Például azt ígérik, korrigálni fognak a Velencei Bizottság ajánlásai alapján. Ám valójában ezek csak elterelő műveletek, legalábbis mindaddig, amíg nem módosítanak a botrányos jogszabály betűin.
Kijevben most azt próbálják eljátszani az európai intézményekkel, a budapesti diplomáciával és a kárpátaljai magyar szervezetekkel szemben, amit belpolitikai vonatkozásban már számtalanszor megtettek: konkrét cselekedetek helyett csak szépeket ígérgetnek. Jobbára csak arra használják fel a különböző szintű konzultációkat, hogy elmondhassák, részükről folyamatos az egyeztetési szándék, de az érintett közösségek képviselői mereven elzárkóznak mindentől. Ám milyen kompromisszumról lehet szó ott, ahol semmi konkrét enyhítést nem kínálnak, csupán a legkülönfélébb trükkökkel próbálják belekényszeríteni a magyar és a többi kisebbséget az erőszakos ukránosítási folyamatba.
Hrinevics miniszter asszony ugyan azt ígérte a román kollégájának, hogy három évvel, 2020 helyett 2023-ig kitolják a törvény vitatott nyelvi passzusának, a hírhedt 7. cikknek az alkalmazását, de a hétköznapokban ennek az ellenkezőjét cselekszi. Hiszen személyesen az ő aláírása szerepel azon a dokumentumon, ami arra emlékezteti a kárpátaljai oktatási főosztályt, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve minden tanintézményben az államnyelv. És ez még nem minden, azt is kéri, hogy egyes humán tárgyakat már 2018 szeptemberétől ukránul tanítsanak, azaz a retorikájával ellentétben nemhogy eltolná az átmeneti időszakot, hanem éppen ellenkezőleg, a törvényben leírtaknál is közelebb hozná azt.
Éppen ezért volt jogos a magyar diplomácia felháborodása, amikor határozottan cáfolták Vaszil Bodnar ukrán külügyminiszter-helyettes múlt heti ungvári tárgyalása után tett nyilatkozatát. Miután a kijevi külügyi tárca helyettese egyeztetett kollégájával, Magyar Leventével, másnap már arról beszélt az ukrán médiának, hogy közel a megállapodás a magyar féllel, már ami az oktatási törvényből adódó nézetkülönbségeket illeti. Ilyen előzmények után erősen kétséges, hogy milyen eredménnyel zárul az e heti, Kijevben esedékes újabb egyeztetés, amikor is a szaktárcába várják a kárpátaljai magyarság képviselőit.
