A szexuális identitás kérdése már évszázadok óta heves viták tárgya, s a homo-, bi-, valamint a transzszexuális emberek megítélése a világ különböző részein teljesen eltérő. Míg például egyes afrikai vagy arab országban (Mauritánia, Szudán, Irak, Irán, Jemen stb.) halálbüntetést szabnak ki azokra, akik a saját nemükkel létesítenek szexuális viszonyt, addig máshol (Amerikai Egyesült Államok, Svédország, Hollandia stb.) akár házasságra is léphetnek az egyneműek. Természetesen mindkét oldalnak vannak végletei, s bizonyos esetekben igen könnyű átesni a ló túloldalára.
Ugandában például még csak kézzelfogható, konkrét bizonyíték sem szükséges ahhoz, hogy valakit hosszú évekre a rács mögé dugjanak. Elég, ha csak valamilyen rosszindulatú, minden alapot nélkülöző pletykát kezdenek el terjeszteni az illetőről, s egy feljelentéssel meg is van oldva a „probléma”. Így az emberek könnyen megszabadulhatnak vélt vagy valós ellenségeiktől, közben pedig életeket tesznek tönkre. A nyugati demokráciákban teljesen más a helyzet. Egyes meleg jogi aktivisták rájöttek arra, hogy az egész jelenség elfogadottabbá tételéhez már gyerekkorban szükségszerű lépéseket kell tenni. Ennek ékes példája a Magyarországon a Disney Channel-en futó „Csillag kontra gonosz erők”, gyerekeknek készült rajzfilmsorozat egyik része, melyben egy fiúbanda „Csak Barátok” című száma alatt annyira nem bír magával a közönség, hogy hirtelen vad csókolózásba kezdenek. A nézőtér tagjai közt viszont több leszbikus és meleg pár is található, akiket a készítők tudatosan rajzoltak oda. De ebbe a kategóriába sorolható Jeffrey A. Miles „A hercegek és a kincs” címmel magyarul is megjelent mesekönyve is, amely két herceg házasságkötésével végződik. A könyv egyébként állítólag egy nagyszabású projektbe illeszkedő kísérleti program, melyet államilag finanszírozott szervezetek indítottak abból a célból, hogy a négy-tizenegy éves korosztállyal elfogadtassák az egynemű szülőpárra épülő családmodellt.
Kétségtelen senki nem tehet arról, milyen nemi identitásúnak születik, viszont talán az sem járható út, ha már a gyerekbe, akinek még nem alakult ki a jelleme, belekódoljuk ezt az egész „meleg dolgot”, s a pride-on egy szál tangában kifestett férfiakkal találkozik az utcán. Viszont, ahogy az afrikai példa is mutatja, a másik oldalnak is vannak végletei, s a helyes középút megtalálása a témában valószínűleg még sokáig a jövő rejtélye marad.
