Lőrincz Anna a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium első osztályosa. A kisdiák elárulta, néhány hónappal ezelőtt nem volt egyszerű a beilleszkedés, mert egyrészt nem ismert senkit, másrészt a helyszín és a környezet is idegen volt számára. De mára ezek a gondok megszűntek, barátokat is szerzett.
– Legalább két hónapba telt, míg otthonosan kezdtem magam érezni a gimnáziumban. Az új osztálytársaimmal sokat beszélgettem, s végül barátok lettünk. Mivel egy évvel később mentem a gimibe, a tanulással nem volt gond, hiszen azt nagyjából már tudtam. Viccesen hangzik, de a legjobban a tornaórákat szeretem. A matekot és a történelmet is a kedvenceim közé sorolhatom, no meg az angolt és a németet. Az ukrán nyelvvel egy kicsit bajban vagyok, nagyon kell készülnöm, hogy jó jegyet szerezzek belőle – avatott be Anna. A kislánynak két testvére van, a nővére öt évvel idősebb nála, míg a kisöccse négy évvel fiatalabb. Inkább az öccsével vannak közös programjaik, tanítgatja, néha együtt játszik vele.
– A barátnőkkel hogy szoktatok kikapcsolódni?
– Inkább a régi barátnőimmel járunk össze, hol nálunk, hol pedig náluk találkozunk. Játszunk, filmet nézünk, elvileg nem lenne szabad, de szívesen nézzük a Csillagok háborúját. A meséket is szeretjük, például a Trollokat. Ha egyedül vagyok, olyankor rajzolgatok, vagy zenét hallgatok. Ám sok időm nem marad az ilyesmire, hiszen fotószakkörre és táncra járok. Szívesen örökítem meg a szobrokat. A gimnázium udvarán sok emléktábla, féldombormű és szobor található, azokat már mind lefotóztam.
Hegedűs Csilla
