Hiába közeleg az év végi ünnepi időszak, sehogyan sem akar csitulni az ukrán–orosz ellenségeskedés. A kijevi parlament a két ország közötti barátsági szerződés megszüntetése mellett döntött. Emellett egyházi vonalon is folytatódik a háborús árkok ásása.
Az Ukrajna és Oroszország közötti barátságról, együttműködésről és partnerségről szóló megállapodást 1997. május 31-én írtákaláLeonyid Kucsma és Borisz Jelcin akkori államfők. A szerződést tíz évre kötötték úgy, hogy automatikusan meghosszabbodik a következő tíz évre, amennyiben ezt egyik fél sem ellenzi. Nos, ukrán részről ennek most jött el a pillanata. PetroPorosenko elnök javaslatát a 450 fős kijevi törvényhozás 277 képviselője támogatta. Eszerint 2019. április elsejétől – és ez nem áprilisi tréfa (sic!) – vége a „druzsbának”. A kormányzati kommunikáció kitér rá, a döntés nem érinti hátrányosan az Oroszországban dolgozó ukrán munkavállalókat, és a piaci közeget sem fogja negatívan befolyásolni.
Ebben azonban az elemzők már nem olyan biztosak. Többen is figyelmeztetnek az ukrán gazdaság Oroszország-függőségére. A rossz politikai viszony ellenére Kijevnek változatlanul Oroszország a legfőbb kereskedelmi partnere, az ukrán gépgyártás és fémexport java még mindig oda vándorol. Emellett egymilliónál is többre teszik azon ukrán munkavállalók számát, akik ott dolgoznak.
Idén tavasszal egy kétoldalú kontraktust már semmissé nyilvánítottak az ukrán fővárosban. A kormány leállította az Oroszországgal kötött, 2011–2020 közötti időszakra vonatkozó gazdasági együttműködési programot.A megállapodást még az európai integrációt és hatalomváltást követelő Majdan-tüntetések nyomán 2014-ben leváltott Viktor Janukovics Moszkva-barát volt elnök hivatali idejében kötötték.
Ha a kormány folytatja a gazdasági együttműködés felszámolását, az fájóan üthet vissza saját gazdaságára – véli AndrijHeruszelemző. Szerinte a felbontott szerződéseknek inkább csak politikai súlya volt, az a 2014-es hatalomváltás óta gyakorlatilag amúgy sem működött. Hasonló véleményen van Mikola Szpridonov politológus.
Piár az egész, hiszen milyen partnerségről beszélhetünk a két szomszédos ország vonatkozásában, amikor lassan ötödik éve háborúban állnak egymással és Ukrajna hivatalosan is agresszornak minősítette Moszkvát
– fogalmazott.
Azt már Olekszij Jakubin mondta el, hogy ez is csak egy kártya a sok közül az oroszellenes retorikában, ami Porosenko részéről fő vezérmotívum a jövő évi elnökválasztási kampányban. A politikai elemző szerint azonban lassan kifogynak ezekből a témákból, márpedig a remélt hatást nem sikerült elérni. A részleges hadiállapot kihirdetése sem jött be igazán, sőt, az elnök jobbára csak magyarázkodásra szorul miatta, mert a legtöbben azt sejtik a háttérben, hogy ezzel próbálja elodázni az elviekben 2019. március 31-én esedékes elnökválasztást.
Az államfői adminisztrációban a másik fontos téma az önálló ukrán ortodox egyház megalakítása. Ezen a téren ismét fellángolt a vita a három részre szakadt ukrán ortodox egyházon belül. Megengedhetetlennek nevezte az önálló ukrán ortodox egyház létrehozását Kirill orosz pátriárka egy moszkvai templomszentelésen. Az orosz egyházfő az önálló ukrán egyház híveit „gonoszsággal telített” embereknek nevezte. Kirill pátriárka azzal kapcsolatban szólalt meg, hogy Kijevben a tervek szerint most szombaton tartják meg az úgynevezett egyesítő szinódust, amelynek célja egy Moszkvától független, új ortodox egyház megalapítása.
Az ukrán vezetés az ország egységes egyházának megteremtését áprilisban kezdeményezte, amikor Petro Porosenko I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkához fordult azzal a kéréssel, hogy bocsásson ki bullát az ukrán egyház önállóságáról.
Ukrajnában három részre szakadt az ortodox egyház. A legtöbb temploma, gyülekezete és hívője a moszkvai patriarkátus alá tartozó, de autonómiával rendelkező Ukrán Ortodox Egyháznak van, amelynek élén Onufrij metropolita áll. Utóbbit a hétvégén Petro Porosenko államfő arra kérte, járjon közbe Moszkvánál a Kercsi-szorosban történt incidens során fogságba esett 24 tengerész szabadon bocsátása érdekében. Utalt rá, vele Vlagyimir Putyin orosz kollégája erről nem akar tárgyalni. A Kremlben ezt azzal magyarázzák, hogy Putyin nem kívánja ilyetén is segíteni Porosenko oroszellenességre épülő kampányát.
Dunda György
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
