Ukrajna arra készül, hogy újabb hadihajókat indít útnak a Fekete- és az Azovi-tenger között a Kercsi-szoroson keresztül – erősítette meg egy televíziós interjúban Jurij Birjukov, Petro Porosenko elnök és a védelmi miniszter tanácsadója.
Ugyanezt mondta Olekszandr Turcsinov, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Bizottság (RNBO) titkára tavaly decemberben a BBC ukrajnai kiadásának adott interjújában. A politikus érvelése szerint ugyanis ha Kijev nem indítana több hajót, akkor elismerné Oroszország fennhatóságát a Krím és a Kercsi-szoros fölött, ezt pedig nem teheti és nem is teszi meg.
Turcsinov szavait magyarázva Birjukov kifejtette, hogy a nemzetközi megállapodások értelmében az ukrán hajóknak joguk van akadálytalanul közlekedniük oda-vissza a Fekete- és az Azovi-tenger között.
„Mi pedig ezt folytatjuk is, akár tetszik ez az oroszoknak, akár nem” – szögezte le. Hozzátette, hogy a következő alkalommal nemzetközi megfigyelőket is visznek magunkkal.
„Próbáljanak csak még egyszer olyasmit tenni az oroszok, mint legutóbb”
– mondta, utalva a november 25-én történt incidensre, amikor az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra a Krím félsziget partjaitól 13-14 tengeri mérföldre, majd elfoglalta őket, a haditengerészeket pedig letartóztatta tiltott határátlépés címén. Az incidenst Kijev katonai agressziónak minősítette és egy hónapig tartó, részleges hadiállapotot hirdettek ki, ami december 26-án járt le.
A novemberben történtekkel kapcsolatosan a tanácsadó kijelentette: az orosz fél vélhetően arra számított, hogy az ukrán hajók visszalőnek. „Ez esetben ugyanis Oroszország bizonyítani tudta volna, hogy mi agresszívan léptünk fel” – magyarázta. Kiemelte annak fontosságát, hogy az ukrán hadihajókat nemzetközi vizeken foglalták el. „Vagyis ez nem fedi az oroszok meséjét arról, hogy egyetlen hajónk is megsértette volna a területi vizüket. Ráadásul a Krím területi vizeit? A Krím Ukrajna része. Ezért igen, a hajóink továbbra is közlekedni fognak. Nem mondhatjuk azt, hogy megijedtünk, ezért többet nem indulunk el” – fejtette ki Birjukov.
A Krím félszigetet 2014-ben önkényesen csatolta el Oroszország Ukrajnától, amit a világ országainak zöme – beleértve az Európai Unió és a NATO tagállamait – nem ismer el legitimnek. Oroszország viszont a Krím körüli 12 tengeri mérföldes övezetet saját felségvizének tekinti, a Kercsi-szoroson való áthaladást pedig a nemzetközi és az ukrán–orosz kétoldalú megállapodásokkal ellentétesen saját engedélyéhez köti.
Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet – ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra – megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva engedélyhez köti. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta meg Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán haditengerészek elengedését, akiket jelenleg is Moszkvában tartanak fogva.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
