Az átlagember megszokta, és szerinte az a természetes, hogy a nyári kánikulában keresi fel valamelyik strandot, hogy megmártózzon a hűs és frissítő habokban. Ám vannak olyanok, akik nem kedvelik a langyos vizet, és inkább télen indulnak el lubickolni. Mi ebben az élvezet? – kérdezte a KISZó Spisák Józsefet, az ungvári Rozmár Egyesület vezetőjét.
– Az avatatlan szemlélő a látványba is beleborzad, és holmi csodabogaraknak tartja a rozmárokat.
– Aki ilyenkor jár strandolni, ritkán betegszik meg. Napi egy mártózás, illetve heti két lubickolás garantáltan megedzi a lelket és a testet, erősíti a szervezet immunrendszerét. Ehhez lehetőleg folyó vizet kell választani, mert abban mozgásban van az energia, mindig friss erő jut a szervezetbe.
– Mit tanácsol annak aki úgy dönt, hogy szintén kipróbálja, milyen érzés jeges vízben fürdeni?
– Nem elég csak úgy elhatározni és vízbe ugrani. Szilárd akaratra és alapos lelki felkészülésre, teljes pozitív hozzáállásra is szükség van. Akiben felmerül a leghalványabb kétely vagy félelem, az ne próbálkozzon, mert a mártózásnak nem lesz jó vége.
– Valahogyan mégis el kell kezdeni.
– Lényeges, hogy csak úgy, magánkezdeményezésre, tapasztalt kísérő nélkül senki ne menjen a hideg vízbe. Az sem mindegy, miként vetkőzzünk neki. Először mindig a lábbelitől és a derékon aluli ruházattól kell megszabadulni, s csak ezt követően vesszük le a többit. Szigorúan tilos alkoholt fogyasztani és testgyakorlatokat végezni. Nyugodt állapotban merüljünk a habok közé. Arra kell erősen gondolni, hogy a víz nem hideg, csak nedves és melegebb, mint a levegő. A megmártózás ne tartson 10-15 másodpercnél tovább. A szárazra lépést követően nem szabad sokáig ruha nélkül álldogálni.
– Ön hogyan fogott hozzá? És mit kell tudni az egyesületről?
– Gyermekkori álmom volt, hogy egyszer kipróbáljam, milyen lehet a jeges vízben fürdőzni. Ám sokáig nem volt, aki oktasson, így nem tudtam, hogyan kell elkezdeni. 2001-ben Bohdan Gyikij munkácsi sportember, egyetemi docens tanácsait követve vágtunk bele a test és lélek efféle edzésébe. Három taggal indultunk, mára több mint 300-an vagyunk. Az egész megyében többezres tábora van a téli strandolásnak. Én 2001. február 1-én csobbantam először az Ung jeges vízébe. Soha nem felejtem el azt a napot!
Balogh Csaba
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.