Méltán nevezhető minden kárpátaljai magyar filológus tanárának. Ám ennél is több, mert nemcsak oktatott, hanem maradandó tudást adott, olyat, melyből az, aki jól sáfárkodik vele, egész életen át táplálkozhat.
Az életútját vázoló írások általában az alábbiakat tartalmazzák.
Nagyráton született, ott kezdte tanulmányait, majd a Husztról Munkácsra áthelyezett tanítóképzőben szerzett elemi iskolai tanító oklevelet 1953-ban. Az 1950-es években Huszton indult, majd Ungvárra áthelyezett tanárképző főiskola magyar szakán kezdte tanulmányait, ám a főiskolát megszüntették. Így az Ungvári Állami Egyetem orosz nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát 1958-ban.
Az egyetem befejezését követően a Kárpáti Igaz Szó, majd a megyei rádió magyar szerkesztőségében dolgozott.
Az Ungvári Állami Egyetemen 1963-ban megnyílt Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék oktatója volt 1994-ig, nyugdíjba vonulásáig. 1997-től a Beregszászon létrejött II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára, a Filológiai Tanszék vezetője lett.
Tudományos munkáját a magyar-ukrán nyelvi kontaktusok és a kárpátaljai magyar nyelvjárások kutatásának szentelte. 1974-ben védte meg kandidátusi disszertációját Az ungi magyar nyelvjárások ukrán jövevényszavai címmel (2007-ben a Nyíregyházi Főiskola jóvoltából nyomtatásban is megjelent).
Ma szinte egyetlen magyar szakos tanár sincs Kárpátalján, akit ne Kótyuk István vezetett volna be a szintaxis rejtelmeibe.
Kótyuk István élete során több területen alkotott maradandót: kutatásai, műfordításai, lexikológiai, lexikográfiai munkássága, oktatói tevékenysége egyaránt kiemelkedő. Részt vett a Nyíregyházi Főiskolán az ukrán-magyar és magyar-ukrán szótár, illetve szótári adatbázis szerkesztésében, főszerkesztőként jegyzi a beregszászi főiskolán megjelent magyar-ukrán és ukrán-magyar iskolai szótárakat.
Több tucat általános és középiskolai magyarnyelv-tankönyv szerzője, felsőoktatási jegyzetek szerkesztője.
Fontosabb elismerések, díjak: Dialektológiai kutatásait 1993-ban Csűry Bálint-díjjal ismerték el. Ukrajna kiváló oktatási dolgozója. A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága 2009-ben Arany János-életműdíjjal ismerte el tudományos és oktatói tevékenységét.
A 2016-ban a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács frissen alapított díját a kiemelkedő tudományos, illetve tudományszervezői munkásságért kategóriában a humán tudományok képviselői közül Kótyuk István nyelvész kapta meg, aki évtizedeken át magas színvonalon folytatott kutatói tevékenységet, kiemelkedő tankönyvszerzői munkásságot, továbbá az Ungvári Állami Egyetemen, majd a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán végzett felelősségteljes oktatómunkát.
Sokoldalúságára, hatalmas munkabírására utal, hogy jelentős tudományos munkássága mellett irodalmi tevékenysége is figyelmet érdemlő.
Egyebek mellett Ivan Necsuj-Levickij, Leszja Ukrajinka és Arvo Valton műveit fordította magyarra.
Két gyermekverskötet szerzője.
Születésnapja alkalmából tisztelettel köszöntik önt, úgy is, mint a Kárpáti Igaz Szó egykori újságíróját, a KISZó jelenlegi munkatársai
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.