A Magyar Patrióták Közösségének képviselői nemrégen jártak először a nagyszőlősi járási Salánkon. A közösség vezetője, dr. Hetzmann Róbert egy észak-erdélyi kistelepülésen, Magyarberkeszen, egy jótékonysági alkalmon ismerkedett meg és kötött barátságot Balogh Attila salánki református lelkipásztorral.
– Látva azt, hogy a kárpátaljai magyarság jelenleg a leghányattatottabb sorsú nemzetrészünk,
elhatároztuk, hogy a magunk szerény eszközeivel mi is hozzájárulunk a közösség megmaradásához – hangsúlyozta dr. Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének elnöke pénteken Salánkon, amikor átadták összegyűjtött adományukat a helyi Ifjúsági Ház fejlesztésére. – 2017 végén döntöttük el, hogy kiemelten szeretnénk foglalkozni a kárpátaljai magyar közösség ügyével, így ennek megfelelően 2018 tavaszán a hagyományos jótékonysági estünket a korláthelmeci magyar óvoda megsegítésére szerveztük meg. Látva azonban azt, hogy a kárpátaljai magyarságra nehezedő nyomás tovább fokozódik, és ilyenkor még nagyobb szerepe van a nemzeti összetartozásnak, decemberben még egy jótékonysági estet szerveztünk a Salánki Református Ifjúsági Ház javára.
Nagy örömünkre Kanadából is érkezett segítség,
és így összesen egymillió forint támogatás gyűlt össze – tette hozzá Hetzmann Róbert, s azon reményének adott hangot, hogy ez az összeg elegendő lesz, hogy elinduljon a nagyszerű álom a megvalósulás útján, s az ifjúsági házat mihamarabb befejezzék.
– A közszereplő ma nem én vagyok, hanem azok, akik úgy döntöttek, hogy adományt gyűjtenek Salánk boldogulása érdekében. Közben elmerenghetünk azon, miért
egy pillanatra sem engedhetjük el kárpátaljai honfitársaink kezét – kezdte mondandóját dr. Grezsa István miniszteri biztos.
Hozzátette, amikor adománygyűjtés zajlik, és nem csak az anyaországban, hanem a világnemzetté váló magyarság minden közösségében, hétköznapi igazság, hogy Kárpátalját segíteni kell. – Ahhoz, hogy mi meg tudjunk maradni magyarnak, nem szabad egyetlenegy szállásterületet sem feladni. Ezt a területet mindig több nemzetiség lakta, a Magyar Királyságnak is a legszegényebb vidékei közé tartozott, viszont békében tudott itt élni magyar, ruszin, ukrán, és mindenféle nemzetiség. Ezt a sokszínűségét, ezt az értékét szeretnénk megőrizni, megőrizni olyannak, amilyen volt. Ez pedig azt jelenti, hogy amikor kárpátaljai magyaroknak gyűjtenek fiatal honfitársaink, akkor egyúttal az állam képviseletében azt is egyértelművé szeretném tenni, hogy nem csak az itt élő magyar közösség megmaradása a mi érdekünk, hanem az, hogy
erőnkhöz képest az itt élő többségen is segítsünk, hiszen a szükség nem nemzetiségfüggő – hangsúlyozta Grezsa István.
II. Rákóczi Ferenc Salánkon tartotta utolsó országgyűlését. A szőlőhegy aljában épült kastélyban szállt meg, melyet később, 1717-ben krími tatárok gyújtottak fel. A pince azonban megmaradt, ma is használható, amit Rákóczi-pinceként emlegetnek, ezáltal is megőrizve a fejedelem Salánkon tartózkodásának emlékét.
Ennek apropóján Szilágyi Mátyás, a beregszászi külképviselet főkonzulja elmondta, mivel az idei évet Rákóczi emlékévvé nyilvánították, aktuálissá válnak Salánkon az ehhez kapcsolódó rendezvények.
Kifejtette, olyan tudományos konferenciát is szeretnének szervezni, amely átfogó képet alkot az eseményről.
A támogatásért Balogh Attila református lelkész és Aljohin Viktor, Salánk polgármestere mondott köszönetet. A lelkésztől megtudtuk, az épületet a kommunizmus idejében államosították, ukrán iskolaként működött. Most azt szeretnék, hogy minden porcikájában a magyar identitást erősítse.
Hegedűs Csilla
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
