A nagydobronyi családorvosi rendelőben majdnem mindig nagyüzem van. Egymásnak adják a kilincset a páciensek, ki köhögő, lázas gyermekét hozza a családorvoshoz, ki a hideg idő miatt kiújult krónikus panasza kapcsán keresi fel.
– Bizony nincs időnk unatkozni – ismeri el Baksa Géza, a rendelő főorvosa, akitől megtudjuk, hogy az ungvári járási egészségügyi intézmény jelenleg ötezer-nyolcszázharmincegy lakosról hivatott gondoskodni. – Tavaly harminckilenc újszülöttet jegyeztünk és hatvanhárman távoztak az élők sorából. Sajnos a demográfiai mutatók romló tendenciát mutatnak. Alábbhagyott a gyermekvállalási kedv, rengeteg fiatal dolgozik a határ túloldalán. Pontos számot talán senki nem tud mondani,
de becsült adatok szerint másfél-kétezerre tehető azok száma, akik csak hébe-hóba látogatnak haza.
Előbb-utóbb családjukat is magukkal viszik, így nem csoda, ha egyre ritkábban jár felénk a gólya. Fogyunk csendesen – ismerteti a helyi statisztikát beszélgetőpartnerünk.
A helyi egészségőröket is megérintette az elvándorlás szele, egy orvosnő felmondott. Szerencse, hogy a hatályos törvény értelmében a jelenlegi négy családorvos is el tudja látni a települést.
– Bár vannak ellentmondó utasítások, a családorvos 1800, a belgyógyász 1500, a gyerekorvos még ennél is kevesebb lakossal köthet szerződést.
Nagydobronyban jó ütemben halad a szerződéskötés, vannak orvosok, akik már elérték a jelzett szerződésszámot.
Ami viszont a kötelező műszaki feltételeket illeti: az egyik számítógépünket még 2010-ben kaptuk az államtól, a másikat a magyar állam biztosította, ahogyan a nyomtatót, egy vizeletanalizátort és egy vércukorszint-mérőt is. A közelmúltban az ukrán állam is beszerzett számunkra egy-egy cukorszintmérőt. Az elsősegély- nyújtáshoz szükséges gyógyszerekkel, egyszer használatos fecskendőkkel éppenséggel el vagyunk látva.
A fertőtlenítő- és tisztítószerekből viszont folyamatos hiány mutatkozik.
Felújítási munkálatokra nálunk nem volt szükség, mivel arról a holland OZO alapítvány gondoskodott, amely 2009-től kezdve éveken át folyamatosan dolgozott az intézmény csinosításán, korszerűsítésén. Kicserélték a tetőzetet is, majd következett a fűtési rendszer, a vízszolgáltatás, a villanyvezetékek korszerűsítése, ezután jött a nyílászárók cseréje, végül a szobák tatarozása és a külső felújítás, mely 2015-ben fejeződött be.
– Mit mutatnak a tapasztalatok? A huzamos ideig külföldön tartózkodó lakosok más típusú betegségekkel térnek haza?
– Nem jellemző, hogy elhanyagolt kórokkal térnének haza, hisz a településünkről elvándorlók zöme európai uniós országokban dolgozik, ahol kötelező a betegbiztosítás, a nagyvállalatok enélkül nem is foglalkoztatják a munkavállalókat. Változóban van viszont az emberek mentalitása: míg a külföldön dolgozók két bérből nagyszerűen megélnek és félre is tudnak tenni, ezáltal jobb a kedélyük, az itthon maradók – többek között az utóbbi hónapok történései kapcsán –, folyamatosan stressznek vannak kitéve, emiatt egyre ingerültebbek, gyakrabban szednek nyugtatót. Már egy szimpla sorban állás során is képesek olykor egymásnak esni.
– Melyek a leggyakoribb akut problémák a helyi lakosság körében?
– A felső légúti megbetegedések vezetik a sort. A krónikus bajok között viszont a felnőttek körében a hipertónia, a cukorbaj, a mozgásszervi bántalmak viszik a prímet. Egyre többször fordul elő fekélyes vastagbélgyulladás, Crohn-betegség, hódítanak a civilizációs ártalmak kapcsán kialakuló autoimmun kórok.
Nagydobronyt dolgos emberek lakják, rengeteg a fóliasátor, mindenkinek van kertje. A megerőltető munka következménye, hogy gyakori a gerincsérv, a derékbántalom, a hátfájás.
S mivel főszezonban nem engedhetik meg maguknak, hogy betegeskedjenek, begyógyszerezik magukat és mennek tovább. Ezért válik panaszuk krónikussá, súlyosabb esetben műtétre is szükség van – tájékoztat a doktor, akitől azt is megtudjuk, hogy a gyerekek körében egyre inkább elhatalmasodnak az idegrendszeri elváltozások. Ennek hátterében valószínűleg a túlzott televízió-, számítógép-, okostelefon-használat áll.
Jó hír ellenben, hogy nem érhető tetten ugrásszerű növekedés az onkológiai problémák terén. A nőknél továbbra is a mell és a méhszáj, a férfiaknál a tüdő, a vastagbél és a bőr elváltozásai a leggyakoribbak. A mértéktelen alkoholfogyasztás sem jellemző a településre, az itt élők számára reggeltől estig tennivalót ad a föld, a háztáji gazdaság, nincs idejük italozni.
A gyerekek védőoltása terén most próbálják behozni a több hónapos elmaradást, jelenleg elegendő szérum áll a rendelkezésükre, tudtuk meg a főorvostól.
Az egészségügyi reform első tapasztalatairól beszélgetve kiderül, a szakemberek is számos hiányosságot látnak. Az egészségbiztosítási rendszer, a közigazgatási reform nélkül szerintük nem kellett volna belekezdeni. Ugyan volt egy időszak, 2010-ben, amikor a medicina finanszírozására szánt pénz a községi tanácsok hatáskörébe tartozott – tudtak számolni, tervezni vele –, de aztán visszakerült a járásokhoz. Jelenleg ugyan bekérik, mire van szükségük, de ennek ellenére is saját kényük-kedvük szerint osztják el a támogatást. Például mivel négy családorvos van, az előírás szerint négy számítógépnek, nyomtatónak, mobil telefonnak, járműnek kellene a nagydobronyi rendelő rendelkezésére állnia. Viszont ezek hiányában mindenki a saját eszközeit használja, hogy elvégezhesse a munkáját, derül ki a nem túl biztató valóság.
Magyar Tímea
