A Felső-Tisza-vidék a rejtőzködő kincsek világa. A középkori templomok földje, középkori egyházi örökségben a Kárpát-medence egyik leggazdagabb vidéke, ahol a gótika és a reformáció rendkívül egyedi kulturális örökséget hagyott az utókorra. A freskók évszázadokon át bújtak meg a fehérre meszelt vakolatok alatt, amelyek sorra kerültek, kerülnek elő az utóbbi évtizedekben. A 18. századból származó kazettás mennyezeteket, faragott berendezéseket a magyar népművészet legszebb emlékei között tartják számon. Ezeket a látványos örökséghelyszíneket a Középkori templomok útja fűzi fel egy turisztikai útvonalra.
A Középkori Templomok Útja Egyesület a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola társszervezésében nagyszabású kiállítás keretében kalauzolja el az érdeklődőket a Felső-Tisza-vidék tájaira. A kiállítás megnyitójára és műhelytalálkozóra csütörtökön a főiskola Gross Arnold termében került sor. Deák Attila turisztikai szakértő, a Középkori Templomok Útja Egyesület titkára elmondta, a kiállításból látható, hogy
a Felső-Tisza-vidék egységes műemlékállománnyal rendelkezik, a Szabolcstól Benéig tartó sorozaton rengeteg hasonlóság fedezhető fel.
Az előadók ezekre a hasonlóságokra hívták fel a figyelmet, de érdekes előadásokat tartottak turisztikai szakemberek is.
A résztvevőket dr. Orosz Ildikó, a főiskola rektora köszöntötte. Elmondta, a kárpátaljai templomokról, különösen a magyar vidék templomairól nagyon kevés szó esett, nagy részük a Szovjetunióban nem is lett műemlékké nyilvánítva.
– Kárpátalján gyönyörű templomok vannak, a görög katolikus egyházhoz tartozó kárpátaljai stílusú fatemplomok be is kerültek az UNESCO nemzetközi listájába, míg a többiek feltárása nem történt meg.
Ezért minden olyan lépés, ami közelebb visz minket múltunk eredeti állapotához, nagyon fontos számunkra, így a mai alkalom is – fogalmazott a rektor.
Szilágyi Mátyás, a beregszászi külképviselet főkonzulja kifejtette, a hagyományápoló, turisztikafejlesztő rendezvény tipikusan a magyar nemzeti összetartozás 21. századi megélését, erősítését, tudatosítását szolgálja. Egyben egy olyan program, amely mindenképpen a nemzeti összetartozás fogalomkörébe vág.
A műhelymunka keretében előadást tartott Kollár Tibor, a Középkori Templomok Útja Egyesület alelnöke, Gaylhoffer-Kovács Gábor művészettörténész, Deák Attila, Berghauer Sándor, a főiskola földtudományi és turizmus tanszékének docense, valamint Tarpai József, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács tiszteletbeli elnöke.
Az időszaki kiállítás február 8-ig tekinthető meg a főiskola Gross Arnold termében.
Hegedűs Csilla
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.