Csongor magyarok lakta település. Régebben, a szovjet rendszerben a helyi férfiak Oroszországban vállaltak munkát, akadtak vegyes házasságok, de az utóbbi tizenöt évben ez nem jellemző a falura. Bár félreesik a főútvonaltól, az ott élők nem panaszkodnak, igyekeznek, helyben megteremteni a kenyérre valót. 2015-ig az elvándorlás sem volt jellemző Csongorra, azóta is csupán nyolc család tartózkodik ideiglenesen külföldön. Ám ingatlanjaikat nem adták el, s ez arra utal, hogy idővel hazajönnek.
– Valóban nincs okunk panaszra, hiszen a legfontosabb szempontokat tekintve − így az egészségügy, jövedelem és közösségi élet szempontjából – jó a helyzet Csongoron. Ami a kultúrát illeti, elmondhatom, a járásban egymás után háromszor a mi kultúrházunk lett az első a szemléken. A járásban 88 település van, ezért is tölt el minket büszkeség, hogy a közművelődésben dolgozók és gyermekeink ilyen jól teljesítenek – kezdte beszélgetésünket Baksa Tibor polgármester.
Ami a munkaerőpiacot illeti, ezen a téren egy kicsit aggasztóbb a helyzet. Az elvándorlás is emiatt van, ugyanis a költségvetési intézményekben, valamint
a néhány kis- és középvállalkozásokon kívül más munkalehetőség nincs a faluban.
Mostanában egy magyarországi cipőgyár nyitott itt leányvállalatot, ahol 25 embert foglalkoztatnak, a napokban pedig még tíz helyinek adtak munkát.
– Tudnak lépéseket tenni a munkahelyek megtartása érdekében?
– Igen. Jó a kapcsolatunk Magyarországgal és más országok befektetőivel. Ez persze nem azt jelenti, hogy a mi községünket elkerülné a szegénység. De hála Istennek ez csupán két családra jellemző, mert nálunk olyan a református gyülekezet, és az egész falu hozzáállása, hogy abban a pillanatban segít, és nem csak használt ruhával. Tehát igyekszünk helyben, saját berkeinken belül megoldani ezeket, és más gondokat is.
Az önkormányzat jó kapcsolatokat ápol és együttműködik az egyházakkal, a civil szervezetekkel, a vállalkozókkal.
A képviselőtestület zöme helyi kisvállalkozó, egyértelmű − együtt szépíteni, fejleszteni a mi kis falunkat.
– Milyen a gazdasági helyzet a településen?
– A férfiak egy része külföldön vállal munkát, a többiek a faluban gazdálkodnak Magyarországi lehetőségeknek köszönhetően. A csongori mezőgazdasági földek 90 százaléka a helyi lakosok jogtulajdonában van. Nem a legjobb minőségűek, de a szemeseknek és a ciroknak megfelel.
Mindenki tudja, hogy Csongorra a cirokseprű-készítés jellemző.
Nagy hasznot nem hoz, de meg lehet belőle élni. Jó hír, hogy egy lembergi vállalkozó több ezer seprűt kíván felvásárolni. Ez azt jelenti, hogy megint lett piaca a cirokseprűnek.
– Milyen az önkormányzat anyagi helyzete?
– A környező településeknél, rosszabb, mivel nincs benzintankolónk, nincs vasútállomásunk. A költségvetésünk szigorúan a bérek kifizetésére korlátozódik. Mivel az önkormányzatok harmadik éve nem kapnak dotációt az államtól, így csak a helyi adókra támaszkodhatunk, abból kell gazdálkodnunk. A fejlesztések finanszírozása okozza a legnagyobb fejfájást.
Bár az intézményeink kitűnő állapotban vannak, azok felújítását az anyaországnak köszönhetjük.
– Milyen nagyobb fejlesztések valósultak meg az utóbbi években?
– Sopron önkormányzatának köszönhetően az óvodát teljes egészében sikerült felújítanunk, hat új buszmegálló épült, a polgármesteri hivatal, a kultúrház, a könyvtár épülete szintén teljesen újjáépült. Mindez hetven százalékban magyarországi támogatással került megvalósításra. Az orvosi rendelő rekonstrukciójára, szintén a magyar kormány támogatásával, ez éven kerül sor.
Jelenleg a 23 éve nem működő iskolai étkezdében zajlanak munkálatok, amit ez év szeptemberében szeretnénk üzembe helyezni.
Az étkezde felszerelésének megvásárlására most kaptunk a járási hivataltól 200 000 hrivnyát, amit Magyarország Ungvári Főkonzulátusa 2 millió forinttal pótolt ki. Ebből már biztosan korszerű étkezdét tudunk beindítani. Az egész felújítás kétmillió hrivnyás befektetés. Én azt mondom, hogy az Isten nagyon kegyes Csongorhoz, mert a terveink eddig még ha nem is azonnal, de megvalósultak. Persze ez nem azt jelenti, hogy ne lennének problémáink. A legnagyobb gondot a rossz utak jelentik.
A Szernye−Csongor, Barkaszó−Csongor útszakasz katasztrofális állapotban van. Jó hír viszont, hogy a faluban kifogástalan úton közlekedhetünk.
– Mik az idei terveik?
– A mellékutcákat mindenképpen szeretnénk felújítani és be akarjuk kamerázni a főutcát, ugyanis a jó úton megnőtt a forgalom. Ígéretet kaptunk a járási tanácstól az iskola régi épületének külső felújítására és átfedésére. Tavaly Sopron polgármestere, dr. Fodor Tamás segítségével ebben az épületben alakítottunk ki egy tornatermet. Az iskolához vezető 250 méter új aszfaltos autóút megépítésére most kaptuk meg Magyarországtól a támogatást. Nagyon remélem, hogy a terveinket, mint eddig is, sikerül megvalósítani.
Hegedűs Csilla
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
