„Barátságos meleg szobában.” – folytathatnám Petőfi versét. Csakhogy minden bizonnyal – a földgáz jelenlegi ukrajnai ára miatt – ezt sok állampolgár nyílt provokációnak tekintené, a cinikusabbak pedig kérdéssel válaszolnának: hol melegek a szobák mostanában?
Jelentem, a boldogságot az ENSZ is kereste Ukrajnában, de sehol sem találta. Erről tanúskodik a világszervezet azon elemzése, mely során 156 országot rangsoroltak a stabil fejlődés ismérvei szerint. A „boldogságlistát”, melyet évente közzétesznek, az idén is Finnország vezeti. Dánia a második, Norvégia a harmadik. A dobogósokat Izland és Hollandia követi. A listát Dél-Szudán zárja.
(A miheztartás kedvéért: Finnországban az egy főre jutó GDP 45 730 USD, az afrikai országban 1221 USD.)
A rangsorban Ukrajna a 133. helyet foglalja el. Olyan országok előzik meg, mint Irak, Kongó, Mali, Mianmar, a Csád Köztársaság. Közvetlenül utána Etiópia következik…
A listán szereplő államok közül az utóbbi tíz évben a legjelentősebb mértékben Venezuelában, Indiában, Malajziában és Ukrajnában romlott a helyzet.
Ebben az évben a felmérésben elsősorban azt vették figyelembe, hogy az adott országban miként alakult a „boldogságindex”, milyen a lakosság szociális védettsége, mennyire problémamegoldó és milyen politikát folytat az ország vezetése.
Hogy az állampolgárok közérzete tükrözi-e az ENSZ felmérését, az vasárnap, pontosabban az elnökválasztás első fordulója eredményének közzétételekor derül ki. Mint ahogy az is, hogy a „széles tömegek” egyáltalán bíznak, reménykednek-e sorsuk jobbrafordulásában.
Persze az is lehetséges, hogy a világszervezet kutatói egyszerűen tévedtek, netán eleve rossz színben akarták feltüntetni Ukrajnát, a felméréssel befolyásolni akarták a választópolgárokat.
Lássuk be, a fentebbieknek csekély, mondhatni nulla az esélye. Sokkal valószínűbb és életszerűbb az, hogy az ukrajnai szavazásra jogosultak csak legyintenek a tudományos igénnyel elvégzett felmérésre, és ugyanezt teszik az urnáknál is, miután valamelyik jelölt neve mellé odafirkantották az x-et.
