A Föld Órája a Természetvédelmi Világalap (WWF) által életre hívott nemzetközi esemény, melyben arra kérik a háztartásokat és a vállalatokat, hogy kapcsolják ki a nem létfontosságú lámpáikat és elektromos berendezéseiket egy órára. Minden év márciusának utolsó szombatján világszerte sok nagyváros, cég, magánszemély csatlakozik a kezdeményezéshez. Kárpátalja is bekapcsolódott az akcióba? – kérdeztük Szanyi Szabolcsot, a PAPILIO – Természet- és Környezetvédelmi Egyesület elnökét.
– Az esemény célja, hogy a csökkentés által felhívják a figyelmet az éghajlatváltozás elleni cselekvés szükségességére. A programot első ízben Ausztráliában szervezték meg 2007-ben, majd 2008-tól világhódító útjára indult. A tavalyi év során már 188 ország részvételével zajlott az akció, és közel 18 ezer épület és objektum fényei hunytak ki. Ukrajna 2009 óta vesz részt a mozgalomban. Azóta országszerte egyre több cég, szervezet és állami intézmény támogatja különböző figyelemfelhívó, népszerűsítő rendezvény szervezésével, szemléletformálást célzó tevékenységgel. Az akciót népszerűsítő programok jelentős része a fővárosban és a nagyobb városokban kerül megszervezésre.
– Helyi városok, szervezetek is csatlakoztak hozzá?
– Tudomásom szerint Kárpátalja az idén először vett részt a mozgalomban.
– Mire figyelmeztet minket ez az egy óra?
– A Föld Órája akció mára szimbólummá vált, amely már nem csupán 60 percről szól, hanem felhívja a figyelmet: itt az ideje, hogy mindenki környezettudatos döntéseket hozzon. 2018-ban új irányt vett a Föld Órája, melynek fő témája a bolygó biológiai sokféleségének megőrzése volt, valamint az, hogy védjük saját környezetünket. Járjunk kirándulni, ismerjük meg a környékünk élőlényeit. Védjük meg erdeinket, ne ültessünk nem őshonos fa- és cserjefajokat. Óvjuk meg vizeink tisztaságát. Az idén a magyarországi WWF az akcióhoz kapcsoltan új típusú programsorozatot indított egy olyan négyhetes kihívássorozat formájában, amely során bárki számára kivitelezhető fenntarthatósági tippeket ad a táplálkozás, a hulladékcsökkentés, a háztartás és az energiatakarékosság terén.
– Melyek a legfőbb problémák, ha a környezetszennyezésről van szó?
– Az egyik legnagyobb probléma az üvegházhatású gázok kibocsátása, egyetlen liter benzin vagy dízel üzemanyag elégetése átlag 2,5 kg-mal járul hozzá a légkör szén-dioxid koncentrációjához, ami a klímaváltozás egyik legfőbb mozgatórugója. A polgár már azzal is csökkenthet saját környezetterhelésén, ha heti néhány alkalommal pihenteti személyautóját és gyalog vagy kerékpárral közlekedik. Egy másik, mára már szintén globális összefogást igénylő probléma a műanyagszennyezés. Bármerre járunk, lépten-nyomon találkozhatunk eldobott PET-palackokkal, nejlonzacskókkal vagy egyéb műanyagszármazékokkal. A műanyag eljutott már minden élőhelyre, a bolygó minden pontjára. Az első eldobott műanyag flakon még mindig ott van valahol a Földön, ugyanis a bomlási idejük nagyon hosszú. Mit tehetünk? Vásároljunk csomagolásmentes ételt, ne használjunk nejlonzacskót, helyette kosarat, vagy vászontáskát vigyünk magunkkal a piacra. Igyunk csapvizet, vagy ha feltétlenül szükséges, akkor üveges üdítőket vásároljunk a PET palackos italok helyet.
Bara Tünde
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.