A nyelv presztízse a nyelv tekintélye a társadalomban, a mindennapi kommunikációban, amelyre pozitívnak tartott tulajdonságok alapján tesz szert személy, csoport (Kiss Jenő). Egy-egy nyelv tekintélye számos tényező függvénye: összefüggésben van az egyén és a közösség viszonyával saját anyanyelvéhez, a nyelvet beszélő nemzet anyagi és szellemi kultúrájával, tekintélyével a többnyelvű, többségi nyelvű közösségben stb. Az utóbbi évtizedekben örvendetesen nő Kárpátalján a magyar nyelv elismertsége. Azt az utat tekintjük át vázlatosan, amely az 1945 utáni évektől ide vezetett.
Kárpátalján a magyar nyelv a magyar nemzeti kisebbség anyanyelve, tekintélye töretlen elsősorban a magyar nemzetiségű lakosság körében, presztízsének főbb tényezői a következők: 1. a beszélők száma; 2. a beszélők viszonya anyanyelvükhöz; 3. a nyelv társadalmi funkciói; 4. a magyar állam tekintélye stb.
1. A magyarok Kárpátalja legnagyobb lélekszámú nyelvi kisebbsége, az Ungvári, a Munkácsi, a Beregszászi, a Nagyszőlősi járásban élnek egy tömbben eltekintve néhány beékelődött ukrán lakosságú községtől;
az ukránokkal, a románokkal és más nemzetiségűekkel vegyesen, szimbiózisban élnek a Huszti és a Técsői járásban, szórványban vannak a Perecsenyi, a Szolyvai, az Ökörmezői, a Rahói és Kárpátalja többi járásában. Egy tömbben élnek néhány vegyes lakosságú településen, például a huszti járási Visken, a técsői járási Aknaszlatinán. Szórványban vannak Huszton, Kerekhegyen, Rahón, Körösmezőn stb. A magyarok Kárpátalja sík vidékén élnek egy tömbben, a Beregszászi járás lakosságának 67 %-át, az Ungvári járás 35 %-át, a Nagyszőlősi járás 25 %-át, a Munkácsi járás 12 %-át alkotják. (lib.chdu.edu.ua/pdf/metodser/87/127.pdf.)
A 2001-es népszámlálás adatai alapján Ukrajnában a magyarok lélekszáma 156 566 fő –Kárpátalján 151 500 –, közülük 149 431-en vallják a magyart anyanyelvüknek (95 %), 3 % az ukránt vallja anyanyelvének, 0,9 % az oroszt (zakarpattya.net.ua › Громадські організації). 2012-ben Ukrajna államnyelvi politikájának értelmében a helyi állami szervek hivatalos regionális nyelvként használták azokon a településeken, ahol a magyar nemzetiségű lakosság száma eléri a 10 %-ot (zakarpattya.net.ua › Новини › Політика).
2. A nyelv tekintélyét egyéni és társadalmi tényezők együttesen alakítják.
Egyéni tényezőnek tekintjük a nyelvet beszélők viszonyát saját anyanyelvükhöz. A kárpátaljai magyarság minden társadalmi-politikai rendszerben kötődött és kötődik anyai nyelvéhez, mert akárcsak a haza fogalma, a nyelv is szoros kapcsolatban van a szülői ház, az otthon, a család, az iskola, a barátok, az anyaszentegyház, a szülőföld fogalmával. Ezt a gondolatot Kölcsey Ferenc így fogalmazta meg: „… tudd meg, e szóban: haza, foglaltatik az emberi szeretet és óhajtás tárgyának egész összessége. Oltár, atyáid által Istennek építve; ház, hol az élet első örömeit ízleléd; föld, melynek gyümölcse feltáplált; szülőid, hitvesed, gyermekeid, barátaid, rokonaid s polgártársaid: egytől egyig csak egészítő részei annak.” Az anyanyelvhez való viszonyról ezt írja Kölcsey Ferenc: „Tiszteld s tanuld más mívelt népek nyelvét is, … de soha ne feledd, miképpen idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig tehetségig mívelni kötelesség.” Ezt oltják belénk otthon, így tanultuk az iskolában, tanítjuk oktatási intézményeinkben. A kárpátaljai magyarok minden történelmi helyzetben ragaszkodtak anyanyelvükhöz, őrizték, becsülték, tisztelték, tisztelik őseik nyelvét, használták és használják a privát, familiáris és a nyilvános, közéleti színtereken egyaránt. Magyar tannyelvű iskolába járatták a szülők gyerekeiket akkor is, amikor ez nem kecsegtetett a karrierépítésben. Ők őrizték, ápolták a szokások és a hagyományok ébrentartásával, nevelési elveikkel a magyar nyelvet, ők teremtették meg a szilárd alapot, ők jelentik a biztosítékot napjainkban is.
3. Kárpátalján a magyar nyelv a társadalmi élet minden szférájában használatos: a privát szférában, a nyilvános nyelvhasználati színtereken, s ma már az oktatási rendszer minden szintjén, a kulturális életben, a tudományos és szépirodalomban, a médiában, az egyházi szférában stb.
Az anyanyelv megőrzését, ápolását, fejlesztését elsősorban a magyar tannyelvű oktatási intézmények szolgálják az óvodától a felsőoktatási intézményekig. A magyar tannyelvű óvodákba elsősorban magyar szülők gyerekei, valamint vegyes házasságban született gyerekek járnak. Jellemző, hogy az utóbbi két évtizedben egyre gyakrabban íratják gyerekeiket magyar csoportokba ukrán és orosz szülők, hogy abban a közegben tanulják környezetük nyelvét, ahol és amikor legfogékonyabbak más kultúrák befogadására. Arra is van példa, hogy magyar szülők ukrán vagy orosz óvodába járatják gyerekeiket abból a meggondolásból, hogy természetes nyelvi környezetben sajátítsák el az államnyelvet mielőtt magyar tannyelvű iskolában elkezdenék tanulmányaikat. Ez a tény a kárpátaljai népek együttélésének kiegyensúlyozott voltáról tanúskodik.
Az elemi osztályban tanítók képzése a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák számára 1945-től napjainkig a munkácsi tanítóképzőben folyik. Köztudott, hogy ennek az intézménynek jogelődje a Munkácsi Magyar Királyi Elemi Népiskolai Tanítóképző Intézet, amely 1914-ben nyílt meg. A tanítóképző Kárpátalja legnagyobb múltra visszatekintő pedagógiai oktatási intézménye.
Az általános és a középiskolák számára főleg az ungvári egyetem képzett szakembereket az ezredfordulóig. Jelenleg a kárpátaljai magyarok 14 %-ának van felsőfokú végzettsége. A magyar nyelv presztízsének emelésében nagy szerepe volt annak, hogy 1963 szeptemberében az Ungvári Állami Egyetemen megnyílt a magyar tagozat magyar nyelv és irodalom szakos tanárok nappali képzése céljából 20 olyan hallgatóval, akik a kárpátaljai magyar tannyelvű középiskolákban érettségiztek. 1969 szeptemberében levelező tagozaton is megindult a magyartanárok képzése, 1968-ban pedig már doktoriskola nyílt. A Magyar Filológiai Tanszék bázisán 1988-ban megalakult az Ungvári Állami Egyetem Hungarológiai Központja a kárpátaljai magyar lakosság anyagi és szellemi kultúrájának kutatása, a hungarológusok munkájának összehangolása céjából. 1993-ban a Hungarológiai Központ bázisán megalakult a Kárpátaljai Magyar Tudományos Társaság, a Társaság patronálásával alakult meg 1994-ben a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetsége.
2005-ben az Ungvári Nemzeti Egyetem Történelmi Karán az Ukrán−Magyar Kisebbségi Vegyes Bizottság ajánlásainak értelmében megalakult a Magyar Történelem és Európai Integrációs Tanszék, 20 állami ösztöndíjas diákot vettek fel. 2008 szeptemberében lehetővé vált az egyetem magyar nyelven oktató tanszékeit összefogó Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar létrehozása, ezt később Ukrán–Magyar Oktatási–Tudományos Intézetté «keresztelték» át.
A szöveg folytatása az április 11-i, csütörtöki lapszámunkban olvasható!
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
