„Költő vagyok – mit érdekelne engem a költészet maga?” – kezdte Ars poetica Német Andornak című versét József Attila, aki nem tudhatta, hogy születésének napja egykoron a költészet napjává, s egyben a magyar irodalom ünnepévé válik. A magyar költészet napját először 1964-ben ünnepelték meg, s azóta is minden év április 11-én előadások, felolvasások és versmondó versenyek keretében emlékeznek meg világszerte a magyar poétikáról, s egyik legnagyobb költőnkről, József Attiláról. De milyen hatásokat gyakorolt és gyakorol vajon a költészet a nyelvünkre, a nyelvhasználatra és nyelvi érintkezésre? – kérdeztük Horváth Katalint, a filológiai tudományok kandidátusát.
– A költészet és a nyelv szorosan kapcsolódik egymáshoz. Kijelenthetjük, hogy a költészet egyfajta nyelvművelés…
– A költőknek köszönhetően alakult ki a magyar irodalmi nyelv. A reformáció korában kezdődött el, amikor a magyar írásbeliség elindult, és Vörösmarty Mihály, Arany János és Petőfi Sándor nyelvhasználatában csúcsosodott ki. Nincs szebb a nyelvnél, nincs szebb az irodalomnál, gazdaggá teszi az embert, mert amikor Aranyt, Petőfit vagy Kölcseyt olvas az ember, akkor ezeknek a költőknek a lelke szól hozzá.
– A magyarság számára, talán hányatott történelme miatt a nyelvművelés, a nyelvre való odafigyelés hangsúlyosabb, mint máshol?
– Ritkán nézek televíziót, mert valahogy nem tud szórakoztatni. Ha mégis bekapcsolom, akkor például azt mondják, ha valaki kopogtat az ajtón, hogy jövök. A magyar nyelvben úgy van, ha távolodom, akkor megyek, ha közeledem, akkor jövök. Ezt már Arany János is szóvá tette, német nyelvi hatásnak tartotta, hogy a megyeket elfelejtjük lassan és csak a jövöket használjuk.
– A magyar nyelvet külső hatás érte. Manapság féltenünk kell a nyelvet ettől?
– Nem kell félni, de azért figyelni kell a nyelvhasználatra.
– Mikor tekinthetjük úgy, hogy egy idegen szó polgárjogot nyert a magyar nyelvben?
– Akkor, amikor hangtanilag és alaktanilag beilleszkedett a magyar nyelv hangrendszerébe. Például a vitamin, a rádió. Ezeket Grétsy László nyelvész szükséges, jó idegen szavaknak nevezi. Viszont a komputer a szükséges rossz szavak közé tartozik, sokkal jobb, ha a számítógép kifejezést használják.
– Mi a legnagyobb probléma ma a nyelvhasználattal?
– Az anglicizmusok majmolása. Van megfelelő magyar szó, ennek ellenére az angolt használják sokan, még a magyar szakos hallgatók is, pedig ma az internet világában nem nehéz utánanézni a magyar megfelelőnek.
– A kortárs irodalom nyelve mennyire befolyásolja a mai magyar nyelvhasználatot?
– Természetesen, ahogy régen, most is befolyásolja az irodalom a nyelvhasználatot. Szeretem Eszterházy Pétert, csodálatos stílusa van. A kárpátaljai magyar írók is szépen használják a magyar nyelvet. A legfontosabb az olvasottság, aki nem olvas, az nem is igényes a nyelvhasználatra.
– Kijelenthetjük, hogy a költészet, az irodalom egyfajta doktora a nyelvnek?
– Igen. Az olvasás által fejlődik a szókincsünk és gazdagodik a nyelvhasználatunk.
– Az a tapasztalat, hogy a mai fiatalok jóval kevesebb szépirodalmat olvasnak, hová vezethet ez?
– Beszűkül a látókörük és romlik a fogalmazáskészségük. Nagyon fontos a nyelvi igényességre való nevelés, amiben fontos szerepe van az otthoni környezetnek, de komoly a felelőssége az iskolának és a magyartanárnak is. Igaz, az a tapasztalatom, hogy az olvasás igénye nem tanítható, bele van kódolva a génjeinkbe.
Szabó Sándor
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
