Kulturális gyarmatosítástól a nyelv tisztaságáig

Melyek a leggyakoribb hibák, amiket elkövetünk beszéd közben? Mik azok a szükségtelen idegen szavak? Miért áll közelebb a kárpátaljai nyelvhasználat az irodalmihoz? – ilyen és ehhez hasonló kérdésekre válaszolt Horváth Katalin nyelvész az Ungvári Magyar Házban.

A filológiai tudományok kandidátusa, docens előadása a Kárpáti Igaz Szó médiatanfolyamának egyik állomása volt. A Sokszemközt programunkra is hajazó beszélgetésen rengeteg hasznos információval gazdagodtak az újságírótanoncok, és maguk az újságírók is tisztázhattak egy-két szabályt. Ebből az előadásból szemezgetünk most.

Az idegen szavak használatáról

– Sajnos majmoljuk az angol kifejezéseket. Ez jó magyar szavakat szorít ki a nyelvhasználatból. Ezt kulturális gyarmatosításnak is szokták nevezni. A magyar nyelvészetben nagy múltja van az idegen szavak tanulmányozásának. Az idegen szavakat Grétsy László nyelvész a következőképpen osztotta fel: szükséges jó, szükséges rossz és szükségtelen idegen szavak.

A szükséges jók közé tartoznak azok, amelyeknek nincs magyar megfelelőjük, ám hangtani felépítésük szerint beillenek a magyar nyelvbe. Ilyen például a vitamin, benzin, gáz.

Természetes, hogy a népek érintkezése nyelvek érintkezését is jelentette. Így keletkeztek a jövevényszavak. Vándorlása során a magyarság sokféle népcsoportokkal érintkezett. Talán a legnagyobb a török hatás volt, így a búza, bor, szőlő, tarhonya, kávé és papucs például török jövevényszónak számít.
A szükséges rossz idegen szavak azok, amelyek hangtani felépítettsége nem a magyar nyelv szabályai szerint történik, de nincs tökéletesen megfelelő magyar szó helyettük. Lásd: infrastruktúra.

Szükségtelen idegen szavaknak tekintjük azokat, amelyeknek van magyar megfelelőjük, és nem illeszkedtek be a magyar nyelvbe. Ilyen a komputer, dzsúsz. Napjainkban sajnos egyre inkább beivódnak ezek a szavak a nyelvbe. Ám ha van anyanyelvi megfelelőjük, inkább azt használjuk. Hiszen ha mi nem vigyázunk az anyanyelvünkre, ki fog? Kazinczy nyelvújítása, Kosztolányi nyelvtisztítása, Lőrincze vagy Grétsy munkássága kárba vész.

Névmások, igekötők

– Az aki főnévi vonatkozó névmást rengetegen használják helytelenül. Az a szabály, hogy ha csoportról, gyűjtőnévről van szó, akkor az amely a helyes. Gyakran hallani manapság az átbeszélek szót a megbeszélek helyett. Ilyenkor ki kell nyitni az értelmező kéziszótárt, és meg kell nézni az át igekötő jelentését. Átbeszélni a falon szoktunk, ha azonban tárgyalást folytatunk, vagy egymással megbeszélünk valamit, akkor kerüljük az „átbeszélést”.

A felelősség közös

Nem szabad az anyanyelvünket piszkítani. Az újságíróknak óriási feladatuk van a nyelvművelésben. Az a kötelezettségük ma is, hogy választékosan használják az anyanyelvüket, és kerüljék a divatos idegen szavakat. Arra kell törekedniük, hogy igényesen, szépirodalmi stílusban fogalmazzanak, mindenki számára érthetően. A nyelvtisztaságért elsősorban az újságírók és a tanárok felelősek. Régen az iskolában tisztán, összefüggően, jó magyarsággal feleltek a gyerekek. Ma már teszteket írnak, ilyen felelés alig van. Keveset beszéltetik a kicsiket, még otthon is. Pedig a szülőnek is nagy szerepe van ebben.

Idegennyelvi hatás

A határon túli, kisebbségben élő magyarok még inkább ki vannak téve annak a veszélynek, hogy idegennyelvi hatás éri őket. Sokan átveszik a szláv kifejezéseket. Ilyenkor feltétlenül fel kell hívni a figyelmet, hogy ezek nem a mi nyelvünkre jellemzőek. Ha a bulocskának a zsemle a magyar megfelelője, akkor használjuk azt, tudatosan. A nyelvjárás már más kérdés. A nyelvjárás élő nyelvi múzeum – fogalmazott Lőrincze Lajos. Ezek a szavak külön-külön kincsei a nyelvnek. Abban benne van a gyerekkor íze. De mindent a maga helyén! A sajtónyelvben inkább a köznyelvi alakot használjuk. Mi szerencsés helyzetben vagyunk, a kárpátaljai magyar nyelvhasználat közel áll az irodalmi nyelvhez, mert az északkeleti nyelvjárásra épül, amely Debrecen–Sárospatak–Kassa vonallal az irodalmiság fellegvárát alkotta.

Kárpátaljai szólások és közmondások

Nemrég jelent meg ezzel a címmel a könyvem. A kiadvány a szívem csücske, többéves gyűjtés eredménye, az anyaggyűjtésben részt vettek azok a magyar szakos egyetemisták, akik a Nyelvjárási frazeológia c. szakkollégiumunk hallgatói voltak. Nagyon sok összeforrt kifejezés gyűlt össze, és úgy éreztem, ideje lenne kiadni az itteni népi frazémákat.

Nyelvi igényesség

Sokan azt mondják, romlik a magyar nyelv. Szó sincs róla. A magyar nyelv nem romolhat, mivel a nyelv közös kincsünk. Romlik a nyelvhasználat, az emberek igénytelenebbek és nyelvileg műveletlenebbek. Választékosan kell beszélni, úgy, hogy ne ismétlődjenek a szavak. Ne utánozzunk, mert az nyelvi sznobság. A nyelv társadalmi, a beszéd egyéni. Amit kifejezhetünk egy szóval, azt úgy is fejezzük ki, mivel nyelvünk nem szereti a terjengős kifejezéseket. Minél rövidebben, tömörebben kell fogalmazni, a henye, fölösleges szavakat kerüljük.

A tudás magabiztosságot és örömet ad, kedves fiatalok, ezért tanuljanak!

Simon Rita

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó