„És mondom neked: Te Péter vagy, és én erre a kősziklára fogom építeni egyházamat, s az alvilág kapui nem vesznek erőt rajta.” (Mt 16,18)
Így fordult Jézus Péter apostolhoz, akit egyházának látható fejévé választott. Prófétai szavak voltak ezek, amelyeknek meg kellett erősíteni a tanítványok hitét. Földi küldetése tudatában tette állhatatossá tanítványai szívét az Úr, hogy ne kételkedjenek sem istenségében, sem halhatatlanságában. S valóban, így szárnyal húsvét reggelén az örömhír: „Feltámadt Krisztus halottaiból!” Feltámadása után megjelenik a tanítványainak, együtt eszik velük, utolsó tanításait adja, szemük láttára felmegy a mennybe, és az Atyának jobbjára ül.
A mai ember számára gyakran nehézséget jelent az, hogy „Istent soha nem látta senki”. (1Jn 4,12) Az a Jézus Krisztus, akit valamikor láttunk, megérintettünk, fölemelkedett a mennybe, nincs már közöttünk. Mégis, aki látni szeretné az Istent, a láthatatlan Atyát, az Ő szeretetét, megláthatja azt Krisztus arcán, mert „felragyogott Isten dicsőségének ismerete Jézus Krisztus arcán” (2 Kor 4,6) – mondja szent Pál apostol. „De hogyan láthatjuk meg Istent? – kérdezik a kételkedők – Az égben van!” Krisztus szeretete azonban látható: szemlélve és megérintve az ő titokzatos testét, Krisztus egyházát. Mert amint „a test egy, bár sok tagja van…” (1 Kor 12,12), amelyek közül mindegyiknek saját szerepe van a testben, úgy az egyházban is sokféle ember van. Amint Krisztus testében átélte a halált és a feltámadást, úgy az egyház is járja ezt az utat, Krisztus útját. A történelem során a világ különböző helyein pusztított, megfeszített, gyakran a föld alá temetett egyház – mint Krisztus teste a sírból – ismét feltámad megújuló erővel.
Idén ünnepeljük Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyénk feltámadásának 30. évfordulóját. A húsvét szent ünnepén Krisztus feltámadásának örömével vagyunk eltelve, aki „hitünk szerzője és bevégzője”. (Zsid 12,2)
Örülünk annak, hogy a pokol kapui nem győzték le az élet szerzőjét. A bűnnel és a halállal való harc során Krisztus győztesként jött ki a sírból. Csakúgy, mint az ő titokzatos testét, az egyházat, a Munkácsi Egyházmegyét, amelyet Péter sziklája erősített meg, sem győzték le a kommunista ideológia kapui, s győztesként szállt ki a sírból.
Kívánjuk Nektek, kedves Testvérek, a Krisztusban való szilárd gyökeredzést. Kívánjuk, hogy mindnyájan mindig Péter sziklájára támaszkodjunk. Kívánunk mindnyájatoknak olyan hitet, mint a mustármag, hogy a szomorúság, az anyagi és a szellemi nehézségek hegyeit ennek a hitnek az erejével győzzétek le. Adja meg a feltámadott és győzedelmes Krisztus, hogy keresztségünk által mindnyájan részesüljünk az Ő feltámadásában. A húsvét ünnepe legyen mindnyájatok számára békés, örömteli és családias!
Feltámadt Krisztus! Valóban feltámadt!
Főpásztori áldással, Krisztusban:
Milán, munkácsi püspök és Nílus segédpüspök
