1986. április 26. napja a világtörténelem első hatalmas nukleáris katasztrófájaként vált emlékezetessé. Csernobil nevét megismerte és megjegyezte az egész világ. Tudjuk-e már, mi történt valójában, és kik a felelősök a 33 éve történt tragédiáért? – kérdezte a KISZó Natalija Batirt, a megyei állami katasztrófa-elhárítási szolgálat szóvivőjét.
– Mi idézte elő a tragédiát? Sokáig emberi mulasztásról beszéltek.
– A szovjet rendszer sajátossága volt a titkolózás. A reaktorbalesetet is szívesen elkendőzték volna. Ma már szerencsére bővebb ismeretekkel rendelkezünk, számos részlet napvilágra került. Így azt is tudjuk, hogy az 1977-ben üzembe helyezett csernobili erőműben már a legelején mutatkoztak problémák. Az építésénél számos dologban eltértek az eredeti tervtől. A szakemberek már akkor jelezték, itt nagy bajok történhetnek. Ám ezekre senki nem akart reagálni. Az is csak húsz évvel a katasztrófa után derült ki, hogy a kivitelezési hibák következtében 1983-ban és, 85-ben is történtek balesetek az objektumon. A berendezésekben 63 üzemzavart jegyeztek fel. Az utolsót két hónappal a robbanás előtt.
– Sokáig emberi mulasztásról beszéltek.
– Rengeteg szakbizottság vizsgálta a körülményeket, de felső utasításra valamennyi a személyzetet tette felelőssé. Egészen 2006-ig kellett várni, hogy lehulljon a lepel, és hivatalosan is beismerjék, hogy a kezelőszemélyzet volt a legkevésbé felelős a történtekért. Ők tulajdonképp azt tették, ami a „nagy könyvben” elő volt írva számukra. Valójában elhanyagolt és csapnivaló volt a biztonsági rendszer. A személyzet nem is tudott arról, mekkora veszélyek leselkednek ott rájuk, s hogy mit kell tenniük vészhelyzetben. A titkolózás oda vezetett, hogy az érintett zónában tartózkodók is csak napokkal később értesültek arról, milyen vész szabadult rájuk. Kijevben a május elsejei felvonulást úgy rendezték meg, mintha semmi nem történt volna. Holott épp akkor érte a fővárost a legnagyobb sugárzás.
– Mennyire veszélyes ma a halálos monstrum és környéke?
– Új szarkofág épül, a területet, amennyire lehet, megtisztították a nukleáris szennyezéstől. Ám mindez nem ad tökéletes védelmet. A sugárzási szint nem jelent közvetlen életveszélyt. A környezet ott annyira tekinthető biztonságosnak, hogy ma már korlátozottan ugyan, de látogathatóak az egyes területei. Számos merész terv is született, amelyek turisztikai látványossággá változtatnák az atomkatasztrófa helyszínét.
Balogh Csaba
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.