2019. április 21-én Ukrajna választott… egy új korszakot. Valami gyökeresen megváltozott, ezt abból is leszűrhettük, hogy a korábban napokig tartó számolgatások helyett az urnazárásokat követően azonnal közzétették a majdnem hajszálpontos exit pool-eredményeket, s a jelenleg még hatalmon lévő elnök már gratulált is ellenfelének a győzelemhez.
Új szakaszba lépett Ukrajna, új technológiák indultak be, a választások tekintetében országunk is egyre jobban hasonlít Nyugat-Európára és az USA-ra. Ahogy az arab tavasz során a közösségi média, az internet volt a diktatúrák fő ellensége, úgy a különféle „hálózatokban” élő ukrajnai polgárok is egyre bátrabban adtak hangot véleményüknek. Az „én nem fogom be pörös számat” józsefattila-i gondolat jegyében a kárpátaljai magyar portálokon kommentelők közül is egyre többen nyilvánultak meg a választásokkal kapcsolatban.
A második forduló egyik legnagyobb problémáját azonban a választók igen alacsony aktivitása jellemezte. Megyei összesítésben ez a mutató 46,38 százalékot tett ki (választási körzetenként 35–55 százalék között mozgott). 2014-ben a soron kívüli elnökválasztásokon átlagosan 51,14 százalék volt az arány (körzetenként 40–57 százalék). 2014-ben 486 788 választópolgár járult az urnák elé, 2019-ben ez a mutató 438 498 fő volt, azaz a különbség nem számottevő (48 290 fő), mégis sokan arra panaszkodtak, hogy a szavazókörök kongtak az ürességtől. Látszólagos, vagy tényleges volt-e ez az érdektelenség? Sokan azt mondták, hogy számukra nincs tétje a választásoknak, mások pedig inkább a húsvéti asztal örömeit választották. Az érdektelenség egyik oka az is lehetett, hogy a két magyar érdekvédelmi szervezet egyik jelölt mellett sem foglalt állást.
Volt azonban az elnökválasztásoknak egy nagy tanúsága – szinte már lámpással kell keresni azokat az írástudókat, akik bizottsági tagságot, megfigyelői státust vállalnak. Hogyan megyünk így neki akkor az őszi parlamenti vagy a jövő évi önkormányzati választásoknak? Kik vállalnak majd képviselőjelölti vagy polgármesteri státust?
A választói szimpátiák bemutatására kiválasztottunk néhány emblematikus magyarlakta települést. Azt látjuk, hogy a hagyományosan alacsonyabb részvételi arány mellett a magyar választópolgárok az adott választási körzethez képest jóval magasabb arányban támogatták a változást ígérő elnökjelöltet:
Dr. Zubánics László, az UMDSZ elnöke
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
