Az elnökválasztás második fordulójában az ukrán lakosság túlnyomó többsége által leváltott Petro Porosenko és pártja gyanítható amögött, hogy a kijevi Ráda mindent elkövet annak érdekében, hogy gyakorlatilag egy béna kacsát csináljon a 73 százalékos támogatottsággal megválasztott új államfőből, Volodimir Zelenszkijből.
A Szamopomics párt által benyújtott törvénytervezet jelentősen szűkítené az államfő alkotmányos jogait – jelentette ki Dmitro Razumkov, Volodimir Zelenszkij megválasztott ukrán elnök stábjának szóvivője. Zelenszkij ugyanakkor feloszlathatja a törvényhozást, jelezte válaszul.
Razumkov szerint szükség van egy törvényre, amely pontosan szabályozza az elnök hatásköreit, de olyan, ami az alkotmány keretein belül marad. Kifejtette, hogy a parlament előtt jelenleg lévő indítvány viszont tovább szűkítené az államfő jogait. Elvenné tőle a jogot, hogy ő jelölje a külügy- és a védelmi minisztert, valamint a külső hírszerzés főnökét. „Csak a főügyész és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főnöke maradna meg, de a helyettes vezetőket már a kormány nevezné ki” – tette hozzá.
Ezen felül a megyék kormányzóit sem az államfő jelölné a javaslat alapján, ami név szerint Okszana Sziroidhoz, a házelnök helyetteséhez kötődik, ám minő véletlen, hogy az pont most, Porosenko bukásakor lett aktuális.
Razumkov szavai szerint ez „övön aluli ütés” nemcsak a leendő államfőnek, de a választók 73 százalékának, akik rá szavaztak.
Ha ugyanis ezt az indítványt elfogadja a parlament, akkor Zelenszkijnek hivatalba lépése után nem lesz elég hatásköre, eszköze arra, hogy végrehajtsa választási ígéreteit.
Emlékeztetett: Zelenszkij és csapata javasolta a kampány alatt, hogy egy csomagban fogadja el a parlament az államfő, a parlamenti képviselők és a bírák mentelmi jogának megszüntetését, az elnök elleni alkotmányos vádeljárásról (impeachment) szóló törvényt, valamint a parlamenti képviselők visszahívhatóságáról szóló jogszabályt.
Razumkov ezzel összefüggésben kitért arra, hogy elvileg az államfőnek joga van a hivatalba lépését követően feloszlatni a parlamentet. Előzőleg Zelenszkij videoüzenetet tett közzé a Facebookon, amelyben azzal vádolta meg a Központi Választási Bizottságot (CVK), hogy szándékosan húzza az időt az április 21-én megtartott második elnökválasztási forduló hivatalos eredményének kihirdetésével. Ezt a vádat a választási bizottság visszautasította, mondván, igyekeznek, ahogy tudnak.
A törvény megfogalmazása szerint viszont az államfő a parlamentet legfeljebb fél évvel az előtt oszlathatja fel, hogy az adott összetételű törvényhozás befejezné munkáját. A következő parlamenti választások október 27-re vannak kiírva. A szakértői vélemények szerint május 27-ig Zelenszkijnek bizonyosan joga lesz feloszlatni a parlamentet, ha addig beiktatják, és így dönt, utána viszont ez már kétséges. Éppen ezt kifogásolta Zeleneszkij is videoüzenetében, vagyis azt, hogy ha a parlament május 27-e utáni napra teszi az ő beiktatását, akkor lehetősége sem lesz megfontolni annak a törvényhozásnak a feloszlatását, amelyben neki, mint új elnöknek semmilyen képviselete nincs, hiszen a régi vezetés, a leköszönő elnök, Petro Porosenko hívei vannak benne többségben. Nem mellesleg: az ukránoknak csupán a 2 százaléka viseltetik bizalommal a jelenlegi Legfelső Tanács iránt.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
