Tóth Miklós: jövőnk kulcsa az összefogás

Javában dübörög Tóth Miklós, az UMDSZ és a KMKSZ által a 69. számú választókerületben közösen indított parlamenti képviselőjelölt kampánykörútja. A korábbi helyszínek után az elmúlt napokban Bótrágyon, Haranglábon, Kis- és Nagybégányban, Guton járt, s ezután következett szülőfaluja, Bátyú.

A július 12-én, pénteken este tartott fórumon szép számmal jelentek meg a helyiek. Horváth László, az UMDSZ Beregszászi Járási Szervezetének elnöke, a Beregszászi Járási Tanács alelnöke meg is jegyezte: „Bevallom őszintén, végigjártuk szinte az egész Beregszászi járást, mely a körzethez tartozik, de ennyi ember még sehol nem tisztelt meg bennünket a jelenlétével.” Nem véletlen – hangzott el a közönség soraiból. Tóth Miklós bejárt közel 40 országot, de Bátyú nagyközséget mondhatja otthonának, nagy tiszteletnek örvendve él itt családjával együtt.

Szántó Edit, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke becsületes, tiszta tekintetű, józan életű, családcentrikus, ugyanakkor közösségi emberként elismerve kívánt a képviselőjelöltnek sok sikert a választáson, melynek napján reményei szerint gratulációját fejezheti majd ki. Ennek érdekében azonban megjegyezte, hogy félre kell tennünk önös kis érdekeinket, meg kell mutatnunk, hogy vagyunk, hogy nekünk Kárpátalja az első, hisz nem kisebb a tét, mint magyarságunk. Szántó Edit és Horváth László mellett a község polgármestere, Dmitro Taranenko köszöntötte az egybegyűlteket és adta át a megyei tanács képviselőjének a szót.

Tóth Miklós három alkalommal volt járási képviselő, 2015-től pedig megyei képviselőként tesz a közérdekért. A képviselő feladatát abban látja, hogy kapocs legyen a nép és a hatalom között. A legfontosabb feladat számára az volt bátyúiként Bátyúban, hogy jó csapatot rakjon össze, úgy érzi, 2015-ben ez sikerült. „Ennyire harmonikus kapcsolat, mint ami a mai napra kialakult köztem és a polgármester úr között, ritka. Nem telik el nap, hogy ne beszélgessünk arról, amik fontosak a község életében” – hangzott el.

Az elmúlt időben sok munkát fektettek be annak érdekében, hogy látható legyen a fejlődés. Megnyitották az útlevélosztályt, ahol személyigazolványok kiállítására is lehetőség van, felújították a teljes úthálózatot, de nagyon sok egyéb dolog meglétéről és szükségességéről is szó esett még. Bátyúban megpróbálnak újabb munkahelyeket teremteni, újabb cégeket bevonni, ez által növelni a bevételi forrását a községi költségvetésnek.

A kárpátaljai magyar politikus hangsúlyozta a két magyar szervezet összefogásának alternatíva nélküliségét. „Amikor a közös összefogás ereje megmutatkozott mindig felfigyeltek ránk, még Kijevben is, mindegy milyen törvényeket fogadtak el, ha esetleg úgy éreztük, hogy gyengék vagyunk, akkor kivittük ezt a kérdést nemzetközi szintre, felsorakoztattuk Európát magunk mögött, de ez csak annak köszönhető, hogy összefogtunk, s újra itt a lehetőség július 21-én egy még nagyobb összefogásra.” – fogalmazott.

1991-ben, amikor szavaztunk, hogy kiválunk a Szovjetunióból, államalkotó tényező volt a kárpátaljai magyarság Ukrajna létrehozásának folyamatában. S mai napig azokért a jogokért, amik már akkor megillettek bennünket, három évtizeden keresztül harcolunk. Európai integritású jogállamban ennek nincs helye. De nagyon sok dolognak nincs helye Ukrajnában, mondta el Tóth Miklós. A problémát abban látja, hogy három évtized alatt nem került egy igazi gazda az ország élére. Mégis úgy gondolja, akkor lesz csak rend az országban, ha mindenütt lesz gazda – lesz gazda a portán, lesz gazda a községben, a járásban, a megyében és az országban. Bizakodik abban, hogy az új elnök, az új csapat egy jó irányba fogja elvinni az országot, viszont egy személyben ezt nem tudja megtenni. A jogalkotó parlament most fog alakulni, amelyben nekünk is helyünk van, de csak a tisztelet, bizalom és közös érdek jegyében. Ezt a három dolgot tartja szükségesnek a célok elérése érdekében.

Háláját és köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak és mindenkinek, aki a kárpátaljai magyarság életminőségének a jobbításáért tett és tesz határon innen és határon túl. Viszont figyelmezettet, hogy vannak dolgok, amikkel szembesülnünk kell. Globálisan előre kell néznünk, hogy a kisebb beruházások működjenek. Nagyon sok fóliaház létesült, facsemeték lettek ültetve, de tovább kell gondoskodnunk a termésről, hűtőházakat kell építeni, gyárakat, melyek feldolgozzák az alapanyagot. Mai napra nincs egy vágóhidunk, tejcsarnokunk. Rengeteg probléma van, amit meg kell oldanunk – a munkahelyteremtésen át a természeti és ásványi kincseink ésszerű felhasználásán túl, útjavításokra, újabb határátkelők megnyitására van szükség – sorolta, ismertetve programjának egy részét, mely lehetővé tenné, hogy szülőföldünkön otthon érezzük magunkat.

– Nem széthúzó erőre van szükségünk, nyelvtörvényekre, melyek megosszák a lakosságot, vagy a vallási közösségeket, azt kell néznünk, ami összeköt bennünket, a gazdasági hátteret. Ne keljen azt mondanunk a gyermekünknek, hogy tanulj, mert még messzire juthatsz, aztán valóban messzire jut, mivel több 100, vagy 1000 km-re távol kell legyen a szülőföldjétől, hogy el tudja tartani magát és a családját. Ez nem az a jövőkép, ami nekünk kell. Mi civilizált európai emberek vagyunk, Kárpátalján példát mutatunk Ukrajnának, hogyan tud itt több nemzetiség békében és egyetértésben megélni. Változásokat kell kieszközölnünk. Mint adófizető állampolgárai Ukrajnának feladatunk odadelegálni a képviselőket, akik a központi költségvetésből vissza tudják hozni azt, ami nekünk, jár, minden szinten.

A képviselőjelölt azzal zárta beszédét,hogy a kárpátaljai magyarság érdekéért eddig is, ma is, s ezen túl is mindent meg fog tenni, függetlenül attól, hogy a július 21-i eredmények mit fognak hozni, de, hogy jó eredményt érjünk el, ahhoz a kulcs az összefogás.