Aki Beregszászban mostanában tesz egy sétát, elfogultság nélkül summázhatja, hogy a város épül-szépül. Sorra újulnak meg az utcák, a sétáló tér virágoktól színes, s egyre több park is betölti funkcióját, vagyis az emberek megpihenhetnek a padokon, a nagy melegben hűsít a szökőkút és a párakapu. Mindez persze rengeteg munka és szerevezés eredménye. A polgármesternek nap mint nap van min törnie a fejét, s sokszor dicséret helyett bírálatot kap. Ám ahogy azt mondani szokták, nem lehet mindenki szája íze szerint tenni. A minap a hamarosan átadásra kész Budapest park előtt beszélgettünk Babják Zoltánnal a mindennapokról, feladatokról, megoldásra váró problémákról, tervekről.
– Szeptemberre tervezzük a teljesen felújított Budapest park átadását és II. Rákóczi Ferenc lovasszobrának avatását. Már csak apró simítások maradtak, a kertészeti munkák is a végéhez közelednek. Ez lesz az első olyan park, amely saját öntözőberendezéssel rendelkezik, korszerű hangulatvilágítással van felszerelve, és levendulák illatoznak benne.
– Magam is tapasztalom, hogy olyan mellékutcák váltak járhatóvá, melyek már szinte járhatatlanok voltak. A felújítási munkálatok ilyen ütemben folytatódnak a későbbiekben is?
– A tempó még mindig nem az, amit elképzeltem, számomra aggasztó, hogy mindenki azt szeretné, hogy az ő utcájával folytassuk, de erre sajnos nincs lehetőség, a város gazdasági helyzete ugyanis nem tekinthető virágzónak.
– A nyár elején már átadtak egy játszóteret, most újabb kialakítása van tervben. Mit lehet tudni az új skate parkról?
– Tíz évvel ezelőtt települt az egyik cukrásztermékekkel foglalkozó cég az Oázis parkban létesített játszóteret, ezenkívül néhány kisebb-nagyobb játszótér található a városban, de amely az EU-s normáknak megfelelne, olyan korábban nem épült. Nagyon büszke vagyok arra, hogy az idén budapesti támogatással sikerült két ilyet is építeni. Az Oázis parkba tervezett skate parkot egyaránt használhatják kerékpárosok, gördeszkások, görkorcsolyások és rolleresek is. Fontos még, hogy a kezdők és a profik számára is megfeleljen a pálya, melynek ára (az alapozás nélkül) 720 ezer hrivnya. Ez hatalmas összeg, ezért EU-s parlamenti képviselők segítségére számítok, bízom a pozitív elbírálásban.
De helyi vállalkozókat és üzletembereket is fel fogok keresni, s ha ez realizálódna, nem adóból, hanem összeadott támogatásból épülne fel a park.
Amint rendelkezésre áll a szükséges összeg, pályázat keretében választjuk ki a kivitelezőt. Természetesen ezen a szakaszon a Vérke partját is rendbe szeretnénk tenni.
– Ha már a Vérkénél tartunk. Tudjuk, hogy polgármestersége első percétől szívügyének tekinti a csatorna rendbetételét. Mi arra az esély, hogy ez teljesül is?
– Számomra óriási kudarc, hogy még mindig nem sikerült radikális változást túlélni a Vérke globális problémájára, de úgy vélem, hogy még soha nem voltunk olyan közel a megoldáshoz, mint most. Külföldi partnerekkel való megállapodás után végre be tudjuk mérni, milyen káros anyagokat tartalmaz az iszap, s hogyan lehet azt szakszerűen eltávolítani. Tehát, ha még nem is látszik, de folyamatosan foglalkozunk a témával. Persze a látványos változás még mindig várat magára, ugyanis 22-23 millió hrivnya szükséges csak a várost átszelő 9 kilométeres szakasz rendbetételére.
– Milyen további problémákkal küzd az önkormányzat?
– A város belterületét elárasztják a személygépkocsik. A közterületeken lévő parkolók ingyenesek, a magánterületeken lévők viszont már fizetősek. Egy hasonló parkoló kialakítása van folyamatban a Spar áruház és a református templom közötti területen, amely kommunális, vagyis közterület. Erre azért van szükség, mert az ott parkoló autók miatt sokszor nem tudják beszállítani az árut a Sparba. Ha az üzlet vezetése meg tud állapodni a református egyház, illetve a Kincstár vezetésével, akkor a behajtás feltételekhez lesz kötve. Az ígéretek szerint azon a részen szeptember elsejétől azok az autósok parkolhatnak majd ingyen, akik a Sparban vásároltak. Hogy ez mennyire fog működni, ugyanúgy fogjuk figyelni, mint a Széchényi és az I. Franko utcán lévő parkolókat. Mivel az üzemeltető nem tudta teljesíteni a szerződésben meghatározott feltételeket, a szerződést felbontottuk, a parkolási rend maradt a régi, ami véleményem szerint kaotikus, és a belváros számára veszélyes. Ugyanis ha ne adj Isten tűzoltónak, vagy mentőautónak kellene sürgősen behajtania a főutcára, nem biztos, hogy meg tudná ezt tenni a rengeteg, korlátlan ideig parkoló autótól.
– Mi a megoldás?
– A legjobb megoldás erre többszintes parkolóházak építése lenne, ám a mi költségvetésünkből jelenleg ez lehetetlen.
– Elégedett az eddig elvégzett munkával?
– Nagyon örülök, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola szervezésében az ez évben indított projektek tartják a tempót. A főiskola területén sikerült megnyitni a sportkomplexumot, a régi bútorgyártó stadion helyén uszoda-alapkőletételre került sor. Emellett jó ütemben halad a görög katolikus kollégium építése is. Ami már hosszú éve fejtörést okoz, az a sokszor emlegetett Beregszászt elkerülő út felépítése. Az új kormányzóval folytatott legelső megbeszélésem ezzel a témával kezdődött. Elmondtam neki, történelmi belvárosunk állapota nem tehető stabillá addig, ameddig ekkora mennyiségű kamion halad át rajta, s ő ezzel teljes mértékben egyetértett, ami szimpatikus volt számomra. Úgy vélem, a parlamenti választások után az i-re a pontot az első ülésszak fogja feltenni. Bízom benne, hogy a fejlesztésért felelős miniszterrel és
Kárpátalja kormányzójával az új kormány felállása után az első hónapban felkeressük a lassan már enyészetté vált elkerülő út vonalán épült hidat.
Tudatosítani szeretném bennük, hogy ennek felépítése létfontosságú mind az ipar fejlődéséhez, mind a belváros rendjének fenntartásához.
– Az elvándorlás, a külföldön munkát vállalók száma egyre nagyobb, ez a probléma Beregszászt sem kerülte el. Ön szerint meg lehet-e ezt akadályozni, vagy legalábbis mérsékelni?
– A külföldön munkát vállalók számának növekedése negatív hatással van a gazdaságunkra. Az egyik legnagyobb cégünk is a bezáráson gondolkodik, mert nem tudja biztosítani azt a humán erőforrást, amire szüksége lenne. De a többi gyárigazgató is komoly problémával küzd e téren. Sajnos még mindig képtelenek olyan béreket adni, amivel itthon tudják tartani az embereket. Egyszer biztosan eljön ez az idő is, de félek, nehogy késő legyen. Higgyék el, kedves olvasók, hogy autóval, biciklivel és gyalogosan is sokat közlekedem a városban, látom, hol vagyunk elmaradva.
Nyitott szemmel járok, és tudom, mennyi elintézetlen ügyünk van még mindig Búcsúban, Ardóban, Kukján, az Oncsán, a Csigaszugban, a Kiserdő utcában, a Tasnádi úton.
Ha ebben a tempóban haladunk, lehet, hogy pár éven belül az összes utcánkat aszfalt fedi majd, de csak azután, hogy alatta a csatornázást és a vízvezetékeket rendbetesszük. Azzal is tisztában vagyok, hogy a köztemető sincs olyan állapotban, ahogy azt elvárnánk, ezért egy alapítvány létrehozásával szeretnénk a temető karbantartását elrendezni. Úgy vélem, hogy a kört egy picit meg tudtuk nagyobbítani. Költői kérdés, hogy az alatt a pár év alatt, amióta igazgatom a várost (csak most töltök teljes kadenciát, azelőtt csonka szakaszban tettem a dolgomat), jobb lett-e, szebb lett-e, élhetőbb lett-e Beregszász? Én nagyobb nyomást kifejteni az adófizetőkre és a munkatársaimra nem akarok, abból főzzük a levest, ami van. Úgy vélem, eredményeink kézzelfoghatóak. Én soha nem vagyok megelégedve, ezért még többet akarok tenni, hogy még élhetőbb legyen a városunk.
Hegedűs Csilla
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.