Mint csaknem minden évben, idén nyáron is erdőtüzek tomboltak Horvátországban, Portugáliában, Görögországban, a Kanári-szigeteken, két hónapon át próbálták leküzdeni a szibériai tajgán folyamatosan újraéledő lángokat. Tüzek pusztítják az Amazonas esőerdőit is, és bár ez is szinte minden évben megtörténik, a világ figyelme most mégis Brazília felé fordul. Ránk milyen hatásuk lehet ezeknek a pusztításoknak? – kérdezte a KISZó Jurij Spontakot, a megyei környezetvédelmi főosztály helyettes vezetőjét.
– Borzalmas hatást keltenek az erdőtüzek következményeiről készült képek.
– Én is olvasom és nézem a híreket, a közösségi oldalakra feltett fotókat. Ám tudni kell, hogy ezek többnyire hamisítványok. A Facebookon például népszerű illusztráció volt egy kölykét sirató majom, valamint egy megégett nyúltetem képe is. Csakhogy ezek nem a mostani tűzről készültek. Olvastam, hogy a majmos kép Indiában készült, a nyulat pedig tavaly novemberben fotózták le Kaliforniában, és az állat még csak nem is erdőtűzben pusztult el. Szóval a média sokszor elferdíti a valóságot.
– Ezek szerint nem olyan nagy a baj…
– Nem ezt mondtam, csak azt, hogy nem kell túlzásokba esni, megtéveszteni az olvasókat a szenzációhajhászással. Tény, hogy az amazonasi esőerdőt nem véletlenül nevezik a Föld tüdejének. Ez a világ legnagyobb egybefüggő erdősége, amelynek kétharmada Brazíliához tartozik. Ennek a hatalmas dzsungelnek a Föld teljes éghajlata szempontjából meghatározó szerepe van, itt termelődik a bolygónk légkörében lévő oxigén húsz százaléka. Az erdők, és most nemcsak a brazil dzsungelre gondolok, fontos szerepet játszanak az ökológiai egyensúly fenntartásában. Megsemmisülésüket vidékünk is megsínyli. Az egyre pusztítóbb nyári viharok, a már nálunk is előforduló tornádók, időjárási anomáliák bizony nem kis részben erdeink kiirtásának a következménye.
– A természetben vidékünkön is gyakoriak a tüzesetek.
– Ez így van. Nem mellékesen a tüzek döntő többségét az emberi nemtörődömség okozza. A szándékos gyújtogatás következtében a fás területek, cserjések növényzete, rovar- és állatvilága szenved hatalmas károkat. A légkörbe jutó tonnányi mérgező anyagról és üvegházhatású szén-dioxidról nem is szólva. A probléma világméretű és globális környezeti katasztrófával fenyeget.
Balogh Csaba
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
