A világpolitika meghatározó személyiségei azonnal reagáltak, a nemzetközi média, a vezető lapok a tény közlése mellett elemeztek, értékeltek – mindez az ukrán–orosz „35-öt a 35-ért” fogolycsere kapcsán történt.
Donald Trump, az USA elnöke, Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia köztársasági elnök, más országok államfői, miniszterelnökei, az Európai Unió vezetői – s ezzel távolról sem teljes azok felsorolása, akik szinte egy időben „Moszkva foglyainak” kijevi landolásával megszólaltak a történtek kapcsán.
A NATO hivatalos nyilatkozatban méltatta az eseményt.
Valamennyi üdvözletnek volt egy közös gondolata: a fogolycsere csupán az első lépés, melyet továbbiak kell, hogy kövessenek. A neheze még csak ezután jön.
Trump – szokásához híven – nem fogta vissza magát. Szerinte a fogolycsere „az első gigantikus lépés a béke útján”. Macron visszafogottabb volt, „a dialógus folytatását” emelte ki.
A Nyugat arra számít, hogy ezután változás áll be Oroszország és Ukrajna viszonyában. Ezt a várakozást tükrözik a nyugati sajtóban napvilágot látott kommentárok túlnyomó többsége.
Amellett, hogy a lapok politikusok álláspontját közlik, az a kérdés is felmerül, van-e reális esélye a megbékélésnek.
Ezzel kapcsolatban a vezető újságok már jóval óvatosabban fogalmaztak, mint a politikusok.
A United Press International úgy látja, hogy ez a párbeszéd újrakezdése felé tett első lépés. A sajtóorgánum emellett idézi Volodimir Zelenszkij kijelentését, mely szerint Ukrajna „nem csupán az embereket, hanem a területeket is visszaveszi”.
A Reuters az enyhülés első jeleként értékeli a történteket. A vezető német hírügynökség az új ukrán elnök érdemeit említi, ám óvatosságra int, jelezve: a tárgyalásra szánt témák között a Krím nem is szerepel.
A Spiegel a történtek értékelése mellett szembeállítja a két ország közvéleményének reagálását. (Míg Ukrajnában a hazaérkezés igazi ünnepi eseménnyé nőtt, addig a Rosszija 24 tv-csatorna meglepően röviden tudósított.)
A német lap meglátása szerint a kijevi és a moszkvai fogadtatás eltérőbb már nem is lehetett.
A NATO nyilatkozatában a bizakodás mellett a kifogások is helyet kaptak. Oroszországnak végre kell hajtania a minszki megállapodásokat, valamennyi ukrán fogvatartottat szabadon kell bocsátania, s a malajziai Boeing-777 katasztrófájában vétkesek felelősségre vonása sem maradhat el – áll a dokumentumban.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
