Volodimir Zelenszkij államfő újságírók előtt kijelentette, hogy három alapvető kérdést kíván megvitatni a normandiai négyek tervezett csúcstalálkozóján, egy újabb ukrán fogolycserét, a csapatszétválasztás folytatását és a szakadár területeken rendezendő helyi választások kérdését, s bízik abban, hogy az ukrán álláspont mindhárom kérdésben számíthat Franciaország és Németország támogatására.
Zelenszkij erről – kérdésre válaszolva – azon a sajtótájékoztatón beszélt, amelyet közösen tartottak Kijevben Zuzana Caputová szlovák államfővel. Az ukrán elnök kitért arra, hogy a rendezésben érdekelt országok, azaz Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország vezetői legutóbb 2016 októberében találkoztak egymással. Megengedhetetlennek nevezte, hogy a „normandiai négyek” 3-4 évente üljenek csak tárgyalóasztalhoz, miközben Ukrajnában zajlik a háború. „Azt várom, hogy ez a találkozó végre összejöjjön” – szögezte le.
Kifejtette, Kijev célja, hogy Oroszország minden ukrán politikai bebörtönzöttet szabadon engedjen, s hogy a két ország „mindenkit mindenkire” elv alapján hajtsa végre az újabb fogolycserét. A csapatszétválasztásról egyértelmű határidőket határozzanak meg. Ami pedig a szakadár területeken rendezendő helyi választásokat illeti, Zelenszkij úgyszintén egyértelmű határidők megállapítását készül szorgalmazni. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a választásokig Oroszországnak minden csapatát ki kell vonnia a Donec-medencéből.
A leginkább vitatott kérdés Kijev és Moszkva között a helyi választások megrendezése a szakadár területeken. Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette: a normandiai csúcstalálkozó létrejöttének előfeltétele, hogy írásban rögzítsék a Frank-Walter Steinmeier német elnökről, volt külügyminiszterről elnevezett formulát. Ez Vadim Prisztajko ukrán külügyminiszter szavai szerint pusztán azt tartalmazza, hogy a Donec-medence egyes területeinek különleges státusáról szóló, idén lejáró határidejű ukrán törvény milyen módon lép majd életbe a szakadár területeken, de egy szó sem esik benne az orosz csapatok kivonásáról. Oroszország egyébként sem ismeri el hivatalosan, hogy lennének csapatai a Donec-medencében. Mint Prisztajko kifejtette, az áll benne, hogy a különleges státusról szóló törvény akkor lép hatályba, amikor az EBESZ elismeri: a szakadár területeken a választásokat tisztán és a normáknak megfelelően bonyolították le.
